DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amikor az egyetemek gazdálkodásáról, az egyetemek pénzéről beszélünk, azért kell fokozott óvatossággal tekintenünk rá, hiszen itt azért mégiscsak közpénzekről van szó elsősorban, olyan pénzekről, amelyeket az adófizetők adóforintjaiból, cégek, magánemberek adóforintjaiból ad át a költségvetés az egyetemeknek, és ezzel a pénzzel gazdálkodnak legnagyobbrészt. Tehát kiki a saját pénzével kapcsolatban lehet nagyvonalú, és a gazdálkodásban megengedhet magának sok mindent, ez az ő szíve joga, de amikor itt az egyetemek gazdálkodását vizsgáljuk, akkor ennek az a legfőbb követelménye, hogy ne csak szabályos legyen, de hasznos is legyen. És az elmúlt években elég sok példát tud ön is, és szerintem tudok én is mondani arra, hogy mikor valósult meg olyan gazdálkodás, amelyik nem éppen felel meg ezeknek a követelményeknek.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amikor a kancellári rendszer bevezetéséről beszélünk és a rektorokkal kapcsolatos viszonyukról, a rektorok, akik nap mint nap gyakorló módon vezetik az egyetemeket, kevésbé ütöttek meg kritikus hangot, mint akár ön, akár az önhöz képest még inkább kritikus hangot megütő más képviselők vagy politikusok. Az ő véleményük az volt, hogy várjuk meg a kancellári rendszer bevezetését, nézzük meg a kancellárok működését, hiszen az egyetemeknek ez igencsak a javára válhat, ők is így gondolják, de majd pár hónapnyi vagy pár évnyi tapasztalat után tudják megmondani, hogy valójában ki tudtuk-e hozni a legjobbat, ki tudták-e a kancellárok hozni a legjobbat abból az új felsőoktatási törvényben rögzített rendszerből, ami létrejött idén szeptember 1-jétől.
Amikor tehát a gyakorló egyetemi vezetőknek nézzük a véleményét, akkor ők messze nem olyan sarkos állásfoglalást mondanak, mint a politikusok, ők azt mondják, hogy a puding próbája az evés, ebben a rendszerben megvan annak a lehetősége, hogy sokkal hatékonyabb legyen az egyetemek gazdálkodása. És ha a kettős irányításnak, a gazdasági irányításnak, tartalmi, szakmai irányításnak a kettősségét nézik, ez akár a vállalati szférában is sokszor előfordul, amikor a tulajdonos képviselője figyel jobban oda a pénzügyek jó vitelére, helyes vitelére, gazdaságos vitelére.
Az időponttal kapcsolatban pedig a miniszterelnök úr is a múlt héten pénteken egy rádióinterjújában is elmondta, amit korábban is hangoztattunk, hogy október végére ezek a kinevezések meg fognak születni azokban az esetekben, ahol megfelelő pályázó volt. Ahol bár többen pályáztak, de nem volt megfelelő minőségű a pályázatok tartalma, vagy a pályázók személye nem volt eléggé felkészült, ott természetesen arra lesz akkor szükség, hogy újabb kört írjunk ki, hiszen nem kellő szakmai felkészültségű kancellárt nem kívánunk kinevezni.
Az elmúlt években a Kehi is és az ÁSZ is nagyon sokszor vizsgálta az egyetemek gazdálkodását, és ebben az körvonalazódott - ha ön a PPP-konstrukciókat megnézi vagy más egyetemi gazdálkodási vizsgált területeket -, hogy sokszor bár a rektor valószínűleg a tudományos életben nagyon kiemelkedő az egyetem többi professzora közül, de attól, hogy valaki a tudományos életben vagy a tudományszervezésben kiemelkedő eredményeket ér el, nem biztos, hogy a pénzügyi, gazdálkodási kérdésekben is ugyanilyen képességgel rendelkezik. Éppen ezért a rektor számára a legnagyobb segítség, ha ezt a terhet valaki más veszi le a válláról, aki menedzserszemlélettel ezzel a területtel jobban foglalkozik.
Ha megnézzük a gyakorlatot, személyi kifizetések, megbízási díjak vagy elszámolások tekintetében eléggé fura példákat láthatunk. Budapesti egyetemek esetében például volt, aki keresetkiegészítést úgy adott a dolgozóknak, hogy a munkaidőben kellett ellátni azt a feladatot, amire adták. Tehát munkaidőben elvileg két feladatot párhuzamosan végzett, két fizetést kapott ezért. Budapesti és vidéki egyetemeknél is előkerült, és a sajtóban is olvasható volt, hogy sokszor jutalmazásra alkalmazták a keresetkiegészítésnek az intézményét. Volt olyan egyetem Magyarországon, ahol a dolgozók 70 százaléka keresetkiegészítésben részesült, ez sem igazából a célfeladathoz kötöttség képét mutatja, hanem inkább egy általános béremelésnek a lehetőségét. Van olyan egyetem, ön is tudja, ami a saját területére épített új egyetemi tömb esetében lízingdíjat fizet a cégnek, és míg kifizeti a teljes építési költséget, közben nem kerül a tulajdonába az az épület, és a bérleti díjba, amit fizet, abba az alapterület bérlete is beleszámít, így kétszer fizeti ki akár az egyetem az egy épületnek a földterület-bérleti díját.
Ezekből is látható, hogy olyan szerződések köttettek az egyetemi világban, amelyek közismertek, rendkívül hátrányosak voltak az egyetemek számára, a közpénzek nem hatékony gazdálkodását szolgálták, ezért szükséges a kancellárok bevezetése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Annyit kérek csak a képviselő úrtól, mint amennyit a rektorok mondtak, hogy megvárják, hogy hogyan működnek a kancellárok, és csak utána hozzák meg a véleményüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(15.00)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
