DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Kevés párt, sőt egyik párt sem mondhatja el magáról itt az Országgyűlésben, amelyik demokratikus múlttal rendelkezik, hogy 70 éves a magyar politikában betöltött időtartama. Kereszténydemokraták voltak 70 évvel ezelőtt is a magyar politikában, vannak most is, éppen ezért okkal feltételezhetjük, hogy ez az eszmeiség, ez a gondolatvilág messze túlmutat személyeken, messze túlmutat szervezeteken. Éppen ezért valószínűleg 70 év múlva is, ha fogadni kell, hogy a jelenlegi gondolati világok vagy akár pártok közül melyik lesz az, amelyik továbbra is megőrzi az ártatlanságát a diktatúráktól, ugyanakkor 70 év múlva mégiscsak itt lesz, az akkor a kereszténydemokrácia lehet, hiszen valóban ez az egyetlen olyan párt, amely történelmi pártként, az egykori DNP-nek a mostani jogutódjaként itt van a parlamentben, és olyan kereszténydemokrata értékvilágot képvisel, amiről sokaknak persze elsőre valamelyest a vallásosság szerepe jut eszébe, nyilvánvalóan a vallási irányok, a keresztény egyházak társadalmi tanítását igyekszik a kereszténydemokrata párt mindenkor megvalósítani itt a parlamentben.
Volt két kísérlet a XX. században az egyházellenes állam kialakítására, volt két kísérlet a keresztény értékek, a keresztény politizálás kiűzésére a politikából, az egyiket a nácik próbálták meg megtenni egyházellenességgel, keresztényellenességgel, a másikat pedig a szovjet diktatúra, a kommunista diktatúra. Láthattuk, hogy mindkét egyházellenes államnak, politikai berendezkedésnek milyen szörnyű következménye lett az elmúlt XX. században.
A kereszténydemokrácia ugyanakkor mégis itt van közöttünk ma is, és talán ez az a politikai irány, amelyik leginkább a szavak eredeti értelme védelme érdekében van itt, amely az emberi jogokat emberi méltóságként igyekszik tisztelni, amelyik a toleranciát fontosnak tartja úgy, mint a különbözőségek elfogadását, de nem külön tiszteletet abból, ha valaki az átlagtól eltérő, és még lehetne sorolni, hogy mennyi mindenben igyekszik a KDNP ma is az eredeti irányvonalnak megfelelően itt a parlamentben is és a politikában is tevékenykedni.
A KDNP vallja azt, hogy nem pusztán újraelosztási arányokról kell hogy szóljon a politika - ahogy ezt az előző időszakban is a KDNP képviselte -, hanem erkölcsi kérdéseknek is, mint igazságosság, tisztesség, méltányosság helye van a politikában; nem pusztán költségvetési táblák összeállításából áll, nem pusztán hatósági feladatok ellátásából áll a parlamenti jogalkotás szerepe, hanem tartalmi, morális kérdésekből is áll, hiszen ha megnézzük egy ország helyzetét, sok tekintetben befolyásolják a különböző gazdasági mutatók, de leginkább a társadalom belső erkölcsisége. Hiszen kétezer évvel ezelőtt sokan éltek a szegénységnek egy nagyon alacsony fokán, sokan még ma is körülbelül olyan körülmények között élnek, mint kétezer évvel ezelőtt egyes, mondjuk, afrikai, szegényebb területeken, míg mások az akkori gazdagokhoz képest most még gazdagabbak lettek.
Éppen ezért a technikai fejlődés nem hozta meg a modernkori államokban sem teljes mértékben a szegények és a gazdagok közötti különbségeknek a szűkítését, hanem igazából, ha történelmi távlatból nézzük, még nagyobbá tette. Ugyanakkor a kereszténydemokrata felebaráti szeretet, amit a politikában mi úgy hívunk, hogy szolidaritás, ez az, ami belső morálként képes a társadalom boldogságát szolgálni, a közjót szolgálni. A közjó tehát nem szolgálható a KDNP, a kereszténydemokraták szerint csupán pénzügyi kérdésekkel, csupán gazdasági intézkedésekkel, csupán közjogi jogalkotással, ha egy belső morált sikerül a társadalomban megerősíteni, az sokkal inkább szolgálhatja az emberek boldogságát.
Ezeket a morális kérdéseket fontos feltennünk a következőkben is. Nyilván a KDNP politikája éppen ezért mindig is valamelyest konfliktuózusabb, karcosabb lesz, mint más pártoké. Ma, amikor azt látjuk, hogy Belgiumban például a gyermekek eutanáziájáról folyik vita, akkor láthatjuk, hogy mennyire elszakadt Európa azoktól a keresztény értékektől, amelyek létrehozták identitását, hiszen egy svédben, egy görögben, egy portugálban és egy írben kevés hasonlót találhat valaki, de a kereszténység az, ami ezeket az országokat összeköti.
Most, amikor azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben meggyengítették egész Európának a keresztény identitását, és egyes német városokban már saria-rendőrséget állítottak föl, és az ottani egyenruhás, masírozó alakulatok a muzulmán jog előírását kérik számon az ott levő, több évszázada ott lakó német lakosságtól, akkor láthatjuk, hogy ez a fajta politika, ez a fajta európai irányultság nem vezetett jó eredményre, mondhatjuk, hogy zsákutcába vezet, és Európa keresztény identitásának a megerősítése, a kereszténydemokrata politika gyökereihez való visszatérés lehet az, amiben Európa jövője áll, ez teheti Európát egy lélekben és lélekszámban is gyarapodó kontinenssé.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.30)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
