VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Véget ért a 2014-es választási évad. Három választáson vagyunk túl, az eredményeket mindannyian tudjuk: a választásokat a Fidesz nyerte, a Jobbik pedig stabilan a második erővé vált Magyarországon. (Taps a Jobbik soraiban.)
Talán ön is egyetért velem, hogy az országgyűlési választásokig hátralévő három és fél évben a hangsúlyt a kommunikáció helyett a tettekre kell helyeznünk. A kérdés persze az, hogy mik ezek a tettek. Nyilvánvalóan erről fognak szólni, remélhetőleg, az itt lévő vitáink az Országgyűlésben.
S ha már az itt lévő vitákról beszélünk: miniszterelnök úr, ön az elmúlt ciklusban itt rendszeresen velünk szemben - velem szemben is és a Jobbikkal szemben - a tanár bácsi pozícióját vette föl, ami persze bizonyos értelemben rendben is van, hiszen ahogy mondani szokták, ön már egy tapasztalt vén róka a politikában, mi pedig még fiatalok vagyunk, egy új párt, én is egy fiatal politikus vagyok. Ön bizonyára nagyon sok olyan dolgot tud, amit én nem, nagyon sok olyan dolgot látott, amit én még nem, s bizonyára nagyon sok olyan dolgot tett, amit én nem is fogok soha. (Taps, derültség a Jobbik soraiban. - Zaj, közbeszólások.)
Miért is hoztam fel ezt? Azért hoztam fel, miniszterelnök úr, mert ha tetszik, ha nem önöknek, Magyarországon a Jobbik lett az ellenzék, Magyarországon a politikai vitákat itt a parlamentben és azon kívül is velünk kell majd lefolytatniuk, még egyszer mondom, ha tetszik önöknek, ha nem, ugyanis a baloldalnak nevezett valami széthullott, darabjaira hullott. Korábban sem képviselte nagyon a szociális érzékenységet a szocializmusból, inkább csak a szocialista pártvagyont és a hálózatot. Gyurcsány Ferencről annak idején azt gondoltam, hogy ő Magyarország sírját akarja megásni, ezt egyébként ma sem gondolom másképp, de azért mégis hozzá kell tegyem némi örömhírként, hogy nem Magyarország sírját ásta meg Gyurcsány Ferenc, hanem a magyar baloldal sírját. Soha nem gondoltam, hogy gratulációval tartozom neki, de hogy az ő szavait idézzük, igen, megcsinálta Gyurcsány Ferenc most, amit megcsinált, úgyhogy köszönjük neki ezt a munkát.
De nem akarok én a döglött oroszlánnal foglalkozni, hanem miniszterelnök úrnak fölolvasnék néhány kifejezést vagy néhány politikai szlogent. Rezsicsökkentés, bankok megadóztatása, devizahitelek forintosítása, keleti nyitás, kettős állampolgárság, közmunkaprogram, és a sort még persze folytathatnám. Mi a közös ezekben? Ezek az önök kormányának intézkedései, sikerpropagandájának főbb elemei, de van még egy dolog, amiben közösek: mind olyan, amit a Jobbik programjából vettek át, mind olyan, amit a Jobbik sokkal hamarabb mondott. (Derültség, zaj a kormánypártok soraiban.) Nyugodtan nézzenek utána, a Jobbik sokkal hamarabb mondta ki mindegyiket (Az elnök csenget.), programban vállalta ezt, mielőtt önök kormányszintre emelték volna. Lehet ezen derülni, de az az igazság, hogy ez így történt, ami egyébként nem baj. Mi ennek csak örülünk, hiszen ez azt jelenti, hogy egy kétharmados kormányra nekünk ráhatásunk van. Az egy más kérdés, hogy másképp csinálják, mint ahogy mi szerettük volna; önök vannak kormányon, ez természetes. Majd ha mi kerülünk kormányra 2018-ban, akkor mi másképp fogjuk csinálni.
Amiért ezt idehoztam, miniszterelnök úr, az az, hogy érdemes talán a Jobbikra jobban odafigyelni; ne csak a háromharmad szavazóit képviseljék, hanem azokat a szavazókat is, akik nem önökre szavaztak, hanem ránk, és ezáltal őket ebben az Országgyűlésben mi képviseljük. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Akkor hallgassanak meg jobban bennünket az elkövetkezendő három és félévben, ezt kérem; mi konstruktív ellenzékiséget folytattunk eddig is, ezután is azt fogunk. Amiről úgy érezzük, hogy az országnak érdeke, legyen az akár az önök kezdeményezése, mi támogatni fogjuk, ami nem az, azt meg nem fogjuk. Ennyire egyszerű a Jobbik hozzáállása ezekhez a kérdésekhez.
A hátralévő rövid időmben három dolgot hadd emeljek ki, miniszterelnök úr, ami szerintem az elkövetkezendő években fontos, hogy szintén hangsúlyváltozáson menjen át, mondhatnám úgy is, hogy akár a programunkból átvegyék. Itt van például a munkahelyteremtés, amiről ön is beszélt. Fura, de egyet kell értsek sok mindenben Schiffer András képviselőtársammal. Én is azt gondolom, hogy a munkahelyteremtés kapcsán sikerpropaganda zajlik. Önök azt mondják, hogy soha még ilyen jó nem volt a helyzet, de arról soha nem beszélnek, hogy félmillió ember éppen a munkahelyteremtés problémái, a szociális rászorultság vagy fenyegetettség miatt el kellett hogy hagyja az országot, külföldön kellett hogy megélhetést keressen, és nem kalandvágyból, miniszterelnök úr, ahogy azt ön mondta korábban, hanem egzisztenciális okok miatt. A közmunkaprogramot mi támogatjuk, maradjon meg, jó, csak ne nevezzük a közmunkaprogramot foglalkoztatáspolitikának. Az egy szociálpolitikai intézkedés, és aszerint kell kezelni. Amire Magyarországnak szüksége volna, az magyar tulajdonú termelő munkahelyek, termelő vállalkozások felállítása. Kérem, miniszterelnök úr, hogy a legközelebbi napirend előttijében az ezzel kapcsolatos számításokat, statisztikai adatokat ossza meg velünk, szívesen meghallgatnám.
A másik dolog, ha már önkormányzati választás volt, az önkormányzatiság. Mondjuk ki, az önök központosító törekvései kudarcot vallottak, sem takarékosabb, sem hatékonyabb nem lett a rendszer, inkább szétesettebb lett a rendszer. Érdemes volna átgondolni, hogy lehet-e erős és dinamikus önkormányzatok nélkül erős és dinamikus országot építeni.
S végül a hátralévő 20 másodpercben: a magyar-cigány együttélés, miniszterelnök úr. Önök itt rendszeresen rózsaszínre festik a helyzetet, de súlyos a probléma, nagyon veszélyes; gazdasági, politikai, kulturális és mindenféle bombán csücsülünk, Magyarország belső Trianonja épül. Harmonikus, humánus megoldást kell találni, a Jobbik ezt szeretné, erről szeretnénk érdemi vitát. Kérem, miniszterelnök úr, hogy a hátralévő három és fél évben folytassuk le ezt, és találjunk megoldásokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
(13.40)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
