SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy elmondjam, talán a törvény tárgyalásának kezdeténél sokan úgy érezhették, akik követték ilyen késői órán is ezt a tárgyalást, hogy L. Simon László esetleg unja azt is, amit ő mond. Pedig nem így van. Csak nem kellene ilyen időpontban tárgyalni. Lehet, hogy fáradt, államtitkár úr. Nem kellene ilyen időpontban tárgyalni egy ilyen fontos törvényt (L. Simon László: Minek kötözködsz mindig!), hiszen ez a törvénytervezet véleményem szerint nagyon sok ember érdeklődésére számot tartana. Lehetne, mondjuk, kétnapos üléseket is tervezni, és akkor holnap, kedden lehetett volna ezt akár tévéadásban… (Szávay István: A Fidesznek frakcióülése van!) - ja, igen -, lehetett volna véleményem szerint esetleg tévéadásban tárgyalni ezt a nagyon fontos kérdést, de örülök, hogy végre a Ház elé került.
A másik, amit szeretnék megjegyezni a felszólalásom elején, Pósán Lászlónak szól. Jelzem, hogy elolvastam a törvényt, talán meg is értettem, és kérem, hogy úgy figyelje a felszólalásomat, főként a garanciális elemeket illetően, hogy elolvastam ezt a törvényt, és megpróbáltam értelmezni.
A javaslat általános indokolásában foglalt probléma felismerése, miszerint az elmúlt évek, illetve évtizedek hatékonynak nem nevezhető és koordinálatlan forrásfelhasználása jelentős pazarláshoz vezetett, valós kormányzati és intézményi párhuzamosságok feltárásán alapul. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység intézményrendszerének, szabályozási környezetének harmonizálatlansága, valamint a kialakult intézményi rossz gyakorlatok megváltoztatása időszerű és fontos kérdés véleményünk szerint is. Sajnálatos módon azonban a törvényjavaslat álláspontom szerint nem rendelkezik azon garanciális elemekkel, amelyek a korábbi anomáliák kiküszöbölését, illetve azonos problémák ismételt kialakulásának megelőzését eredményesen képesek lennének biztosítani.
A javaslat deklaráltan legfontosabb célja, hogy törvénnyel megteremtse a tudományos kutatási tevékenység Alaptörvényben is rögzített autonómiáját. Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Ezzel szemben a javaslatban a kutatási-fejlesztési feladatokat ellátó hivatallal szemben semmiféle minimális peremfeltétel nem került megfogalmazásra azzal kapcsolatosan, hogy a tevékenységét milyen szakértelemmel, szaktudással rendelkező személyek bevonásával vagy alkalmazásával láthatja el. A felállításra kerülő hivatal a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok elsődleges végrehajtója és felügyelője, az ezen tevékenységre fordított hazai és külföldi források elosztásának fő felelőse, tehát a tudományos kutatások értékelését végzi, illetve arra vonatkozóan meghatározó befolyással rendelkezik majd.
Nem került azonban meghatározásra, hogy legalább a hivatal elnöke, akinek igen széles jogkört biztosít a javaslat, valamely tudomány művelője legyen, az alelnökökről már nem is beszélve. A javaslat jelenlegi szövege tehát nem zárja ki annak a szomorú esetnek a megismétlődését, hogy a fejlesztéspolitikát és az ehhez kapcsolódó forráselosztást egy olyan személy irányítsa, felügyelje éveken át, aki nem rendelkezik tudományos fokozattal, sőt még csak felsőfokú végzettséggel sem. A javaslat ezen hiányosságát mindenképpen orvosolni szükséges, ellenkező esetben ezen a területen továbbra is a szakmai szempontok mellőzése és a politikai befolyás marad a jellemző, ami további átláthatatlan, megmagyarázhatatlan és sokszor vállalhatatlan döntéseket eredményezhet majd.
De azt szeretném mondani, hogy mivel esetleg államtitkár urat is érdekli, mi szeretnénk konstruktívan hozzáállni ehhez a törvényhez, ezért nyújtottunk be módosító javaslatokat. Ehhez a részhez az első módosító javaslat, amit benyújtottunk, és ajánlom figyelmébe, hogy a törvényjavaslat 8. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészülne ki, meghatározná azt, hogy milyen személy vezethetné az NKFI Hivatalt. Az NKFI Hivatal elnökévé olyan személy nevezhető ki, aki a) felsőfokú végzettséggel, b) tudományos fokozattal, c) kutatóhelyen vagy kutatási intézményben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal, d) kutatási intézmény vezetőjeként vagy helyettes vezetőjeként szerzett legalább háromévi tapasztalattal rendelkezik. Ezek szerintem elfogadható feltételek lennének, tehát ezt meg kellene határozni. Nem tudom, hogy a teremben van-e esetleg olyan, aki rendelkezik ezekkel a feltételekkel, azt sem tudom, hogy önök kit akarnak ennek az intézménynek, hivatalnak a vezetőjévé, mindenesetre köszöntöm Pálinkás József urat, aki végighallgatja ezt az egész vitát jelen pillanatban.
Menjünk tovább! A tudományos kutatási tevékenység autonómiájával kapcsolatosan aggályos továbbá, hogy az ezen tevékenység ösztönzésének alapjául szolgáló kutatás-fejlesztési stratégiát a mindenkori kormány határozza meg, amit ráadásul tetszése szerint egyszerű kormányhatározattal, akár év közben is módosíthat, megváltoztathat. Ha a kormánynak ilyen erős jogosítványa van a tudományos-kutatási tevékenység irányítása és támogatása terén, úgy a tevékenység autonómiája csupán továbbra is egy hangzatos és kívánatos, de soha be nem váltott ígéret marad. Valójában arra lett volna szükség, hogy a törvényben megfelelő garanciális elemek legyenek meghatározva a kutatás-fejlesztési stratégia megalkotásával, a megalkotásban részt vevők személyével, valamint a stratégia módosításával kapcsolatosan.
A kutatás-fejlesztési és innovációs célokra fordított támogatási források elosztásával szemben megfogalmazott igény, miszerint azok átláthatóan, kiszámíthatóan és a lehető legszélesebb érdeklődői kör számára elérhetően kerüljenek odaítélésre, méltányolható. A javaslat azonban nem veszi figyelembe kellőképpen ezt az elvárást. A támogatásokról meghozott döntés előkészítésére ugyan meghatároz valamiféle szakmai testületet, azonban a döntés meghozatalát az elnök hatáskörébe utalja anélkül, hogy a döntéshozatalt összekapcsolná a döntés-elő-készí-téssel. Előállhat tehát az a helyzet, hogy az elnök a szakmai testülettől eltérő álláspontra helyezkedik egy vagy több projekt támogatásával kapcsolatosan és saját belátásának megfelelően a javaslattól eltérő döntést hoz.
Korábban sajnos túlságosan is sokszor olvashattunk olyan sajtóhíreket, miszerint a támogatási döntéshozó a döntéselőkészítők által felállított szakmai sorrendet megváltoztatta, vagy az elutasító javaslat ellenére mégis támogató döntést hozott, vagy fordítva. Ezen esetekre nézve a korábbi szabályozás a döntéshozó részletes, tételes, írásbeli indoklási kötelezettségét írta elő, amit az érintettek megismerhettek. Jelen javaslat ezt a minimális indoklási kötelezettséget sem tartalmazza, nyoma sincs annak a törekvésnek, hogy a döntéshozatal során a szubjektív benyomások és személyes érdekeltségek háttérbe szorításra kerüljenek. Ha valóban a korábbi rossz gyakorlatok felszámolása a cél, akkor feltétlenül magában a törvényben szükséges meghatározni azon alapvető követelményeket, amelyeknek a jövőben a megalkotásra kerülő alacsonyabb rendű szabályozók meg kell hogy feleljenek. Ilyen alapvetések például a döntési folyamat tartalmi és időbeli korlátainak meghatározása, a döntéshozó és a döntéselőkészítő viszonyrendszerének leírása és rögzítése, valamint az érintett pályázó jogorvoslati, illetve panasztételi jogának garantálása a vele szemben elkövetett jogsértések esetére.
Erre a részre is nyújtottunk be módosító javaslatokat. Ezt is ajánlom az államtitkár úr figyelmébe. Méghozzá úgy, hogy a támogatási döntést az NKFI Hivatal elnöke hozza meg azzal, hogy a döntéshozatalra legkésőbb a pályázat benyújtását követő 60 napon belül sor kerül. A nyertes pályázóval az NKFI Hivatal köt támogatási szerződést vagy ad ki támogató okiratot, a pályázati döntéssel szemben a nem nyertes pályázó a döntés meghozatalától számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 20. fejezetét kell megfelelően alkalmazni. Úgy érzem, hogy a pályázati szabályozás pongyola és kidolgozatlan, számos garanciális szabályt nélkülöz, ez a módosító javaslat ezt korrigálná.
(23.50)
Azonkívül szeretnénk azt is, és erre is módosító javaslatot nyújtottunk be, hogy az NKFI Hivatal elnöke döntése során eltérhet a testület javaslatától, azonban a testületi javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles, amely indoklást az ügyfél az értékeléssel azonos feltételek mellett megismerheti. Erre is nyújtottunk be módosító javaslatot, szerintem ez is egy olyan javaslat, amely elfogadható lehet az önök szempontjából. Kérem, hogy majd fontolják meg ezeknek a módosító javaslatoknak is a támogatását.
Aggályos továbbá a forrásfelhasználásra vonatkozó azon rendelkezési javaslat, miszerint a kormány egyedi határozattal jogosult pályáztatás nélkül közfinanszírozású támogatást odaítélni, közpénzből a neki tetsző projektet finanszírozni. Ezt a lehetőséget ráadásul a javaslat 2. § (1) bekezdés b) pontja alapelvként is rögzíti. A kormány jogosultságával kapcsolatosan a javaslat mindezen felül ellentmondásosan fogalmaz, mivel a 9. § szerint a hivatal számára csak jogszabály írhat elő feladatot.
A törvényjavaslat szerint a hivatal feladata többek között a KFI-stratégia végrehajtása és a forrásokat biztosító alap kezelése. Azonban a kormány jogosult nem jogszabállyal, egyedi döntéssel pályáztatás nélkül az alapból projektet finanszírozni. Tehát a hivatal olyan feladatot is kénytelen lesz végrehajtani, amit a kormány számára határozatban ír majd elő, a kormányhatározat azonban nem jogszabály. Ezen ellentmondás feloldása nélkül a javaslat gyakorlati végrehajtása a döntéshozatalra jogosult személyt, a hivatal mindenkori elnökét méltatlan helyzetbe hozhatja.
Itt utalnék vissza a javaslatnak arra a célkitűzésére, miszerint ezen szabályozás a kutatási tevékenység autonómiáját hivatott garantálni. Ez a célkitűzés a kormány egyedi döntéshozatali jogkörének ilyen mértékű szélesítésével biztosan nem valósítható meg. Erre is benyújtottunk egy módosító javaslatot a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről, ami azt jelentené, hogy dönt az NKFI Alap terhére hazai közfinanszírozású támogatás odaítéléséről törvény, kormányrendelet - a kormányhatározatot kivettük ebből a paragrafusból - nemzetközi szerződés, egyedi támogatás és kérelem alapján. Ez mindenképpen kellene, mert itt ellentmondás van, tehát a kormányhatározat nem megfelelő, ha önök már így kívánták beletenni a törvénybe.
A javaslat részletes eljárási szabályokat határoz meg az alap terhére befizetendő innovációs járulék befizetésének módjáról, valamint annak esedékességéről. Ezzel szemben csupán egy általános, garanciális elemektől mentes rövidke rendelkezést tartalmaz arról, hogy a NAV által beszedett innovációs járulék mikor és hogyan kerül a hivatal kincstári számlájára.
Szintén a korábbi évek költségvetési trükközéseire utalva álláspontom szerint törvényi szinten szükséges azt rögzíteni, hogy az alap működéséhez szükséges forrásokat a megfelelő időben a NAV ténylegesen a hivatal rendelkezésére bocsássa. Ellenkező esetben a folyamatban lévő projektek finanszírozása akadozhat, ahogyan azt több ízben is láthattuk a korábbi kormányok alatt. Fokozottan érvényes ez a kockázat a hazai közfinanszírozású támogatásokra.
A törvénytervezet szövege hosszan taglalja a költségvetési kutatóhelynél keletkező szellemi alkotásokhoz fűződő jogok hasznosításának feltételeit. A költségvetési kutatóhelyek feladatait, működésének és gazdálkodásának rendjét jogszabályok rendezik széles körben, ezért a törvényjavaslatban foglalt szabályozás részletezettsége indokolatlan. Ez a részletezettség különösen disszonáns abban a tekintetben, hogy a nem költségvetési kutatóhelyek által megvalósított támogatott kutatási és fejlesztési tevékenységek eredményeinek hasznosítására vonatkozóan szinte semmiféle rendelkezés nem szerepel a tervezetben. A törvényjavaslat szellemének figyelembevételével szükséges a közszférán kívüli szereplők által megvalósított támogatott projektek eredményeinek hasznosítására vonatkozóan minimális elvárásokat, esetlegesen kötelező vállalásokat meghatározni, különös tekintettel arra, hogy a tervezet preambulumában alapvetésként került megfogalmazásra, hogy a szabályozott és támogatott innovációs tevékenység a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és fenntartható fejlődését szolgálja.
A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése egy olyan új elem a törvénytervezetben, amely valóban fontos és szükséges területe a központi szabályozásnak. A javaslat szövege részletesen szabályozza a minősítési eljárás terjedelmét, egyes lépéseit, valamint azok határidejét. Érthetetlen tehát, hogy miért került kizárásra a minősítési eljárás során a rendes jogorvoslat lehetősége. Erre a kérdésre az indokolás szövege sem tér ki.
Kifogásolható továbbá, hogy a minősítési eljárás során az eljáró hatóság miért csak kérelemre tájékoztatja az ügyfelet azokról az alapadatokról - iktatási szám, ügyintéző neve, a hivatal elérhetősége, az ügyfél jogai s a többi -, amely adatok nélkül az ügyfél az alapvető jogait nem gyakorolhatja.
Súlyosan aggályos a törvényjavaslatnak az a része, amely a minősítéssel kapcsolatosan szakértői véleményalkotásra kötelezi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát az adóhatóság erre irányuló megkeresése esetén. A szakvélemény alkotása során csak a számára az adóhatóság megkeresésében foglalt adatok állnak rendelkezésre, és a szakvéleménye megalkotásához egyéb bizonyítási cselekményeket vagy adatgyűjtést nem köteles végezni. Ez a gyakorlat olyan visszás helyzetek kialakulását eredményezheti, amelyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala korábban az ügyfél kérelmére és költségére lefolytatott minősítési eljárás során hozott döntésével ellentétes szakvéleményt alkothat, mire a szakvélemény-alkotásokkal eltérő adatok állnak majd rendelkezésére, mint az adatminősítési eljárásban. A leginkább kifogásolható ebben az, hogy a szakvélemény-alkotási folyamatról az ügyfél csak utólag szerezhet tudomást, illetve a szakvéleménnyel kapcsolatosan az ügyfelet jogorvoslat illeti meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Majd folytatni fogom, mert még van, és ehhez is hozzáírtam egy-két módosító javaslatot, amit majd államtitkár úr figyelmébe fogok ajánlani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
