RITTER IMRE
RITTER IMRE
RITTER IMRE német nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről: (Német nyelven kezdi meg hozzászólását, majd így folytatja:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ÁSZ-elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében tisztelettel köszöntsem önöket abból az alkalomból, hogy a magyar parlamentben első alkalommal egy törvényjavaslat általános vitájában - mint a nemzetiségi bizottság által felkért szószóló - kifejthetem bizottságunk véleményét.
A nemzetiségi bizottság részéről fontosnak tartjuk, hogy a magyar parlamentben minél előbb természetes legyen, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselői nemzetiségük nyelvén szólalnak fel, de hozzászólásom további részét, a közérthetőség kedvéért, most magyarul fogom megtenni.
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, a zárszámadás véleményezése során egyidejűleg vagyunk nehéz és könnyű helyzetben is. Egyrészt nehéz helyzetben, mert ennek a hozzászólásnak először már közel húsz évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie itt a parlamentben, így közel két évtized mulasztását kell minden szempontból minél hamarabb felszámolni.
Másrészt a könnyű helyzetet az okozza, hogy a 2013. évi költségvetési törvény megalkotásához nekünk, magyarországi nemzetiségeknek sajnos vajmi kevés közünk volt, így a végrehajtásáról most minden felelősség nélkül mondhatunk őszinte véleményt.
A nemzetiségeket érintő kérdéskört a civil szervezetek, nemzetiségi szervezetek támogatásával kezdeném, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei. Ezen a területen sajnos nem sok pozitívumot tudok felsorolni. A nemzetiségi civil szervezetek működési támogatása évi 110 millió forint volt 2013-ban, amely 2002 óta nem emelkedett - 2001-ben egyébként 105 millió forint volt.
Az infláció ebben az időszakban közel 60 százalék volt, tehát ez a támogatás ma minimum ennyivel kevesebbet ér. A támogatások reálértékének a visszaállítása legalább a 2002-es szintre a 2015. évi költségvetés feladata kell legyen.
A nemzetiségi civil szervezetek programtámogatására szánt forrás csak a töredékét fedi le az igényeknek. Az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőhöz beadott 2013-14-es pályázatok azt mutatják, hogy mind a működési támogatások, mind a kulturális programok tekintetében az igényelt jogos támogatások mintegy egynegyedét lehetett csak megítélni forráshiány miatt.
A nemzetiségi diáktáborokra szánt forrás még szűkösebb. Konkrét példaként csak a német pályázati igény közel 51 millió forint volt, önmagában 1,7-szerese a 13 nemzetiség részére összesen biztosított 30 millió forintos keretösszegnek. Végül 7,5 millió forintot lehetett kiosztani a német pályázatokra, vagyis az igényelt összeg mindössze alig 15 százalékát. Ezen méltatlan állapotot érdemben javítani szintén a 2015. évi költségvetés tervezésénél kell. A nemzetiségi bizottság meg fogja tenni a konkrét javaslatokat.
Ugyanakkor örvendetes, hogy a romák számára léteznek nevesített támogatások, ösztöndíjprogram, különböző kulturális támogatások - sőt 2013-ban volt 150 millió forint egyszeri támogatás a Lungo Drom székházának felújítására és működési támogatására is -, mert a nemzetiségi bizottság is fontosnak tartja a roma közösség minél gyorsabb és minél szélesebb körű társadalmi integrációját.
A másik jelentős terület - és a nemzetiségi bizottság üdvözli és köszönettel veszi -, hogy a kormányközi nemzetiségi vegyes bizottságok révén több nemzetiségi közösség - horvát, szlovén, szlovák - külön támogatáshoz jutott 2013-ban - lásd 5. kötet 3007-3008. oldal.
A Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság 13. ülésén elfogadott és fenntartott ajánlások és a vonatkozó kormányhatározat alapján került támogatásra az Apátistvánfalva Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda felújítása és bővítése, a Magyarországi Szlovének Szövetsége működési költségei először a 2013. évben, az Országos Szlovén Önkormányzat székházfelújítás első üteme.
A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság 11. ülésén elfogadott és fenntartott ajánlások és a kormányhatározat alapján kerültek támogatásra a sátoraljaújhelyi és békéscsabai iskolák beruházásai, az Országos Szlovák Önkormányzat ösztöndíjrendszerének támogatása, a pilisszentkereszti szlovák központ működésének támogatása.
A Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 12. ülésén elfogadott és fenntartott ajánlások és kormányhatározat alapján került támogatásra a helynévi régészeti és épített örökség, valamint emlékhelyek adatait tartalmazó közös adatbázis létrehozása, a lakócsai horvát nemzetiségi tájház fenntartásának támogatása, a magyar-horvát nemzeti közösség temetőinek fenntartása és védelme.
Ugyanakkor ezúton is felhívjuk a törvényhozás és a kormány figyelmét, hogy a magyarországi nemzetiségek többsége esetében ez a lehetőség nem áll fenn.
Nem tartjuk szerencsésnek azt a gyakorlatot, hogy egy-egy nemzetiség kiemelt projektjeinek a támogatása attól függ, hogy van-e nemzetiségi kormányközi vegyes bizottságunk az adott nemzetiség anyaországával.
(13.20)
A támogatásoknál nem lehet szempont az sem, hogy egy adott nemzetiség anyaországában létezik-e magyar nemzetiségi közösség vagy sem.
Nemzetiségi köznevelési intézmények. A 2013-as év kétségkívül legnagyobb jelentőségű és egyértelműen pozitív változása volt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott - és itt hangsúlyozom, hogy nemcsak az országos, hanem a területi és települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott - nemzetiségi köznevelési intézmények esetében is jelentősen megemelkedett és normatívvá vált a támogatás.
Mint a Magyaroroszági Németek Országos Önkormányzata pénzügyi bizottságának leköszönő elnöke az elmúlt 12 évben évente szembesültem azzal, hogy intézményeink költségvetési előirányzatait több tízmilliós hiánnyal kellett megtervezzük, amelyeket év közben pályázati pénzekből, eseti, kiegészítő támogatásokból, saját forrásokból tudtunk többé-kevésbé pótolni. Az elmúlt évi pozitív változás nemcsak azért lényeges, mert minőségileg javította a nemzetiségi köznevelési intézmények finanszírozását, hanem azért is, mert törvényileg szabályozott módon kiszámíthatóvá és biztonságossá is tette a nemzetiségi oktatás, nevelés feltételeit.
Hosszú idő után a nemzetiségi pedagógusaink az elmúlt évben olyan, számukra is új és örömteli fogalmakkal ismerkedtek, találkoztak újra, mint a kafetéria vagy a jutalom. Remélem, hogy nem kell leszokjanak a jövőben sem erről. Ugyanakkor ezen nagyon pozitív és előremutató változásról meg kell említeni, hogy ez csak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre vonatkozik, amelyek csak néhány százalékát teszik ki a KLIK, illetve az önkormányzat által fenntartott nemzetiségi oktatási, nevelési intézményeknek, tehát ezen a téren is van még bőven mit javítani.
A következő nagyobb fejezet a nemzetiségi önkormányzatok támogatása a 2013-as költségvetésben, és engedjék meg, hogy a bevezetőben ismertetett okok miatt ne csak a 2013., hanem röviden a 2008-2014-es évekre is kitérjek.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok általános támogatása magában foglalja a hivatal működésének támogatását is, annak az önkormányzati hivatalnak, amely kizárólag központi költségvetésből fenntartható. Az államháztartási jogszabályok változásával a 2008. évtől költségvetési gazdálkodás alá kerültek az országos nemzetiségi önkormányzatok, ami jelentősen növelte a működési kiadásokat; könyvvizsgálat, belső ellenőrzés, gazdasági vezetők képesítési előírása, integrált pénzügyi rendszerek alkalmazása és egyebek miatt.
A 2012. évi változások tovább növelték a költségeket: az önkormányzatok és a hivatal szétválása, a gazdasági szervezet képesítési előírásai, a gazdálkodás központosítása a hivatal kiadásait objektív módon ismét növelte. A 2014. évi államháztartási, számviteli átállás pedig tartósan emeli a pénzügyi adminisztráció költségeit. Mindezek mellett azonban az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2008 és 2010 között minimálisan, az elmúlt négy költségvetési évben - éppen a törvényekkel előírt változások időszakában - egyáltalán nem növekedett, stagnált.
Végezetül, de nem utolsósorban a területi és a települési nemzetiségi önkormányzatok támogatása. A területi és települési nemzetiségi önkormányzatok támogatási rendszerében jelentős változás történt néhány éve a feladatarányos támogatásra történő átállás bevezetésével. Ennek - idézőjelbe téve – eredményeként viszont egyrészt lehetetlenül alacsony összegűre változott a gyakorlatban az az általános működési támogatás, másrészt az államháztartási kötelezettségvállalási szabályok miatt jelentősen megnehezült a feladatalapú támogatás célzott felhasználása. Az utóbbi önmagában még elfogadható a közpénzek átlátható felhasználási kötelezettségei miatt, azonban a nemzetiségi önkormányzatok szerepvállalásának növekedésével párhuzamosan a támogatási keretösszegek csökkentése, majd a 2010. évtől történő 1 milliárd 520 millió forint összegen történő befagyasztása ellentétes a nemzetiségi feladatellátás iránti növekvő elvárással.
Az 1 milliárd 520 millió forint egyharmada, azaz 506,7 millió forint került felosztásra működési támogatásra összesen 2164 darab települési és 58 darab területi nemzetiségi önkormányzat között, valamint kétharmada, azaz 1 milliárd 13,3 millió forint került felosztásra 1766 darab települési és 55 darab területi nemzetiségi önkormányzat között.
A települési nemzetiségi önkormányzatok éves szintű működési támogatása átlagosan bruttó 221 833 forint; ez havonta bruttó 18 486 forint, amely nettóban 14 556 forint. Ezt csak azért szeretném kiemelni, hogy mindenki előtt világos legyen, hogy milyen minimális összegekről beszélünk, ráadásul ennek az átlagos működési támogatásnak is a kisebb lélekszámú települések nemzetiségi önkormányzatai csak egy részét kapják meg. Jó lenne, ha ezeket a számokat mindenki szem előtt tartaná, amikor a nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi működési támogatásáról fogunk rövidesen beszélni.
Összefoglalóan a nemzetiségi bizottság részéről megállapíthatjuk, hogy a 2013. évi költségvetésben a magyarországi nemzetiségeket érintő több dicsérendő és örömteli változás mellett továbbra is évtizedes elmaradások és aránytalanságok vannak. Ezen problémák nagy része természetesen nem a költségvetési törvény nem megfelelő végrehajtásából, hanem a magyarországi nemzetiségek szempontjából a nem megfelelő előkészítésből adódik. Ezért adószakértőként és költségvetési kiegészítő minősítéssel rendelkező könyvvizsgálóként is a magam és a bizottságunk részéről javaslom a zárszámadási törvény elfogadását, jóváhagyását.
Végezetül szeretnék visszatérni a bevezetőben említett gondolathoz. Már most kérem önöket, hogy a rövidesen napirendre kerülő 2015. évi költségvetési törvény előkészítése és elfogadása során terheljenek meg minket azzal a lehetőséggel, hogy javaslataink és észrevételeink elfogadásával, figyelembevételével a 2015. évi zárszámadásnál a teljesítésért már mi is felelősséggel tartozhassunk. Köszönöm a figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
