DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően ellenőrizte a Magyarország 2013. évi központi költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, jelentésünket nyilvánosságra hoztuk a törvényi előírásoknak megfelelően augusztus 29-én. Értékeltük annak megbízhatóságát, valamint azt, hogy a törvényjavaslatot megalapozó pénzügyi beszámolók, elszámolások összege nem tartalmaz-e a megbízhatóságot befolyásoló, lényeges hibát. Ellenőriztük továbbá, hogy a költségvetési törvény végrehajtása törvényesen és szabályszerűen valósult-e meg, az ellenőrzött szervezetek pedig szabályszerűen gazdálkodtak-e a közpénzekkel.
Az ellenőrzés céljai között szerepelt a gazdálkodási kereteket meghatározó kormányprogramokban 2013-ra kitűzött célok, feladatok végrehajtásának ellenőrzése, amelynek eredményeit jelentésünkkel egy időben, a 2013. évi költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggései című elemzésünkkel tettük közzé, és reméljük, hogy ezzel hozzá is fogunk tudni járulni a gazdasági folyamatok értékelésének vitájához, akár most, akár pedig majd a 2015. évi költségvetés tervezése kapcsán.
E tanulmány a zárszámadási jelentéssel párhuzamosan készült, és a makrogazdasági környezet keretében, valamint szempontjai szerint elemzi és értékeli az államháztartás egészének 2013. évi folyamatait, s így kiegészíti a zárszámadási jelentés pénzügyi szabályszerűségi jelentésének a szemléletét.
(10.20)
Ellenőrzésünk célja volt annak értékelése is, hogy a készpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét elősegítő, eredményszemléletű államháztartási és számviteli rendszer kialakításának előkészületei megtörténtek-e a fejezeteknél és az intézményeknél, valamint elvégezték-e az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat. Ez egy történelmi jelentőségű változás, ezért tartottuk fontosnak, hogy már menet közben megismerhessék a számviteli átalakításról szóló tapasztalatokat a képviselő hölgyek és urak.
Az Állami Számvevőszék a 2013. évi központi költségvetés bevételi főösszegének 97,3 százalékát, kiadási főösszegének pedig 90,6 százalékát ellenőrizte. A lefedettség abszolút összegben a bevételeknél 1000 milliárd forinttal, a kiadásoknál 1076,4 milliárd forinttal nőtt, így az ellenőrzésünk lefedettsége megnyugtató, magas megbízhatóságot jelent. Teljeskörűen ellenőriztük a központi kezelésű előirányzatokat, a minisztériumok igazgatási címeiről, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített, összesen 131 darab beszámolót, az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítási alapokat. Ellenőrzésünk kiterjedt továbbá 164 intézmény pénzforgalmi folyamataira, az uniós és a kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználására.
Tisztelt Országgyűlés! Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a 2013. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, és a törvényjavaslatban szerepeltetett adatok megbízhatóak. A 2013. évi költségvetési folyamatok a módosított előirányzathoz képest összességében kedvezőbben alakultak. A központi költségvetés végrehajtásának összesített adatai alapján megállapítható, hogy az előre nem látható események megfelelő kezelésével történt a költségvetés végrehajtása. A megemelt tartalékok rendszere a ’13. évben is biztonságot, biztos horgonyt biztosított a változások kezeléséhez.
A költségvetési intézmények gazdálkodása tervszerűbbé vált, és tovább javult az egyes intézményi beszámolók, illetve fejezeti elszámolások megbízhatósága; ehhez hozzájárult a belső kontrollrendszerek kiépítettségének és működésének fejlesztése. Az elmúlt években az integritás kérdéskörének fókuszba helyezésével az Állami Számvevőszék is támogatta az ellenőrzött szervezetek megbízhatóbb működését.
Az ellenőrzésünk során feltárt hibák összege 3,1 milliárd forint volt, amely a központi alrendszer 17 410,3 milliárd forintos kiadási főösszegének 2 százaléka alatt maradt jóval, a 0,02 százalékot sem érte el. Az előző évi 2,9 százalékkal szemben idén már csak a beszámolók és elszámolások 1,5 százalékát láttuk el minősített, elutasító véleménnyel. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadásokat azért, mert a fejezet kiadásai 5,5 százaléka - 937,4 millió forint - elszámolása nem a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történt. Az intézményi címek beszámolói közül az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala beszámolóját láttuk el elutasító minősítéssel, mivel a hivatal előirányzat-maradványának megállapítása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Zárszámadási jelentésünk megerősítette, hogy a központi költségvetés finanszírozása 2013 minden napján biztosított volt. Az EDP, EU-s módszertan szerinti hiány a kitűzött hiánycél alatt maradt, a GDP 2,2 százaléka volt. A költségvetési folyamatok kézben tartása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2013 júniusában Magyarország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának büntetőintézkedési hatálya alól.
A hiányt a központi alrendszer egyes bevételeinek és kiadásainak teljesítése eltérően alakította. Míg az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések a tervezettnél 90 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, addig a gazdálkodó szervezetek befizetései 300 milliárd forinttal, az általános forgalmi-adóbevételek 144 milliárd forinttal, a jövedékiadóbevételek 50 milliárd forinttal maradtak el a tervezett előirányzattól.
Kiadási oldalon egyes támogatások a tervezettnél kisebb összegben teljesültek, például a lakásépítési támogatások összege 50 milliárd forinttal, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai összesen 83 milliárd forinttal maradtak el a tervezett előirányzattól. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei és kiadásai is meghaladták a módosított előirányzatot, összességében 236 milliárd forinttal rontva a költségvetés egyenlegét. Ez ugyanakkor a költségvetés végrehajtásának természetes következménye, mivel a tartalékok évközi felhasználása leginkább e sorokon jelenik meg többletkiadásként.
A kamatkiadások 43,5 milliárd forinttal lettek magasabbak a tervezettnél, de ezt jelentős mértékben kompenzálta, hogy a kamatbevételek 39,4 milliárd forinttal viszont meghaladták az előirányzott mértéket. Pozitívan befolyásolta a központi alrendszer pénzforgalmi egyenlegének alakulását az elkülönített állami alapok összesített egyenlege is.
Az államháztartás egyenlegét az önkormányzati alrendszer, a tervezettet meghaladó pozitív szaldója tovább javította. A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa az előző évek tendenciáját követve tovább emelkedett, a feszes gazdálkodás mellett feladatelmaradás nem történt. A tartalékok felhasználása 43,2 százalékos volt, az Országvédelmi Alap eredeti, 400 milliárd forintos előirányzatát 84,1 milliárd forinttal csökkentette az Országgyűlés egyes programok többletköltségeinek finanszírozása érdekében.
Magyarország 2013. évi hozzájárulása az Európai Unió költségvetéséhez 272,3 milliárd forint volt; a hazai költségvetésben 2013-ban 1425 milliárd forint európai uniós forrás felhasználását tervezték, amely 1583,8 milliárd forint összegben, tehát 11,1 százalékkal túlteljesült. A kormány a korábbi évekhez hasonlóan intézkedéseket tett az európai uniós források igénybevételének gyorsítására. Ennek eredményeként a nemzeti stratégiai referenciakeret operatív programjaira a rendelkezésre álló uniós és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás 8204,9 milliárd forint összegű keretét 109,7 százalékra kötötték le kötelezettségvállalással a 2013. év végéig. A teljesített kifizetések aránya a 2007. évi 40,4 százalékról ’13. végére 61,2 százalékra emelkedett.
Az agrár- és vidékfejlesztési uniós támogatásokra az Új Magyarország vidékfejlesztési programra rendelkezésre álló mintegy 1420 milliárd forintos keret 98,3 százalékát kötötték le támogatási határozat kibocsátásával 2013 végéig; a kifizetések teljesítése pedig 76,7 százalékot ért el.
Az elkülönített állami pénzalapok száma a 2013. évi utolsó negyedévben létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjával hétre bővült. Az új alap a törvényi feladatát teljesítette. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest a szociális hozzájárulási adóból származó bevételekből az alapot megillető arány emelése, valamint a biztosított járulékfizetés felső határának eltörlése miatt.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalának összetétele a 2013. évben jelentősen megváltozott, mert az alap a szociális hozzájárulási adóból már nem részesült. A költségvetési hozzájárulások összege az előző évhez viszonyítva 372,6 milliárd forinttal nőtt, ez pótolta a szociális hozzájárulási adóbevétel kiesését, így biztosította az egyensúlyi helyzetet.
(10.30)
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ellenőrzésünkben kiemelt hangsúlyt kapott a központi költségvetési bevételek és kiadások teljesítésének értékelése. Az adó- és adójellegű bevételek összességében 534,2 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal, adónemenként különböző mértékben maradtak el a tervezett előirányzathoz képest. A gazdálkodó szervezetek befizetése csak 79,4 százalékra, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 94,6 százalékra, a lakosság befizetései pedig 99,8 százalékra teljesültek.
A kisadózók tételes adójából, az úgynevezett katából 46,6 milliárd forinttal, 71,9 százalékkal, a kisvállalkozási adóból, a kiva esetében 120,1 milliárd forinttal, 92,2 százalékkal, az áfából 143,6 milliárd forinttal, 4,9 százalékkal, a jövedéki adóból pedig 49,8 milliárddal, 5,3 százalékkal kevesebb volt a bevétel a tervezettnél.
Az adó- és adójellegű bevételek teljesített összegében 2013-ban az előző évhez viszonyítva 6,1 százalékos növekedés volt tapasztalható, amelyben kismértékű arányeltolódás figyelhető meg a fogyasztási típusú, az úgynevezett áfa, távközlési adó, regisztrációs adó, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékek, adók javára.
Az adóbevételek ellenőrzése során megbízhatóságot nem befolyásoló hibákat tártunk fel elsősorban az illetékkiszabások, az adóügyi tevékenységek és az adóellenőrzések belső kontrolljainak működésében. Pozitívum: a 211 napnál régebbi kiszabatlan vagyonszerzési illetékügyek számának 38 százalékos csökkenése.
Továbbra is létező jelenség azonban az illetékkiszabási ügyek elhúzódása és az ahhoz kapcsolódó határidők túllépése. Az adóügyi tevékenység és az adóellenőrzések tekintetében feltárt csekély számú hiba a hiányos, a belső szabályzatoknak nem megfelelő dokumentáláshoz és határidő-túllépésekhez kapcsolódott. Az adó- és vámhátralék-állomány a 2013. évben 2260,9 milliárd forint volt, ami 5,7 százalékkal haladta meg a 2012. évi összeget. A hátralékállomány 30,2 százaléka volt csak a működő adózók hátraléka, amely 4,5 százalékponttal csökkent a 2012. évihez képest. A működő adózói hátralékállományból a nyilvántartás szerint behajthatatlan 2013-ban 245 milliárd forint volt, ami 71 milliárd forinttal haladta meg a 2012. évi összeget.
A nagy összegekre való tekintettel az ÁSZ elnökeként döntöttem arról, hogy ebben az évben a NAV, az adóhivatal teljes körű ellenőrzésének kiterjedt folyamatát elvégezzük, hiszen a hatékonyságának a változása jelentősen befolyásolhatja a következő évek bevételi alakulását, adópolitikáját, adószintjének az alakulását, sőt mondhatnánk, a gazdasági növekedés kérdéseit. Ez várhatóan év végével fog majd nyilvánosságra kerülni.
Az ellenőrzésre került intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 80 szervezetnél értékeltük a belső kontrollrendszerek kiépítettségét és működését. A kontrollrendszerek 75 százaléka kapott megfelelő, 22,5 százalék részben megfelelő és 2,5 százaléka - egy szervezet igazgatási és fejezeti kezelésű előirányzatainak kontrollrendszere - nem megfelelő minősítést. A részben megfelelő minősítést kapott 18 szervezet közül 14 2013-ban került először ellenőrzésre. 2012-ben az intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatok 15 százaléka kapott nem megfelelő minősítést.
A javulás abban mutatkozik meg, hogy nagyobb figyelmet fordítottak a monitoring-tevékenységre, az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésre, valamint a belső ellenőrzésre.
A zárszámadás ellenőrzése keretében összesen 167 szervezet esetében mértük fel az integritás helyzetét kérdőíves megkérdezéssel, amelynek értékelését is elvégeztük. Az ellenőrzés során az integritás kérdéskörének fókuszba helyezésével érvényesült az ÁSZ tanácsadó szerepe, amely hozzájárult az ellenőrzött szervezetek megbízhatóbb működéséhez. A kiépített kontrollok és kockázatok alapján a szervezetek több mint negyede „kiváló”, közel fele „megfelelő” és negyede „fejlesztendő” minősítést kapott.
Itt kell megjegyeznem, hogy mind a belső kontrollok, mind pedig az integritás ellenőrzése minőségileg javítja az irányítás színvonalának a megítélését, ha nem egy külső ellenőrző szervezet találja meg a problémákat, hanem az év folyamán folyamatosan a keretgazdák, intézményvezetők felelősen tudnak beavatkozni, és ezeket megelőzik. A megelőzés hangsúlyozása, úgy gondolom, mindannyiunk számára kulcskérdés a jövő konszolidációjának a fenntarthatósága szempontjából is.
Ellenőrzésünk kiterjedt - ahogy jeleztem - az eredményszemléletű államháztartási számviteli rendszer kialakítására vonatkozó, a nemzetgazdasági miniszter rendeletében meghatározott feladatok megfelelő tartalommal és határidőben történő végrehajtására is. Az ellenőrzött szervezetek 17 százaléka alapvetően a kialakított informatikai rendszer hiányosságai miatt nem tudta tartani az előírt 2014. március 31-ei határidőt. Az áttéréshez kapcsolódó leltározást három szervezet nem az előírásoknak megfelelően végezte az ellenőrzöttek esetében.
Az ellenőrzés során tapasztalt átállással járó nehézségek, problémák ellenére szilárd meggyőződésünk, hogy az eredményszemléletű számvitel hozzájárul a pontosabb elszámoláshoz, megteremti az üzemgazdasági elszámolás lehetőségét a költségvetési szervek körében, illetve az Európai Unióban szokásos elszámoltathatósági követelményrendszerhez a magyar elszámolási és információs számviteli rendszer fejlődése hozzá tud járulni, felzárkózik ehhez a magasabb minőségi követelményhez.
Tisztelt Ház! Amint az expozém elején már utaltam rá, a zárszámadási ellenőrzésünkkel párhuzamosan elemzést készítettünk a 2013. évi költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről is. Az ÁSZ törvényben meghatározott feladata, hogy feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal támogassa a jó kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját. Emellett csaknem két évvel ezelőtt a 2011. évi zárszámadás parlamenti vitájában önök, országgyűlési képviselők részéről igény fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy az ÁSZ a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésén túl értékelje az adott év makrogazdasági folyamatait is. Ezt mérlegelve tavaly döntöttünk úgy, hogy a jelentésünk mellett egy elemzést is készítünk az adott esztendő költségvetési összefüggéseiről. Idén immár második alkalommal végeztük el ezt a munkát, amely most az önök kezei között van, felhasználhatják a vitában.
Az Országgyűlés részére átadott és a honlapunkról is letölthető tanulmány célja - és erről külön beszélni kell, hiszen ez nem egy ellenőrzési jelentés -, hogy az ÁSZ tanácsadó szerepével összhangban a zárszámadási törvényjavaslat és az ÁSZ kapcsolódó jelentésének készítésével párhuzamosan áttekintse és értékelje a költségvetési folyamatok alakulását leginkább befolyásoló makrogazdasági környezetet és feltételeket, valamint a költségvetési elemzés eszközeivel vizsgálja a költségvetési folyamatok további összefüggéseit.
A tanulmány nemcsak a 2013. évi folyamatokat elemzi, hanem több év tendenciájának felrajzolásával próbálja bemutatni, hogy milyen tényezők vezettek el a költségvetési konszolidációhoz, és milyen tényezők nehezítették azt meg. Az előrevivő folyamatoknak és kockázatoknak az államháztartás egészére kiterjedő elemzésével a Számvevőszék a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat jobb megalapozását is elő kívánja segíteni. Eredményként nem a gazdaság- és költségvetéspolitika prioritásainak a befolyásolását, hanem a megvalósítási utak és módok kockázatainak a csökkentését kívánjuk elérni.
(10.40)
A jelentésünkkel ellentétben az elemzésünkben nem megállapításokat teszünk, hanem makrogazdasági adatokból kiindulva kérdéseket, dilemmákat fogalmazunk meg, illetve a költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseire világítunk rá. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, illetve ráirányítsuk a figyelmet bizonyos összefüggésekre, hatásokra. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat.
A 2013. év gazdaságpolitikai célkitűzései alapvetően négy fő prioritás köré szerveződtek. Az első a költségvetési konszolidáció. Mint már említettem, az EDP-módszertan, tehát az európai uniós módszer szerinti hiány a kitűzött 2,7 százalékos hiánycél alatt maradt, a GDP 2,2 százaléka volt, ez az Európai Unióban a 11. legjobb mutató a 28 tagország közül. A második a gazdasági növekedés elindítása. Ez a tervezett 0,7 százalékot meghaladva 1,1 százalékra teljesült, ez az Európai Unióban a 9. legjobb mutató volt 2013-ban a 28 tagország közül. A harmadik prioritás a foglalkoztatottak számának növelése. Ez a mutató a 0,5 százalékos célkitűzés felett 1,7 százalékot ért el, ez az Európai Unióban a 4. legjobb érték volt tavaly. A negyedik pedig az adósságráta csökkentése. A stabilitási törvény szerint számított adósságmutató 0,3 százalékponttal csökkent, tehát az Alaptörvényben rögzített adósságszabály teljesült.
Az Európai Unió módszertana szerint számított államadósság 2013 végén 79,2 százalék volt. Összehasonlításképpen, ugyanakkor az Európai Unió átlaga 88,9 százalék, azon belül az eurózónába tartozó országok adósságrátájának átlaga 95 százalék volt. Összegezve tehát: 2013-ban a főbb makrogazdasági mutatók megteremtették a lehetőséget a fenntartható költségvetés és a fejlődés számára.
A költségvetés bevételeire és kiadásaira, az államháztartási egyensúlyra, valamint az adósság alakulására jelentős hatást gyakorló makrogazdasági folyamatok összefoglaló jellegű áttekintése szempontjából a legfontosabb indikátorok többsége érezhetően javuló makrogazdasági környezetről tájékoztat. Ennek legfontosabb alakító tényezői a következők voltak: egyrészt a külső gazdasági feltételek javulása, másrészt a növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá válása, harmadrészt a kormányzati intézkedések gazdasági hatásai, valamint negyedrészt a gazdasági szereplők pozitív várakozásai.
Az újraelosztás a gazdaságban keletkező jövedelmek gazdasági szereplők közötti átcsoportosítása. Az állami újraelosztás egy nagyon vitatott téma az egész közgazdasági irodalomban, de a gazdaságpolitikában is, ezért gondolom, hogy ez az elemzésben fontos adalékokat adhat ezen összefüggésekre. Ez a mérőszám tehát a jövedelemcentralizáció, azaz az államháztartási bevételek GDP-hez viszonyított aránya. Ez hétköznapi nyelven szólva azt mutatja, hogy tulajdonképpen mekkora az állam szerepe egy ország életében, illetve hogyan változik az állami feladatvállalás mérete. 2013-ban a költségvetési egyenleg úgy formálódott, hogy a centralizációs arány 1 százalékponttal, az újraelosztási arány pedig 1,2 százalékponttal volt nagyobb a 2012. évinél. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az uniós támogatások 45 százalékkal, 495 milliárd forinttal növekedtek az előző évihez képest, az újraelosztás 2013. évi 49,8 százalékos aránya pedig 0,7 százalékponttal volt nagyobb az EU-28 országok átlagánál - ahol egyébként 49,1 százalék -, és megegyezett az eurózóna értékével. Így Magyarország ebben a tekintetben az Európai Unióban a középen elhelyezkedő országok csoportjába tartozik.
Összehasonlításképpen: a visegrádi országokban az újraelosztás mértéke a magyarországinál alacsonyabb, Szlovákiában 38,7 százalék, Lengyelországban 41,9 százalék, a Cseh Köztársaságban 42,4 százalék volt 2013-ban. Ez az a versenyző országcsoport, amelyen belül Magyarország megítélését érzékenyebb kamat- és költségviszonyok között versenyképességi hátrányként is szokták megfogalmazni a hitelezők, illetve az elemzők akár Magyarországon, akár külföldön. Tehát ezért is gondoljuk, hogy ezt érdemes jobban a helyére tenni s a vitába beemelni, legalábbis elemzéseinkkel.
Ellenőrzésünk ismertetése során kiemeltem, hogy 2013-ban a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételei 6,1 százalékkal, 392,5 milliárd forinttal nőttek a tény-2012-höz képest. A tényleges növekedés a lakosság befizetésének 2,8 százalékos növekedése mellett a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek 0,4 százalékos csökkenéséből és a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9,5 százalékos növekedéséből adódott. Ez a különbség jól jelzi azt a felgyorsult tendenciát, amely szerint az adózási szerkezet továbbtolódott a fogyasztáshoz kapcsolódó adók irányába. Ezek részaránya az adó- és adójellegű bevételekben a 2010. évi 52 százalékról ’11-ben 54 százalékra, ’12-ben 57,2 százalékra és ’13-ban pedig 59,1 százalékra nőtt.
Az európai uniós támogatások felhasználása makrogazdasági, illetve nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. 2012-ben az európai uniós támogatások szintje alig haladta meg a 2011-es szintet, ezzel szemben ’13-ban a ’12. évi teljesülés 495,2 milliárd forinttal meghaladó, a már említett 1583,8 milliárd forint származott európai uniós forrásból. Ezzel párhuzamosan a 2013. évi költségvetésben megjelenő 2013. évi EU-támogatásokhoz kapcsolódó hazai támogatás is nagyobb lett 77,7 milliárd forinttal, ennyivel megnövelve a központi költségvetés tényleges kiadását a 2012. évi értékhez képest, és ezen belül kellett a hiányt kézben tartani, ezen növekedés mellett.
A fejezeti kezelésű strukturális támogatási előirányzatok az év első felében a vártnál jóval alacsonyabban teljesültek, mivel néhány operatív európai uniós program, így a közlekedés, a környezet és energia, a társadalmi megújulás átmeneti felfüggesztése miatt az Európai Bizottsághoz benyújtott költségek elszámolása s így az uniós források átutalása nem történt meg teljeskörűen. Az év második felében azonban az Európai Bizottsággal folytatott egyeztető tárgyalások eredményeként az arányok helyreálltak, s a felfüggesztett uniós források átutalása október-november hónapban megtörtént.
Az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban a kockázatkezelés szempontjából ki kell emelnünk, hogy a strukturális, de különösen a kiemelt nemzeti stratégiai referenciakeret-projektek esetében olyan nagyfokú a tapasztalt időbeli ingadozás és az előirányzatoktól való eltérés, hogy az nagy kockázatot jelent az éves költségvetési folyamat és a fejlesztéspolitikai célok megvalósítása szempontjából, miközben nyilván a források felhasználása segíti a gazdasági konszolidációt.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Elemzésünk összeállítása során új szempontokat, nézőpontokat is alkalmaztunk. Ilyen, hogy a makrogazdasági elemzések során többnyire alkalmazott bevételi oldalú megközelítés helyett nagy hangsúlyt fektettünk a kiadási oldal vizsgálatára.
(10.50)
2013-ban a költségvetési kiadások növekedése összességében rontotta a kormányzati szektor 2013. évi egyenlegét az előző, 2012. évhez képest. A kiadások növekedése más oldalról viszont azzal a kedvező hatással járt, hogy a közvetlen állami kereslet GDP-arányos nagysága 0,7 százalékponttal nőtt, és így hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez.
2012-ben és ’13-ban az államháztartási kiadások funkcionális szerkezeti változásainak fő jellemzői is tanulságosak, ezért engedjék meg, hogy ezekről külön szóljak.
2013-ban az állami működés kiadásainak aránya 16,8 százalékra nőtt, szemben a 2012. évi 15,1 százalékkal. Ennek oka az általános közszolgáltatási kiadások részarányának nagyarányú, közel 2 százalékpontos növekedése, amely a törvényhozási és végrehajtási szervekre, valamint a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások emelkedésének a következménye.
Másik fontos megállapítás: a jóléti funkciók finanszírozásának részaránya 2013-ban 56,7 százalékra mérséklődött az előző évi 58,9 százalékhoz képest. A jóléti kiadásokon belül a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások részesedése 2013-ban az előző évi szinthez képest 2 százalékponttal csökkent, miközben az oktatásé 0,1 százalékponttal mérséklődött, az egészségügy részaránya pedig 0,1 százalékponttal nőtt az előző évihez képest.
Harmadrészt, a gazdasági funkciókra fordított kiadások aránya 2013-ban 2 százalékponttal növekedett az előző évhez mérten, jelezve a kormányzat, az ország gazdasági aktivitását ezen a területen. A részarány növekedése különösen nagy, 1,3 százalékponttal növekedett. Ez a közlekedési és a távközlési tevékenységek ágazataiban érhető tetten, és kisebb mértékben egyéb gazdasági tevékenységekre is kiterjedt.
A negyedik területet kiemelve pedig az adósságkezelésre fordított kiadások arányára érdemes tekinteni. 2012-13-ban stabil nagyságú, 8,7, illetve 8,6 százalékpont volt, de azért érdemes összevetni, nagyságrendileg ez megegyezett a teljes magyar egészségügyre fordított kiadásokkal, amely egyébként hosszú évekig még hasonló arányokat és terheket fog jelenteni a költségvetés megtervezési és végrehajtási folyamatában.
Elemzésünk a helyi önkormányzatok pénzügyi egyenlegét is vizsgálta. Az önkormányzatok 2013. évi bevételi többlete 112,8 milliárd forint volt, amely a GDP 0,4 százaléka. Ez 22,5 milliárd forinttal nagyobb a 2012. évi bevételi többletnél, és 97,8 milliárd forinttal, a GDP 0,3 százalékával kedvezőbb a módosított előirányzatnál. Az önkormányzatok kiadásai 2013-ban a tervezetthez közel állóan alakultak, összegük különbsége mindössze 0,8 százalék volt.
Az önkormányzati szektorban 2013-ban, illetve 2014 első felében megtett intézkedéseket, a hatásokat és jelentős szerkezeti változásokat figyelembe véve a kiemelkedő egyenlegteljesítményt nyújtó önkormányzati rendszerrel kapcsolatban tapasztalt javuló költségvetési fegyelem alapján kis kockázat mellett állítható, hogy a megvalósított reformintézkedések eredményeként az önkormányzati gazdálkodás helyzete stabilizálódott, az önkormányzatok kedvező költségvetési egyenlege hosszabb távra is biztonságosan tervezhető. Természetesen csak akkor, ha a finanszírozási forrásokkal megalapozott fejlesztések valósulnak meg - gondoljunk különösen az európai uniós támogatásokra, de a hitelből megvalósuló beruházásokra is -, és az önkormányzatok képesek lesznek egy másik területre is figyelni, hogy a körükben még megmaradó egyes veszteséges tevékenységeket és feladatokat finanszírozhatóvá tegyék.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződősem szerint az Állami Számvevőszék munkájával, a jelentéssel és az elemzéssel érdemben hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson, illetve elő tudjuk segíteni a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat jobb megalapozását.
A zárszámadási jelentésünk azt bizonyítja, hogy Magyarország 2013-ban is kézben tudta tartani a költségvetését, mégpedig fegyelmezett, fenntartható módon, így a gazdaság konszolidációjához hozzájárult.
Az elemzésünk hasznos kiindulópontként szolgálhat a költségvetési tervezés számára is. A tapasztalataink felhasználásával sokoldalúbban azonosíthatók a kiadási és bevételi oldalon egyaránt az olyan alternatív megoldások, helyettesítési lehetőségek, amelyek hatékonyabb költségvetési tervezést és szabályozást alapozhatnak meg. Továbbá a tanulmány a költségvetést befolyásoló makrogazdasági folyamatok és környezet összefoglaló áttekintésével és értékelésével, a főbb kockázatok bemutatásával hozzájárulhat olyan feltételek kialakításához is, amelyek szükségesek a fenntartható fejlődést elősegítő költségvetés kidolgozásához.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
