HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ott folytatnám, ahol a képviselőtársam az előbb abbahagyta, nevezetesen, hogy ezen törvényjavaslatcsomagnak az az alapvető kérdése, hogy valójában mi is a célja a kormányzatnak az önkormányzatokkal. A legjelentősebb és a legnagyobb horderejű javaslatrész szerintem az előterjesztésben az, ami az Mötv. módosítására vonatkozik, és én most erről szeretnék beszélni, legelsősorban a közös önkormányzati hivatalok kialakításával kapcsolatos módosításokról.
Az államtitkár úr is annak idején még polgármesterként és országgyűlési képviselőként részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amelyikben én is részt vettem, és emlékezhet arra, hogy milyen nagy viták voltak - még kormánypárti képviselők részéről is megkérdőjelezték a kormányzat állásfoglalását vagy elképzelését a létszámkorlát tekintetében, nevezetesen, hogy önálló önkormányzati hivatalt 2 ezer fő alatt ne lehessen alakítani -, ez az elképzelés milyen vitákat váltott ki.
(18.50)
S valóban, azt kell hogy mondjuk, visszamenve az alapvető kérdésre, hogy ez az új Mötv.-nek az egyik legsarkalatosabb és a legnehezebben elfogadható pontja számunkra, hiszen úgy gondoljuk, az, hogy egy településen van önálló hivatal, az nem luxus, és nem igazak azok a vádak vagy azok a képek, amit a kormányzat kívánt sugallni, hogy ezekben a hivatalokban dologtalan emberek ülnek, akik nem csinálnak semmit. Nem, ezekben a hivatalokban annak idején a közszolgáltatásokat szervezték, a közfeladat ellátását szervezték, és igen, a közösségépítésnek voltak a helyszínei. Sajnálatos módon, tudjuk, hogy az Mötv. hatályosulásával több száz önálló hivatal szűnt meg, és ezzel együtt nagyon sok embernek, nagyon sok ottani dolgozónak szűnt meg a munkahelye. Ezért tehát, mivel tudtuk és láttuk előre, hogy mi lesz ennek a javaslatnak, az akkori javaslatnak a hatása, a Jobbik nem támogatta az Mötv. ezen részét.
Most azonban önök a közös önkormányzati hivatal alakítását tovább szeretnék szigorítani. Egyébként jellemző, hogy pont az önkormányzati választások után nyújtják be ezt a javaslatot. Hogyha önöknek gondja, problémája volt azzal a szakasszal, amelyik egyébként 2013. január 1-je óta hatályban volt, ezt már réges-régen megtehették volna, de nem, önök megvárták az önkormányzati választásokat, hogy azok lemenjenek, és csak utána nyújtották be a Ház elé. Ez nem mostani keletű probléma, amiket itt önök leírnak, illetve az általános és részletes indoklásban megfogalmaznak, azok nem mostani történések, azok 2013. március 2-a utáni történések, amikre önök visszautalnak. Miért pont most? Miért válik szükségessé mégis, hogy ezt módosítsák, hiszen tudjuk, hogy azok a viták, egyébként mindegyik akkori vita sikeresen, mondhatjuk, hogy lezárult, már amennyiben ezt sikernek lehet elkönyvelni, hogy megalakították a közös önkormányzati hivatalokat. Valószínűleg azért, mert egyre több helyről lehet azt hallani, hogy a közös önkormányzati hivatalok létesítésének létszámkorlátját a 2 ezer főről föl akarják emelni. Hallani lehetett olyat, olyan elképzelést, hogy ez legyen 5 ezer főre felemelve, de az a legdöbbenetesebb, hogy olyat is lehetett hallani, hogy 10 ezer fő legyen. Hogyha ez a 10 ezer fős létszámkorlát életbe lépne, akkor pontosan az történne, amit Bajnai mondott még a választási kampányban, hogy elég kétszáz önkormányzat Magyarországra. Tehát valóban, az önkormányzatiságát, mondjuk, nem szüntetné meg egyik pillanatról a másikra az adott településnek az, hogy nincsen önálló hivatala, de hogy abba az irányba tett első, komoly, jelentős lépés, abban egészen biztosak lehetnénk. És igen, 10 ezer fő fölött körülbelül kétszáz önkormányzat van jelenleg Magyarországon.
Nagyon remélem, hogy nem ez a rémálom fog megvalósulni, és hogy nem azért hozták be önök pont ezt a javaslatot, pont most, pont ekkor, mert ebbe az irányba szeretnének elindulni. És kérem az államtitkár urat, hogy majd a válaszában cáfolja meg, jelentse ki itt, ország-világ színe előtt, hogy ezek a híresztelések, hogy a közös önkormányzati hivatal létszámkorlátját önök jelentősen meg akarják emelni, nem igazak, és ha rossz is volt az eredeti 2 ezer fős korlát, de legalább ezt már nem akarják tovább rontani.
A másik pedig az, hogy miért is kerülnek bele pont most az Mötv.-be ezek az ésszerűtlen szigorítások. A Ház most, pár perccel vagy egy félórával ezelőtt szavazott arról, hogy fel kívánja-e függeszteni Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát egy olyan ügyben, ami arról szólt, hogy írt egy súlyosan rágalmazó röplapot Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármesterrel szemben, azt kifogásolva ebben a röplapban, hogy miért nem hajlandó az érpataki önkormányzat végre megkötni a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást a kormányhivatal által kijelölt Nagykálló várossal vagy településsel. Elmondom, hogy miért nem voltak hajlandóak megkötni.
Kérem szépen, azért nem voltak hajlandóak megkötni, mert az állampolgároknak ahhoz, hogy eljussanak, mondjuk, Érpatakról Nagykállóba, csak nyíregyházi átszállással tudták volna ezt megtenni úgy, hogy ez minden alkalommal többórás közlekedést jelentett volna. Tehát adott esetben, hogyha ügyet akartak volna intézni a közös önkormányzati hivatalban, akkor egy-egy napos szabadságot kellett volna hogy kivegyenek, azért, hogy egyáltalában eljussanak a közös önkormányzati hivatalba, aztán vagy sikerül elintézni a dolgukat, vagy nem. Hogyha nem sikerült, visszaküldték őket, újra kellett menniük, akkor további szabadságnapokat kellett volna erre kivenni. És ami a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodásban nem tetszett az érpataki képviselőtestületnek, az az volt, hogy nem szólhattak volna bele a közös önkormányzati hivatal jegyzőjének a munkájába, nem kérhették volna őt semmilyen módon számon, semmilyen módon őt nem érhette volna kritika a képviselőtestület részéről, hiszen a munkáltatója a törvény szerint egyébként a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere, na jó, de az, hogy legalább egyeztetési joguk legyen a jegyző munkájával kapcsolatban, azért ez szerintem jogos elvárás.
A másik az, hogy a közös önkormányzati hivatal költségvetésébe se tudtak volna beleszólni. Én azt gondolom, hogy ez is egy olyan dolog, amit nyugodtan nevezhetünk az önkormányzatiság durva megcsorbításának, ha az adott település tulajdonképpen a saját hivatalával semmilyen ilyen jellegű kapcsolatban nem lehet, vagy nem lehet ráhatása, hogy milyen a hivatal költségvetése. És szintúgy a közös hivatal szmsz-ét sem határozhatták volna meg, abba se szólhattak volna bele. Ez volt az a három pont, ami miatt azt kérték, hogy legyen felülvizsgálva, s addig nem írták alá azt a megállapodást, amíg ez a három pont megnyugtatóan nem rendeződött.
Az, hogy ennek a huzavonának, azért, mert egyébként Nagykálló képviselőtestülete sem volt partner, emiatt a huzavonának aztán voltak egyéb hatásai, ez kétségtelen. De azért ne vitassuk már el annak a jogát egyetlen képviselőtestülettől sem, hogy egy ilyen nagy horderejű, a jövőre nézve rendkívüli hatású szerződést nem ír alá látatlanban, és vita nélkül nem hajlandó elfogadni! Igenis, én azt gondolom, és hogyha az önkormányzatiságot bárki komolyan veszi, akkor igazat kell hogy adjon nekem, hogy joga van egy képviselőtestületnek, egy polgármesternek beleszólnia egy ilyen szerződés tartalmába érdemben.
De végül sikerült ezt a szerződést megkötniük, és most már dolgozik a rendszer, mint ahogy mindenhol egyébként dolgozik. Ez tehát önmagában nem igazolná azt, hogy szükség van az Mötv. módosítására, pláne nem úgy, hogy mindenféle önkormányzati jóváhagyás nélkül a kormányhivatal vezetője majd megmondja, hogy mi legyen a tartalma ezen szerződésnek. Aztán persze, hogyha nem tetszik, el lehet menni bíróságra, ahol előbb vagy utóbb, de inkább utóbb az igazát megkaphatja az adott település. Én azt gondolom, hogy ezért tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat semmiképpen sem támogatható, és nagyon kérem a tisztelt államtitkár urat, legyen már szíves, és árulja el nekünk, hogy valójában miért van erre szükség, mert mondom, ami a múltban történt, az már lerendeződött. Félő, hogy azért, mert a jövőben is várhatóak ilyen viták, azért kell most önöknek ezt sürgősséggel módosítani.
Továbbmenve, ugyanehhez a kérdéskörhöz tartozik megítélésem szerint a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti szerepkörének a továbberősítése. Ez a 35. §, amelyben a következő szerepel, felolvasom: „Törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható.” Ami ebben újdonság, az az - mert tudniillik az, hogy ugyanazon kötelezettségszegés esetén ismételten kiszabható, eddig is volt -, az, hogy a törvényességi eljárás során többször. Tehát, hogyha ugyanaz a helyzet fennáll, és mondjuk, nem hajlandó az a település változtatni, mert az idő, mondjuk, egy döntés meghozatalára szükségeltetik, nem lehet az egyik pillanatról a másikra, mondjuk, egy ilyen megállapodást letárgyalni és létrehozni, aláírni, akkor önök akárhányszor, ha kell, naponta meg tudják büntetni az adott települést. Ez igazságos? Ez méltányos? Ez jogszerű? Én nem gondolom, hogy ilyen fegyverrel kéne élnie a kormányzatnak azért, hogy ráerőltesse az akaratát az önkormányzatokra. Elvileg az önkormányzatiság alapjog. Akkor, kérem szépen tisztelettel a kormányzat felé, hogy tartsák is be, és tartsák tiszteletben ezt az alapjogot, amivel egyelőre úgy-ahogy még, de a települések bírhatnak.
(19.00)
Végezetül még arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a vagyonátadással kapcsolatban, ami szintén az Mötv.-t módosítja - vajon miért volt szükség. Ez az Mötv. 108. §-ának a módosítása, ami a 31. §-ban került most itt elénk, tudniillik, eddig is adott rá lehetőséget a törvény, hogy ingyenes vagyonátadásra kerüljön sor önkormányzat és önkormányzat, önkormányzat és állam között. Nem beszélve arról, ha nem is adott volna rá lehetőséget, önök hoztak olyan törvényt, hogy egyszerűen a törvény erejénél fogva átszálltak bizonyos vagyontárgyak, mondjuk, egy önkormányzatról államra. Ugye, tetszik emlékezni, például a megyei önkormányzatok vagyonának a sorsára vagy akár települési önkormányzatoknak adott ingatlanjaira, amik egyik pillanatról a másikra a törvény erejénél fogva az államhoz kerültek át; és sokszor úgy, hogy a teher egyébként meg ott maradt, ha terhelt ingatlan volt, ott maradt a települések nyakán.
No tehát, eddig is megoldották ezt a problémát, akkor most kérdezem tisztelettel, vajon miért van valójában erre szükség - mert ami a részletes indoklásban le van írva, az semmi, azt tudjuk, hogy az nem a valódi indok -, vajon miért van valójában szükség erre, tegye már meg, hogy erre ésszerű és részletes magyarázatot ad nekünk. Már csak azért is, mert az emberben felmerülnek olyan események a nem is annyira régmúltból, mint például a Városliget kérdése, ahol több önkormányzat és az állam is érdekelve volt, és bizonyos vitás kérdéseket talán például ott is le lehetne ezáltal zárni.
Kérdezem államtitkár urat: vajon ilyen esetekre találták ezt ki? Mi a valódi indok? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
