DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kunhalmi Ágnes, úgy látszik, beugrott egy kétperces hozzászólásra, aztán elszaladt. Ugyanis, ha az a probléma, amiről ő két percben beszélt, oly fontos lenne, akkor a sajátjait kellett volna ostoroznia, akik megszüntették 2002-ben a kiemelt oktatási körzetek programját, ami francia mintára indult. Ennyit körülbelül a szocialisták hozzáállásáról.
Az előttünk fekvő törvénnyel kapcsolatban, ha megengedik, én néhány konkrét paragrafussal foglalkoznék, ahol bizonyos észrevételeket kívánok tenni. Az egyik: a 3. § (2) bekezdés lehetővé teszi azt, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatokba be lehessen vonni egyébként nevelési-oktatási intézményeket is.
(18.10)
Én ezt nagyon helyesnek tartom, annál is inkább, mert a magyar állam az elmúlt években elindított - elindult ez még az előző, a szocialista kormányok alatt - egy olyan TÁMOP-os programot, ami úgynevezett referenciaintézmények kialakítását célozta. Ebben nagyon sok intézmény részt vett, és nagyon sok úgynevezett jó gyakorlat született, amelyeket érdemes tapasztalati úton is egymás között kicserélni a pedagógusoknak, ezt érdemes egy hálózati rendszerben összefogni. Erre volt kísérlet, valami miatt ez elakadt. Ezt érdemes lenne feltámasztani, és valószínűnek tartom, hogy sokkal több impulzus is érkezik a nevelési rendszerbe, mint ha mindig hivatali oldalról, felülről akarnánk ezt megtenni. Tehát ezt kifejezetten jónak tartom.
Az 5. § (5) bekezdése szerintem indokolatlanul szűkítő jellegű, ugyanis azt mondja, hogy az Oktatási Hivatal pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátásába bevonhat egyes állami, intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt, magyarán a KLIK-hez tartozó intézményt, és egész egyszerűen látókörön kívül marad az, hogy ugyancsak állam által fenntartott, állami intézménynek számít a pedagógusképzést ellátó felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláinak a köre. Ha ez így marad benne, akkor kimaradnak belőle. Valljuk be őszintén, hogy ha van egy felsőoktatási intézmény, amelyiknek jogában áll pedagógusokat képezni megfelelő akkreditációval és így tovább, ezek után elég furcsa azt mondani, hogy az általa gyakorlóhelyként működtetett iskola miért ne lehetne ilyen típusú szolgáltató rendszer, miért csak a KLIK rendszere. Tehát szerintem ezt itt érdemes lenne módosítani, természetesen tervezem is ilyen tartalmú módosító beadását.
Csak emlékeztetnék analógia formájában, hogy valamikor a nyelvvizsgával kapcsolatban is hasonló dolog volt, a Rigó utca monopóliuma létezett, majd amikor hosszasan újra és újra előjöttek ezek az érvek, hogy ha egy felsőoktatási intézmény jogosult nyelvtanárokat kiképezni, azokat kibocsátani, akkor miért ne lenne jogosult nyelvvizsgáztatni. Tehát valami hasonlót érdemes lenne itt megfontolni.
Én azt gondolom, hogy az a problémakör, amelyre egyébként Ikotity István is utalt, meg többen, hogy bizonyos hiányproblémákat muszáj kezelni, az nagyon is helyénvaló dolog, csak szeretném megjegyezni Kiss Lászlónak címezve - aki szintén úgy tűnik, hogy eltávozott -, hogy a tanárhiányt bizonyos helyeken be kell hogy ismerjük, valóban, csak jó, ha tudjuk, hogy a pedagóguspálya vonzereje nem most csökkent, az elmúlt 1-2-3 évben, hanem ez jóval korábbra vezethető vissza. Ha úgy tetszik, az első nagy elbaltázása a dolognak ott történt, amikor Magyar Bálint idején lehetővé vált az egyszakos tanárképzés, és egész egyszerűen valljuk be, hogy nincs olyan iskola, ahol tömegével tudnának egyszakos tanárokat alkalmazni az óraszámok és egyebek okán. Egész egyszerűen ez nem megy.
Arról nem is beszélve egyébként, hogy a 2002-es egyszeri, nagy emelés után a bérezés lement a béka feneke alá, ha szabad így fogalmazni, tehát minden vonzerejét elvesztette a pedagóguspálya. Ezt kellett rendbe tenni az elmúlt években. És igen, van tanárhiány, és valljuk be azt is, hogy a pedagógustársadalom átlagéletkora 55-60 év között van lassacskán, tehát nagyon gyors ütemben kell ezen változtatni, ami egyébként elindult, azért a Klebelsberg-ösztöndíjak rendszere nem véletlenül alakult ki, nagyon helyesen.
De ebből következően ott, ahol szakemberhiány van iskolapszichológusból, hittantanárból vagy akár szaktanárból is, ott érdemes megtenni bizonyos könnyítéseket. Én kifejezetten jónak tartom azt, hogy olyanok, akiknek azért nincsen még diplomájuk, mert a nyelvvizsga hiányzik, de egyébként minden olyan feltételt teljesítenek, ami egy matematika-, biológia- vagy nem tudom, milyen tanárnak kell, a gyakornoki idő végezetéig legyenek alkalmazhatók. Az egy más kérdés, hogy utána természetesen a diploma nem megkerülhető dolog, ez helyes. Ott viszont, ahol közoktatási szakértő és szaktanácsadó szabályozása van, azt gondolom, nem indokolt az enyhítés.
Gyakorlatilag mind a két esetben olyan enyhítéseket teszünk, hogy némi leegyszerűsítéssel a pedagógus I. körbe tartozók közül bárki ezt be tudja tölteni. Tessék elképzelni azt a helyzetet, ahol van egy tanári életpálya, a pedagógus I.-be tartozó közül kikerül, mondjuk, egy szaktanácsadó vagy köznevelési szakértő, és ő akarja megmondani a pedagógus-életpálya csúcsán állónak, hogy egyébként tulajdonképpen honnan fúj a passzátszél. Azt gondolom, nem jó, nem helyes dolog. Érdemes lenne visszavenni azt a kritériumrendszert, hogy az illetőnek legyen köze köznevelési intézményhez. Mert mi van akkor, ha volt valamikor az életében, de már húsz éve elszakadt mindettől? A jelen szabályozás szerint az is alkalmas lenne egyébként szaktanácsadónak vagy köznevelési szakértőnek. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. Tehát itt viszont érdemes lenne szigorítani.
Az érettségi vizsga megkezdésének a feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésének az igazolása. Szépen hangzik, de megint csak jó, ha látjuk a gyakorlatot. Van, ahol ez nagyon jól működik, és van, ahol papíron teljesítendő, kipipálandó valaminek fogják fel, iskolától, helytől, településtől függően nagyon eltérő. Érdemes lenne épp ezért óvatosabban megközelíteni ezt a kérdést, mert van arra példa - én tudok ilyet -, ahol egész egyszerűen polgárőrökkel van szerződés kötve. Félreértés ne essék, nincs ezzel bajom, csak jó, ha tudjuk, hogy kiskorúakról van szó, a polgárőrség éjszaka járőrözik. Hogy is van ez? Nyilván nem arról szól a dolog, hogy valóban a kiskorúak kimennek a polgárőrökkel, hanem egyszerűen arról szól a dolog, hogy papíron lehet dokumentálni, hogy teljesítették. Tehát jó, ha itt is ezért óvatosabban közelítünk a problémakörhöz. De ettől függetlenül persze a logikát értem, csak kellően differenciálni szükségeltetik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, még egy apróságot szeretnék csak megjegyezni. Kissné Köles Erika felvetése volt, hogy az etikai kódexet ki kellene terjeszteni - ha jól értettem - a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre is. Én tisztelettel azt szeretném javasolni, hogy ezt ne írjuk így bele a törvénybe, már csak azért sem, mert egy olyan pedagóguskar dolgáról van szó, amely a törvény szerint KLIK-hez tartozó pedagógusokat tartalmazza, de semmi nem tiltja, hogy ezt az etikai kódexet egyébként az adott intézmények magukra nézve kötelezőnek átvegyék.
Én azt szeretném tisztelettel javasolni, hogy ezek az iskolák vagy a fenntartó kisebbségi önkormányzat ezt nyugodtan ajánlhatja a maga intézményének, hogy vegyék irányadónak, de ha a törvényben kötelezően előírjuk, akkor innentől kezdve koherencia-probléma áll elő olyan vonatkozásban, hogy akkor mi van az egyházi iskolákkal, az alapítványiakkal és így tovább. Tehát én csak szeretném jelezni, hogy nem valami rosszindulat munkálkodik ebben, hanem valamiféle jogalkotói logika és koherencia.
A korhatárhoz kapcsolódóan pedig egyetlenegy statisztikát, ha megengednek. Olyan országokban 16 év a korhatár, mint Dánia, Írország, Franciaország, Svédország, Olaszország. Ennyit a fjordokról. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
