SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány dologban szeretnék reflektálni az elhangzottakra, és nagy örömömre szolgál, hogy L. Simon államtitkár úrral oszthatom meg a gondolataimat.
Kifogásolta elsősorban Hiller képviselő úrnak a Déli Áramlattal kapcsolatos felemlítését. Ezért én tartózkodni fogok attól, hogy erről szót ejtsek, de ha közút- vagy közúthálózat-fejlesztésekről, új nyomvonalakról beszélek, az talán nem bántja a politikai érzékét. Ugyanis egyszerűen az életszerűvé válása a szabályozásnak az, ami aggasztó. Nyitrai képviselő úr mondta el, hogy a szabályozás milyen szempontok alapján teszi életszerűbbé a feltárást. Gyakorlatilag arról szól, hogy hogyan lehet a fejlesztéspolitikával összeegyeztetni ezen törekvéseket. Az életszerűség Magyarországon most azt jelenti, hogy nincs kulturális örökség feltárására irányuló kezdeményezés, ha nincs olyan fejlesztés, amely miatt ez azonnal indokolt. Tehát ez az életszerűség a probléma ezzel, hogy olyan kutatási, régészeti tevékenység finanszírozása rég nem biztosított, ahol nem lehet valami fejlesztéshez betenni ezt, ahol nem lehet valakinek kötelezővé tenni ennek a finanszírozását, mert gyakorlatilag ennek összeomlott a rendszere.
Ha erről a jogszabálytervezetről beszélünk, akkor szót kell ejtenünk arról is, hogy mi miatt van ez, mi az a háttér, ami a kulturális örökségvédelemnek a financiális, intézményi hátterét fenntartja. Nagyon-nagyon nehéz eltekinteni a tapasztalatoktól, amelyek közül számos negatív esetet említett az államtitkár úr is a reakciójában, amikor gyakorlatilag „az MSZP mit rontott el a kormányzása során” jellegű etapot tartotta. Ugyanakkor meglepődve látom, hogy ez „a mit rontott el az MSZP” teljes mértékben arról szól, hogy gyakorlatilag a máltai egyezményt 2000. augusztus 31-én fogadták el Magyarországon, az első Orbán-kabinet idején, a régészeti tevékenységről és kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt szintén az Orbán-kabinet idején fogadták el, mindezek nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. XII. hó 8-ai BM-rendeletet szintén az Orbán-kabinet idején fogadták el, és így történt ez a 393/2012. XII. hó 20-ai kormányrendelettel is.
Tehát mindazokat, amiket most ki kell javítani, mellesleg olyan kormányzás idején születtek, amikor Orbán Viktornak hívták Magyarország miniszterelnökét, és erre teszünk most törekvést. Tehát minden bizonnyal lehet osztani az államtitkár úr aggályait, hogy egy másik párt alatt álló kormányzás is sokat hibázott, ugyanakkor nem tekinthetünk el attól a kettős mércétől, amit tapasztalunk.
Felszólalásának elején mókásan tapasztaltam, hogy mindaddig, amíg Dunai Mónika képviselő asszonyt megdicséri, hogy milyen szépen és helyesen kiáll a saját választókörzete értékeinek a védelméért, ugyanennek a felszólalásnak a végén Kiss László urat ledorongolja, hogy miért a III. kerülettel foglalkozik és miért a saját körzetével. (Nyitrai Zsolt: Nem ezt mondta! - L. Simon László: Én ilyet nem mondtam!) Tehát összességében ez a kettős mérce az, ami nyilvánvalóan lejön. (L. Simon László: Mondtam már múltkor is, hogy jegyzeteljél. Nem?) Tehát gyakorlatilag még egyet kérek majd az államtitkár úrtól: a reakciójában ne kérje számon, hogy miért nem a pozitív irányú változásokat említjük, hiszen jó néhány esetben jó néhány pontosítás és részletszabályozás lehet az, ami jobbá és könnyebbé teheti ennek a tervezetnek az elfogadását.
Ugyanakkor hadd mondjam el, hogy a beruházási és a természetvédelmi érdekek ütközése miatt felmerült korábban többször is, hogy az utóbbival is összefüggő szabályozás rugalmasabbá tételének a szempontjai megjelennek. Azért, hogy az államtitkár úr is tudja, miről beszélek, mondom, hogy a 35. oldalon van azon egyes általános célok megfogalmazásának a rendszere, amiben a rugalmasabbá tételét nyilvánvalóan megfogalmazzák. Ez azért aggályos, mert amikor Magyarországon egy mérlegre kerülnek a kulturális örökségvédelem, a régészeti értékek védelmének a szempontjai és egy gazdasági érdek, nagyon-nagyon ritka az az eset, vagy nem nagyon van ilyen eset, amikor ebből a régészeti és kulturális örökség jön ki nyertesként.
A módosítások jelentős részét az a jogalkotói törekvés indokolja, hogy a módosítás a kulturális örökségvédelmi törvény alapvető jogintézményeit kiegészítve a jelenlegihez képest átláthatóbb és kiszámíthatóbb szabályozást, az eljárások könnyítését, ezáltal gyorsítását szolgálja; a kormány szándékának megfelelően mindez összehangolva a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeivel. Ugyanakkor a 36. és 40. §-ok meglehetősen beszédesek, amikor a nagyberuházások kapcsán a régészeti feladatellátás hatékony és gyors elvégzésére utalnak. Egyszerűsítik a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásokat. Ez az, amikor az államtitkár úr többször felszólított, hogy szakmai kérdésekről vitázzunk, de ez az, ami aggályokat kelt. Pósán képviselő úr megszólta Ikotity képviselőtársamat, hogy miért lát az LMP mindenben mutyit. Egyszerűen ez a tapasztalat. Ha a Fidesz hozzányúl egy jogszabályhoz, akkor minden bizonnyal van valami érdek, ami megjelenik. Nyilvánvalóan ez teszi gyanakvóvá a frakciónkat, amiért tisztelettel kérem elnézésüket, de semmiképpen nem becsüljük alá a vezető politikusaink az irányú képességét, hogy miként rejtsék el saját üzleti érdekeiket egy-egy jogszabálytervezetben. Emiatt tisztelettel kérem az elnézésüket, de ez a szomorú tapasztalat.
Ugyanakkor a műemlékké nyilvánítás szabályai is változnak. A műemlék-mentesítést hogyan fogja elősegíteni? - azt nyilván majd a gyakorlat meghatározza. Ugyanakkor hadd mondjam el azon tapasztalatokat, hogy az elmúlt években az új műemlékké nyilvánítási lehetőségek gyakorlatilag nagyon-nagyon leszűkültek, pont azért, mert a fenntartásuk financiális háttere hiányzik azon jogszabályi korlátok kivétele miatt, amelyeket a korábban említett jogszabályok kötelezővé tettek. Csak az alföldi régióban, ahol foglalkoztam ilyennel, több megmaradt szélmalomnak az ipari műemlékké nyilvánítása azért maradt el teljes mértékben még a műemlékvédelmi hivatal idejében, mert sehol nem látták biztosítva azt, hogy ehhez bármilyen forrásokat lehet rendelni.
Ezért nagy tisztelettel kérem az államtitkár urat, hogy abban az esetben, amennyiben a szándékaik tisztaságát illetően saját maga meg van győződve, a költségvetési törvény módosítása során - most van erre lehetőség - különböző helyekről forrást vegyen el a kormány, és ilyen jellegű fenntartásokra fordítson érdemben.
(11.20)
Szintén hadd mondjam el, hogy a régészeti feltárások során több olyan kurgánnak, kunhalomnak a feltárásánál tapasztaltam azt, amelyek ex lege védett területnek minősülnek, hogy gyakorlatilag a feltárást követően egy teljes elhagyatottság, gyomosodás, degradációs folyamat indult be, ami sem a bemutathatóságát, sem a látogathatóságát nemhogy nem segíti, kifejezetten akadályozza. Mindaddig, ameddig az ilyeneknek a fenntartására nincs érdemi kormányzati törekvés, addig mindez csak egy díszbokréta a kormányzati jogalkotás kabátján, és a gyakorlati bemutatáshoz, ismeretterjesztéshez és kulturális örökségvédelemhez nem tud érdemben hozzájárulni.
Számos pozitív törekvése mellett ezek az aggályok fogalmazódtak meg bennem is, amikor átnéztem ezt a tervezetet. Kérem államtitkár urat, hogy ha reagál, akkor ne a sárba döngölés legyen a fő szempont, hanem az, hogy például a 36., 40. § esetében elmondja azt, hogy mi garantálja azt, hogy nem a gazdasági érdekek fognak elsődleges szempontként megjelenni, és hogy a hatékonyság mit jelent ebben a jogszabályban, mert aggályos lehet, hogy a hatékonyság azt szolgálja, hogy hogyan lehet két hét alatt régészeti feltárást megvalósítani.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
