KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint ahogy ismeretes, Ukrajnában 2014. október 26-án tartottak előrehozott, egyfordulós parlamenti választásokat. Érdemes felidézni, hogy az ukrán törvényhozás, a rada 450 fős helyének fele pártlistán dől el, fele pedig az egyéni körzetekben. A 203 bejegyzett politikai párt közül 29 állított országos listát, és 52,42 százalékos részvétel mellett zajlott ez a választás.
Az Arszenyij Jacenyuk jelenlegi kormányfő vezette Népi Front nyerte ezt a választást, de itt van jelentősége a rada összetételének, hiszen az egyéni körzetekben bejutott jelöltekkel együtt a Petro Porosenko Blokk már átvette a vezetést, hiszen több egyéni körzetben győzött. El is kezdődött a két párt közötti huzavona, hogy hogyan történjen a kormányalakítás. A harmadik helyet a lembergi polgármester vezette Önsegítés szerezte meg. Érdekesség, hogy az egykori Régiók Pártjából szerveződött Ellenzéki Blokk 10 százalék alatti eredményt ért el, Timosenko pártja pedig alig jutott be a törvényhozásba.
Az ukrán elnök már bejelentette, hogy azt javasolta a mögötte álló és a nevét viselő pártszövetség leendő képviselőcsoportjának, hogy a jelenlegi miniszterelnököt jelöljék ismét kormányfői posztra; Ukrajna tehát, úgy tűnik, a változás útjára lépett.
Magyar szempontból rendkívül fontos és a Magyar Szocialista Párt is üdvözli, hogy az ukrán törvényhozásnak magyar képviselője is lesz, hiszen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Porosenko Blokk listáján mandátumot szerzett.
Azt kell mondjam, nem előzmények nélküli az, hogy magyar képviselő más párt listáján szerez mandátumot az ukrán törvényhozásban, hiszen előtte Gajdos István személyében is volt magyar tagja a törvényhozásnak. Ugyanúgy, mint Brenzovics, ő is egy ukrán párt listáján jutott mandátumhoz, és várhatóan Brenzovicsnak is le kell mondania a magyar pártban viselt párttagságáról ennek következtében. Érdekes azonban, hogy Brenzoviccsal ellentétben Gajdost a jelenlegi magyar kormány nem tekintette magyarnak, és pont emiatt is, mert más párt színeiben, más párt listáján jutott mandátumhoz; erről korábban meg is emlékeztünk. Azt gondolom, fontos, hogy változtasson a kormány jelenlegi gyakorlatán, és attól még, hogy Brenzovics nem a magyar párt listáján szerzett mandátumot, tekintse legitim magyar képviselőnek őt, bár azt gondolom, hogy a kormányzatnak talán ez most menni fog.
Azt kell mondjam azonban, hogy vannak olyan vitás pontok még ukrán-magyar vonatkozásban, amelyeknek a megoldása várat magára, a 2012-től hatályos nyelvtörvényt törölte ugyanis idén februárban az ukrán parlament, igaz, az államfő még ezt nem írta alá. A Petro Porosenko ukrán elnök által idén július 3-án bejelentett alkotmánymódosítás azonban a jelenleginél jóval kisebb lehetőséget biztosítana a kisebbségi nyelvek regionális használatára, a tervezet szerint ugyanis nem állami szinten, hanem a helyi önkormányzatok szintjén hoznának döntést a kisebbségi nyelvek különleges jogállásának biztosításáról az érintett közigazgatási egységekben.
Minden valószínűség szerint tehát csak azok a képviselőtestületek döntenének e nyelvek speciális jogállásának megadásáról, amelyekben az adott kisebbségek képviselői vannak többségben, illetve értelemszerűen e kisebbségek tagjai teszik ki a lakosság túlnyomó részét az érintett közigazgatási egységekben, tehát ténylegesen 50 százalékra emelkedne a jelenleg 10 százalékos küszöb. Ez nagyon fontos kérdés, és nemzetpolitikai szempontból a magyar álláspontot is mindenképpen reakcióra kényszeríti, hiszen ez mindenképpen visszalépés lenne a jelenlegi gyakorlathoz képest.
Ugyancsak nagyon fontos kérdés a magyar választókerület kérdése, amit Porosenko ugyan megígért, de ez csupán ígéret maradt. Itt fontos arról megemlékeznünk, hogy Brenzovics elnök úr pontosan ezért kapta, úgymond kárpótlásként az előkelő listás helyet Porosenko elnök úr pártjától, mert nem valósult meg, illetve csak ígéret maradt a magyar választókerület. Azt gondolom, ettől függetlenül a magyar kormányzatnak folyamatosan jelen kell lennie, és támogatnia kell a helyiek küzdelmét a magyar önálló választókerület kialakítása kapcsán.
Végezetül, a jövőbeli Európa-barát ukrán kormánynak rendeznie kellene a kettős állampolgárság kérdését is, hiszen az ukrán alkotmány 4. cikkelye kimondja, idézem: „Ukrajnában egyetlen állampolgárság létezik.” Ezzel megegyező módon rendelkezik a 2001-ben elfogadott hatályos állampolgársági törvény is, amely szintén egyetlen állampolgárságot ismer el. Ukrán részről egyelőre nem mutatkozott nyilvános szándék ennek hivatalos kezelésére, de úgy gondolom, ez fontos nemzetpolitikai kérdése lenne az új kormánnyal kapcsolatos magyar irányoknak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak ezen az estén. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
