SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ne vegyék cinizmusnak a részemről, de mivel négy órája folyik többé-kevésbé ugyanannak a témának a tárgyalása, nem használnám ki a rendelkezésre álló 30 percet. És ha megengedik, az elején, mivel ablakot nem tudunk nyitni itt a teremben, de egy kicsit könnyedebb áttekintést adnék, mielőtt rátérnék ennek a javaslatnak az érdemi tárgyalására arra vonatkozólag, hogy mit is nevezünk dohányzásnak, és ez a szokás hogyan alakult az elmúlt néhány száz évben.
Ugye, definíció szerint a dohányzás nem más… (Korózs Lajos közbeszól.) Ha megengedik, a 30 percet nem használnám ki, de hogy egy kicsit könnyedebben tudjunk fölkészülni a későbbi tartalmas vitára. Tehát a burgonyafélék családjába tartozó dísznövény leveleinek élvezetét jelenti a dohányzás. Ősidők óta ismert, körülbelül Krisztus előtt 5000-3000 közöttről datálható, hogy vannak olyan növények, amelyeket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszíva élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. (Dr. Schiffer András: Csak nem legalizálják a könnyű drogokat?) Schiffer képviselőtársunk nem volt itt az elején, amikor elmondtam, hogy 3-5 perces könnyedebb bevezetőt terveztem, nem kihasználva a 30 percet.
Tehát valószínűleg Kolumbusz és társai találkoztak először európaiként pipázó indiánokkal, és ők is hozták be ezt a szokást Európába, ahol a XVI. század végére terjedt el tömegesen. Érdekességként: egyébként Portugáliából egy Jean Nicot nevű francia diplomata terjesztette tovább; egyébként ebből ered a nikotin szó is. Akkoriban élvezeti szerként, azonkívül gyógyászati és dísznövényként is használták. Olyannyira, hogy elnevezései között sok esetben isteni fűnek, szent kereszt füvének nevezték.
A dohánytermesztés és -fogyasztás hazánkban a török hódoltság idején terjedt el, a kezdetektől fogva bírálták ezt a fajta, egyre népszerűbbé váló élvezeti cikket. Először német tudósok, csakhogy napjainkhoz visszakanyarodjak, a dohányzás és a tüdőrák kapcsolatát a 20-as években már kimutatták. A modern történelem első dohányellenes kampánya érdekes módon a náci párt időszakára tevődik a II. világháború alatt. Egyébként részben ennek is tudható be, hogy az 50-es években a dohányellenes kampányok nem voltak népszerűek, a korábbi németországi kampány miatt is.
Előfordult Angliában is, Törökországban is, hogy bizonyos történelmi időszakokban halálbüntetéssel sújtották a dohányzást. Az egyház volt az elsők között, akik a dohányfogyasztás ellen próbáltak föllépni, mindenféle kiátkozással és egyebekkel megakadályozni ennek a bűnös élvezetnek a terjedését.
(13.50)
Az első dohányellenes rendelkezések egyébként érdekes módon hazánkban a XVII. században Erdélyből maradtak fenn, ebben az időben pénzbüntetéssel sújtották. A 80-as évektől vált a világon mindenütt teljesen egyértelművé azoknak a tudományos bizonyítékoknak a száma, amelyek arra ösztönözték a politikát, hogy mindenhol határozottan lépjenek föl a dohányzás ellen. A XX. század utolsó évtizedétől kezdődően a fejlett országokban a fogyasztási arány szerencsésen egyébként mindenütt csökkenni kezdett, mindazonáltal a fejlődő világban ma is nagyon nagy népszerűségnek örvend.
A dohánytermékek fogyasztásának leggyakoribb módja a már említett dohányzás. Sok dohányos kamaszkorban vagy fiatal felnőttként kezd dohányozni. A korai szakaszban a dohányzás általában kellemes érzést nyújt, pozitív megerősítésként szolgál a fiatalok számára, nagy veszélyt jelentve a tekintetben, hogy a későbbiekben hogyan szokik rá erre. Több éven át tartó dohányzás esetén folyamatosan nő annak a kockázata, hogy valaki nem tud leszokni, a megvonási tünetek és a negatív megerősítés végett is.
Nemzetközi standardok szerint a dohányzás - rátérve most már az előterjesztés komolyabb részére - 15 diagnóziscsoportban okoz bizonyítottan megbetegedéseket. Az alábbiak: légcső és tüdő rosszindulatú daganata, szívbetegség, krónikus tüdőbetegség, felső emésztésrendszeri daganatok, érbetegségek, hasnyálmirigy rosszindulatú daganata, egyéb légúti megbetegedések, rövidebb terhességi időtartammal és alacsonyabb születési súllyal kapcsolatos rendellenességek. Ugyanakkor fontos megemlíteni még a következőket: szürkehályog, fogszuvasodás, csontritkulás, gyomorfekély és termékenységi zavarok írhatók a dohányzás számlájára.
Egészségügyi statisztikák szerint 2010-ben több mint 20 ezer ember közvetlen halálát okozta a dohányzás, az összes halálozás 16 százalékát tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel egynegyede, 23 százaléka, nőknél ez 9 százalék volt a dohányzás következményében. A korai, vagyis a 65 év előtti elhalálozások tekintetében 30 százalék írható a dohányzás kárára. A dohányzás miatt elhunytak közül minden második 65 évnél fiatalabb.
A dohányzással összefüggő fontosabb népbetegségek közül a tüdőrák okozza a dohányzásnak tulajdonítható halálozások több mint egyharmadát, a szívbetegség a halálozások közel 22 százalékát adja. A dohányzás következtében Magyarországon átlagosan a dohányzó férfiak 16, a nők esetében közel 20 évvel rövidül meg a várható élettartam. A veszteségek kétharmada egyébként - bár az emberéleteket nem illik így mérni -, ha gazdasági szempontból nézzük, akkor a legaktívabb életszakaszra, vagyis a 35-65 év közötti időszakra esik. A két vezető halálok, a tüdőrák és a szívbetegségek okozzák a dohányzásnak tulajdonítható, a várhatóhoz képest elveszített életéveknek a 60 százalékát.
Nem szokás, de engedjék meg, hogy egy személyes jellegű észrevételt idehozzak. Azért merem megtenni, mert Szilágyi képviselő úr - bár nincs bent, de - a korábbi vitában említette, hogy egyébként ő támogatja a dohányzásellenes intézkedéseket, bár ő maga is dohányzik. Én magam valamikor 14 évesen kezdtem el dohányozni, 8 évig tartott ez az időszak. Egy dolog segített egyetemista koromban leszokni, hogy sajtóelemzéseket végeztem külső munkatársként - többek között a Philip Morris megbízásából -, ahol is végig kellett olvasnom az összes dohányzással kapcsolatosan megjelent egészségkockázatot, és fiatalemberként ez elég szembeötlő volt - ha ezt egyszer valaki végigolvassa, hogy mit okoz a dohányzás -, segített abban, hogy 8 év után letegyem a cigarettát. Tehát érdemes erről mindenkinek többet olvasnia.
(Móring József Attilát a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)
A magyarországi dohányzás mint fellépő és egyéni állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója az egészségügyi közgazdasági elemzések szerint mintegy 80 milliárd forint. A magyar lakosság dohányzás miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadása 2010-ben - lassan mondom - 440 milliárd forint körül volt.
A dohányzás miatt szükségessé vált közvetlen egyéni és állami kiadások összesen 350 milliárd forint összeget tesznek ki, ebből az államra háruló kiadások megközelítik a 300 milliárd forintot, amelynek háromnegyede egyébként az E-Alapot terheli. A dohányzás egészségügyi költségvetését terhelő közvetlen kiadásai elérik annak 15 százalékát s a 2010. évi hiány közel 2,5-szeresére rúgnak.
A dohányzásnak tulajdonítható közvetett, azaz a korai halálozáshoz és megbetegedésekhez kapcsolódó jövedelemvesztést magában foglaló kiadások is meghaladják körülbelül a 80 milliárd forintot nemzetgazdasági szinten.
Ebből a legnagyobb összeget a gyógyszerkiadások, a fekvőbeteg-ellátás, a korai halálozás miatti jövedelemkiesés és a rokkantnyugdíj jelenti; ezek az együttes kiadásoknak közel a 80 százalékát teszik ki.
A dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel félmillió embert láttak el a magyar kórházakban 2010-ben. A betegek több mint harmada, a férfibetegek közel fele, a nők több mint negyede dohányzás miatt került a kórházba. A járóbeteg-szakrendelésben sem sokkal biztatóbbak a számok, ott ugyanis a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt 2010-ben mintegy 440 ezer beteg jelent meg, közel 40 százalékuk a dohányzás miatt. Ez az arányszám a férfibetegeknél 45, a nőknél 32 százalék volt.
A dohányzás visszaszorítása érdekében egyébként a kormány nemcsak az úgynevezett dohány-kiskereskedelmi piacot rendezte át vagy arra vonatkozólag hozott szabályokat, hanem 2011. április 26-án nagy többséggel döntött a nemdohányzók védelméről szóló törvény 42. módosításáról, amelynek értelmében 2012. január 1-jétől fő szabály szerint a közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben tilos lett a dohányzás. Emlékszem az akkori parlamenti vitákra, ahol jó néhány képviselőtársam - főleg az ellenzék részéről - a célokat egyébként elfogadva, de némileg kettős mércével mérve, a kiskereskedelmi forgalom és a gazdasági hatások negatív voltára hívta föl elsősorban a figyelmet. Az azóta eltelt időszak bizonyítja azt, hogy ez semmilyen módon nem vetette vissza a vendéglátók és ezeknek az üzleteknek a forgalmát, sőt a saját ismereteim szerint jó néhány helyen amiatt, hogy nem áll a dohányfüst a vendéglátóhelyeken, pozitív vendégszaldóval rendelkeznek.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A jogszabály módosításával akkor Magyarország csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek Európa egyik legkorszerűbb dohányzásellenes szabályozását valósították meg, amellyel megfelelnek az Európai Unió és a WHO egészségügyi és szakmai elvárásainak és ajánlásának is. Egyébként csak itt, ezen a területen jelezném, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében tett erőfeszítéseikre tekintettel az Egészségügyi Világszervezet - amelyik nem vádolható feltétlenül egy elfogult szervezetnek - a dohányzásmentes világnapon, 2013. május 31-én Orbán Viktor miniszterelnök úrnak adott át kitüntetést a nemdohányzók védelmére hozott intézkedései miatt.
A fogyasztókkal történő költséghatékony kommunikáció érdekében 2013. január 1-jétől a dohánytermékek túlnyomó része csak képekkel és illusztrációkkal kombinált egészségügyi figyelmeztetéssel, illetve ilyennel ellátott csomagban hozható forgalomba. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket 2014. március 1-jétől egységes, meghatározott tartalmú és formájú felirat és jelzés alkalmazásával, szembetűnő módon kell megjelölni.
(14.00)
Tisztelt Képviselőtáraim! Tény, hogy Magyarországon a dohányzás döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel. Kétségtelen, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása, ugyanakkor ez a teher döntően a fogyasztókon csapódik le, ők ennek egy jelentős részét meg is fizetik.
Azonban nem lehet kizárólag az, hogy ők az egyéni, társadalmi költségek viselői legyenek, épp ezért az általam benyújtott törvényjavaslatnak kettős a célja. Egyszerre kíván érvényt szerezni annak az általam igazságosabbnak gondolt közteherviselésnek, hogy ne csak a fogyasztók, hanem maguk a dohánytermékből hasznot húzó, ha lehet mondani, a legnagyobb hasznot húzó cégek is kivegyék a részüket, illetve a bejegyzett kereskedők is e kategóriába kerülnének. Ugyanakkor a törvényjavaslat garantálja azt, hogy segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket a tekintetben, hogy az ebből befolyó összeg a törvényjavaslat alapján egészségügyi kiadásra kell hogy fordítódjon a következő évben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában, bár én azt gondolom, hogy az általam beterjesztett törvényjavaslat lényegileg eltér az első két napirendben tárgyalt törvényjavaslattól, én arra kérném képviselőtársaimat, hogy vegyék valóban azt figyelembe, hogy mit okoz Magyarországon a dohányzás, ennek milyen következményei vannak. Talán - vagy sajnos - kevés olyan magyar család van Magyarországon, akinek szűkebb vagy tágabb ismeretségi rokonságában ne lenne olyan, akinek akár az életét is a dohányzás elvette. Értelemszerűen ezen a most beterjesztett javaslat már nem tud segíteni, de mindenképpen a tekintetben én kérném képviselőtársaim megértését és támogatását, hogy nincs olyan ügy a dohányzás megadóztatásában, nincs olyan ügy a dohányzás visszaszorításának tekintetében, amely ezeket a tényeket figyelembe véve ne azt szolgálná, hogy minél kevesebben dohányozzanak Magyarországon, a dohányzás okozta terheket a lehető legszélesebb módon próbálja viselni a társadalom, illetve a gazdasági szféra is, és egyáltalán nincs olyan törvénykezés, amely rossz lenne, ha azt eredményezi, hogy kevesebben dohányoznak Magyarországon.
Ezek figyelembevételével kérném az önök támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
