CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A törvényjavaslat alapvető célja az, hogy a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatási rendszert olyan irányban fejlesszük tovább, amely igazságosabb, átláthatóbb, célzottabb és hatékonyabb, szakmailag eredményesebb szolgáltatási rendszert tud kialakítani.
A kormány egyik legfontosabb célja a fogyatékos személyek hátrányainak enyhítése, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük előmozdítása. A fogyatékos személyek számára biztosított szolgáltatások továbbfejlesztése az egyik fontos célkitűzése ennek a javaslatnak. A társadalmi szemléletváltás ösztönzése mellett egy nagyon fontos további eszköze ennek a célnak, hogy a fogyatékosok lakhatási körülményeit és életfeltételeit javítsuk. 2011-ben - azt gondolom, hogy ebben konszenzus van itt közöttünk - egy forradalminak tekinthető változás történt, amikor megszületett a kiváltási stratégia, amely a legfontosabb alapelvek lefektetésével kezdődött, és azóta folyamatosan zajlik az intézményi férőhelyek kiváltása, amely a fogyatékosok számára rendelkezésre álló bentlakásos ellátórendszer teljes átalakítását jelenti.
A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó szociális intézményi átalakítás célja a fogyatékossággal élő emberek jogainak maradéktalan érvényesítése, az életminőség javítása és a szociális szolgáltatási szerkezet fejlesztése, modernizálása. Az átalakítás alapját az teremtette meg, hogy a több mint 20 éves szociális törvényben, annak a szabályozási logikáját meghaladó módon sikerült egy rendkívül innovatív, új szolgáltatási elemet, szolgáltatási formát bevezetni, ez a támogatott lakhatás, amely, azt gondoljuk, megfelelő feltételeket teremt egy nyitottabb és családiasabb életmód kialakítására és ezzel egyidejűleg az intézményesítettség kultúrájának a visszaszorítására.
Ma már Magyarországon több mint 200 férőhellyel működik támogatott lakhatás, az új férőhelyek kialakítása mellett az intézményi kiváltási program keretében pedig több mint 600 férőhely újul meg, 600 férőhely kiváltása fog megvalósulni éppen a következő esztendőben, az év közepétől kezdődően.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Magyarország költségvetése ebben az esztendőben, 2014-ben 187,4 millió forintot biztosít a támogatott lakhatási szolgáltatások működésére. Nemcsak a fogyatékosellátásban, hanem a pszichiátriai betegek segítésében is, illetve a szenvedélybetegek segítésében is bevált ez az új szolgáltatási forma, ezért szeretnénk a jövőben továbbfejleszteni, és a törvényjavaslat egyik fontos célja, hogy az eddig eltelt, a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait összefoglaljuk.
A fogyatékos személyek nagy létszámú ápoló-gondozó otthonainak kiváltása, a jelenleg is folyamatban lévő kiváltási folyamata, valamint a támogatott lakhatás bevezetése óta eltelt másféléves időszak tapasztalatai indokolják, hogy a támogatott lakhatás szabályait pontosítsuk és korrigáljuk. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a fenntartó a nagy létszámú ápoló-gondozó otthonok férőhelyeit csak a támogatott lakhatás valamelyik formájába szervezheti át, illetve új intézmény és új férőhelyek csak lakásban vagy házban alakíthatók ki.
Ugyanakkor indokolt a férőhelyeket biztosítani a kiváltást követően azoknak a személyeknek is, akiknek a szükségleteihez, igényeihez jobban illeszkedő ellátás biztosítható az ápoló-gondozó otthoni formában, ezért a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az ápoló-gondozó otthonok 50 férőhelyig bővíthetőek legyenek, és az így kialakított új férőhelyeket nem kell támogatott lakhatási formában megszervezni.
Itt egy fontos megjegyzés, hogy ezzel párhuzamosan, a költségvetést megalapozó törvényben viszont feloldásra kerül az a határidő és az az átalakítási kötelezettség, amely a lakóotthonokra vonatkozik. Nagyon sok lakóotthon-üzemeltető és -fenntartó panaszkodott arra, hogy miután a lakóotthonok, nagyon sok lakóotthon nagyon kiváló szakmai eredményt produkál, a szakmai eredményesség szempontjából nagyon kiválóak, ezért ezt az átalakítási kötelezettséget támogatott lakhatási formában javasoljuk kiemelni a törvényből.
A következő fontos rész az, hogy gondolni kell az olyan esetekre is, amikor az életben előfordulnak krízishelyzetek a szolgáltatást nyújtó intézmény életében, például csődbe jut a fenntartó vagy valamilyen természeti katasztrófa történik, amikor szükségessé válik az, hogy más fenntartó - nyilvánvaló, elsődlegesen itt az ellátási kötelezettségénél fogva a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mint állami fenntartó jön szóba, de önkéntes vállalás útján egyházi és civil fenntartó is - működtesse, működtethesse tovább az ápoló-gondozó otthoni szolgáltatást, ami a hatályos szabályozás mellett újnak minősülne. Ilyen esetekben azonban méltánytalan lenne, ha a fenntartót köteleznénk, hogy az intézményt vagy az átvett férőhelyeket támogatott lakhatási formában működtesse tovább, hiszen ilyenkor nincs idő erre, létrehozni az új szolgáltatást, azt engedélyeztetni, és a többi, ilyenkor sürgős cselekvésre van szükség, pontosan a szolgáltatást igénybe vevők érdekében. Erre tekintettel a törvényjavaslat ezeket a szóban forgó eseteket kivételként kezeli. Azt gondolom, ezekkel az intézkedésekkel lehet azokat a tapasztalatokat beépíteni a szabályozásba, amelyek a kiváltás folyamatában megjelentek, és ezeknek a beépítésével jelentősen lehet javítani a fogyatékossággal élők életkörülményeit és a számukra biztosított szolgáltatások minőségét.
A szociális törvény az általános rendelkezések között kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségen túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A kormány szándékai között szerepel az öngondoskodás hangsúlyosabbá tétele és az egyén önmagáért viselt felelősségének erősítése, összhangban az Alaptörvénnyel. A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága szempontjából fontos és szükséges, hogy a szolgáltatási rendszer finanszírozási módjaiban kialakuljon az öngondoskodást nagyobb mértékben megvalósító források bevonásának lehetősége. A törvényjavaslat ennek érdekében bevezeti - ismét visszavezet a szabályozásba egy korábban már létezett jogintézményt, a belépési hozzájárulást - a belépési hozzájárulás meghatározásának lehetőségét a fenntartó számára. A belépési hozzájárulás alól kivételek is vannak, így a hajléktalanok otthonai, a rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthonok. Ezen formák kivételével kizárólag a tartós bentlakásos ellátás esetében kérhető az igénylő beköltözését megelőzően.
(19.00)
Az állami, önkormányzati, nem állami és egyházi fenntartó egyaránt megállapíthatja a konkrét, az általa meghatározott egyes intézményi férőhelyekre, konkrét összegben.
Az intézkedés előkészítése során szem előtt tartottuk, hogy az ellátásra szoruló személyek jelentős része, döntő része, nagyobbik része nem rendelkezik megfelelő rendszeres jövedelemmel, vagyonnal, hogy hozzájárulást tudjon fizetni. Ezért garanciális szabályként meghatározásra kerül, hogy az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől állami fenntartó esetén, egyházi, nem állami fenntartású intézmények esetében pedig a férőhelyek legfeljebb 50 százalékára állapítható meg ilyen hozzájárulás.
A fenntartónak a belépési hozzájárulásból származó bevételi forrást pedig az intézmények fenntartására és fejlesztésére kell fordítani. Ha az ellátás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, ideértve az elhalálozás esetét is, a fenntartónak a hozzájárulás időarányos részét vissza kell fizetnie az ellátottnak vagy az örökösének, vagy a befizetőnek.
A következő kérdés a térítési díj kérdése. A törvényjavaslat gyakorlati tapasztalatokra építve módosítja a finanszírozási rendszerbe történő befogadással - ez a bizonyos kapacitásszabályozási rendszer -, valamint a térítésidíj-fizetéssel összefüggő szabályokat is. Ez utóbbi körben az intézményi jogviszony megszüntetésének esetköre kibővül azzal, ha az ellátott térítésidíj-fizetési kötelezettségének meghatározott időtartam alatt és összegben annak ellenére sem tesz eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék.
Ezzel párhuzamosan a költségvetést megalapozó törvényben feloldásra kerül a még a korábbi időszakban indokolatlanul beépített és a gyakorlatban súlyos problémákat okozó úgynevezett differenciaszabály. A differenciaszabály, ami a hatályos szabályozásban olvasható, úgy szól, hogy a térítési díj maximuma az önköltség és az állami normatíva, állami támogatás különbsége. Ez a szabály pedig nagyon súlyos károkat okoz a fenntartóknak és az intézményeknek, és ezen keresztül az ellátást igénybe vevőknek.
A gyermekvédelmi törvényről. Nem engedhető meg, hogy akár csak egyetlen gyermeket is bántalmazzanak, veszélyeztessenek. Ennek érdekében meg kell erősíteni - ahogy Vágó Sebestyén képviselő úr is említette - a gyermekvédelem első vonalát. A gyermekvédelem első vonala a gyermekjóléti szolgáltatás. Itt most csak az első lépés történik a gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül. Ennek érdekében a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás körében meglévő szolgáltatási párhuzamosságokat fel kell számolni, és racionálisabb, célzottabb működést kell kialakítani, első lépésként a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás egy szolgáltató keretében történő létrehozásával. Azt gondoljuk, hogy egy fontos előrelépés az, hogy az ugyanazzal a családdal foglalkozó családsegítő, családgondozó és gyermekjóléti családgondozó között legyen információáramlás, legyen közös esetfeldolgozás, és legyen lehetőség a szűkös erőforrások közös használatára.
A kormány elkötelezett a gyermekek védelme, a gyermeki jogok biztosítása területén. Ezzel összhangban a gyermekvédelmi törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának egyik fő célja a ’14. január 1-jétől bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele, hiszen itt is eltelt majd’ egy év, és fontos, hogy számba vegyük azokat a tanulságokat, tapasztalatokat, amelyek az eltelt időszak alatt felhalmozódtak. Folyamatos konzultációban vagyunk a nevelőszülői hálózatok fenntartóival, és ezek alapján javasoljuk ezeket a foglalkoztatási jogviszonyt rugalmasabbá tevő javaslatokat.
Fontos a gyakorlatban felmerült problémák megoldása, valamint a nevelésbe vett gyermekek és a tanulói jogviszonyban álló, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára természetbeni juttatások biztosításával az ellátási színvonal növelése.
A gyermekvédelmi törvény alapján nevelésbe vett gyermek és a tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Indokolt tehát, hogy a következő tanévtől azon nevelésbe vett gyermek, aki bölcsődés, óvodás vagy tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, valamint azon utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, aki tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű oktatásban vesz részt, ingyenes gyermekétkeztetésben részesüljön, és ingyenesen jusson tankönyvhöz. Ez számításaink szerint 18 295 gyermeket és fiatal felnőttet érint kedvezően, és így a kedvezményes gyermekétkeztetésben részt vevő gyermekek száma 420 ezerről majdnem 440 ezerre tud emelkedni a következő év folyamán.
A javaslat emeli az érintett gyermekek, fiatal felnőttek ellátásának a színvonalát is azzal, hogy az ellátásukra rendelkezésre álló forrást az étkeztetésükért fizetendő térítési díj és tankönyv biztosítása a ’15-16-os tanévtől már nem terheli, így az ellátásukra más területen több forrás fordítható. Ezzel egyidejűleg a központi költségvetésből biztosított állami támogatás célzottabbá válik.
A rugalmasabbá tételnek egy fontos része a képzés, a nevelőszülők képzése. A javaslat szerint a nevelőszülői tevékenységre jelentkező személy a 60 órás nevelőszülői tanfolyam elvégzésével is megkezdheti a tevékenységét, majd többféle képesítési előírás teljesítése között választhat. Ez a választási lehetőség megint csak a rugalmasabbá tételt szolgálja.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint OKJ-s képesítésen kívül központi oktatási programban vehet részt. Ezzel a módosítással is segítjük a nevelőszülői hálózatok további bővítését, amelynek már jelenleg is nagyon komoly eredményei vannak, hiszen a nevelőszülők száma a foglalkoztatási jogviszony idei, 2014. január 1-jei bevezetése óta 5482 főről 5699 főre növekedett, és folyamatosan növekszik a nevelőszülői férőhelyek száma is. Az utóbbi három év alatt meghozott kormányzati intézkedéseknek és a szakemberek területi munkájának köszönhetően majdnem 2 ezer gyermek kapott lehetőséget intézmény helyett, gyermekotthon helyett, lakásotthon helyett nevelőszülői családban történő nevelkedésre. Így jelenleg mintegy 12 500 gyermek él nevelőszülői családban, ami a nevelésbe vett gyermekek összlétszámának kétharmada.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben az összeférhetetlenség kérdése még nem került szabályozásra, az egyes kapcsolódó törvények módosításával elérni kívánt cél az, hogy megteremtsük a lehetőségét - hasonlóan a tudományos, oktatói tevékenység végzéséhez -, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység mellett más hivatások is gyakorolhatók legyenek. Olyan nevelőszülőket szeretnénk, akik értéket közvetítenek, érdemben támogatják a gyermek szocializációját, nem szeretnénk, hogyha a nevelőszülői státus a munkavégzés lehetőségét kiszorítaná a nevelőszülőknél.
Ez szükségessé teszi egyes jogállási törvények együttmódosítását, melyet szintén tartalmaz a javaslat. A nevelőszülők közül mintegy 2400 főnek van a nevelőszülői tevékenységen kívül más munkavégzésre irányuló jogviszonya, tehát a munkavégzés rugalmasabbá tétele megint csak azt szolgálja, hogy a korábbinál is dinamikusabban lehessen tovább bővíteni a hálózatokat és ezt a mára nagyon kiváló szakmai eredményeket produkáló szolgáltatást, és hadd mondjam úgy, hogy szolgálatot.
A gyermekvédelmi törvény módosításának a másik fő indoka, hogy törvényi szinten szükséges rendelkezni a gyermekvédelmi rendszer részeként működő javítóintézetben a fiatalkorúak ellátásával és nevelésével összefüggő szabályokról, a javítóintézeti ellátásról, a javítóintézeti ellátással kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről és azok tartalmáról. Amíg a büntetések, az intézkedések, kényszerintézkedések végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény elsősorban a javítóintézeti nevelés mint büntetőjogi intézkedés végrehajtásának szabályait, addig a Gyvt., a gyermekvédelmi törvény a javítóintézeti ellátás szabályait, a fiatalkorúak ellátásának, nevelésének gyermekvédelmi rendelkezéseit tartalmazza.
(19.10)
Ez a szabályozás a négy javítóintézetben előzetes letartóztatásban lévő 180 fiatalkorút, továbbá 161 fő javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorút érinti jelenleg. Az előterjesztés továbbá a Gyvt., a gyermekvédelmi törvény tekintetében a jogalkalmazást segítő pontosításokat is tartalmaz.
Összefoglalóan: a két törvényjavaslat kapcsán azt szeretném leszögezni, hogy egy olyan típusú átalakításon gondolkozunk, amely a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatási rendszert a jelenleginél sokkal célzottabbá, sokkal hatékonyabbá teszi, az erre fordított közpénzek felhasználását sokkal inkább a szakmai eredményesség és a teljesítmény irányába korrigálja.
Azt gondolom, hogy ez a javaslat, ami önök előtt fekszik, ezekkel a célokkal harmonizál és ezeket valósítja meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
