KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezt a fonalat szeretném fölvenni, amit képviselőtársam az előbb elkezdett, hiszen azt gondolom, hogy ezeknek a javaslatoknak a nemzetpolitikai szempontrendszerben is fontos értelmük van, és azt hiszem, úgy gondolom, és az MSZP is úgy gondolja, hogy ez az a megközelítés, amiben ezt a javaslatot is érdemes tárgyalni, nem vitatva természetesen azt sem, hogy nyilván a konkrétum, ami a személyszállításról és az árufuvarozásról szól, nagyon érdekes és izgalmas kérdés lehet.
Azt mondhatjuk, hogy az MSZP pontosan azért, mert úgy gondoljuk, hogy ez a fajta megközelítés és ez a fajta egyezmény is a hidat jelentheti magyar és magyar között Szerbiában és Magyarországon, ezért támogatjuk ezt a javaslatot, és támogatunk minden olyan irányt, amelyek a magyar-szerb kapcsolatot pozitívabb irányba lökik el. Szeretnénk értékelni, hogy ez a javaslat megszületett.
Azért tartjuk ezt nagyon fontosnak, mert úgy gondoljuk, hogy vannak még olyan irányok, amelyek fejlesztésre szorulnak a magyar-szerb kapcsolatokban. Kétségtelenül egyébként vannak eredmények is. Ezt a javaslatot ilyen eredménynek tekintjük, engedjék meg azonban, hogy egy kicsit kitérjek arra, hogy mi az, amit még szívesen látnánk a következő néhány hónapban, néhány évben, amiben szintén azt gondoljuk, hogy vannak még megoldatlan feladatok.
Jónak tartjuk, hogy itt van előttünk ez a kezdeményezés, ahogy hasonlóan jónak tartjuk, hogy Áder János elnök úr és Tomislav Nikolics szerb elnök a vajdasági Csúrogon közösen fejet hajtott a második világháborúban és az azt követően ártatlanul kivégzett magyar áldozatokra való emlékezés kapcsán. Ezt nagyon-nagyon fontosnak és jó kezdeményezésnek tartjuk, annak azonban már nem annyira örülünk, hogy konkrét lépés ez után a szép gesztus után nem történt. Azért fontos, hogy történjen, mert talán nem annyira ismert mindenki előtt, hogy a szerb kormány nem hozott határozatot arról, hogy hatályon kívül helyezi azt a hét évtizeddel ezelőtti döntést, amely három vajdasági magyar település - Csúrog, Mozsor és Zsablya - lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánította. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ilyen és ehhez hasonló egyezmények kövessék ezt, ami előttünk van, mert ebben van még a magyar tárgyalófélnek feladata.
A Magyarországon szerzett diplomák honosítása lehetne újabb állomása a szerb-magyar kapcsolatok javításának, ami egy olyan kulturális egyezmény lehetne, amely például a Magyar Kulturális Intézetet - amely Belgrádban most került átadásra és szintén üdvözöltük, és egy kedvező irány - megtölthetné tartalommal. Most éppen pont emiatt ez kevésbé sikerülhet.
Nem működik magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság sem, ami azért érdekes, mert ennek hiányában különösen nehéz a szakmai ügyekről beszélni és érdemben tárgyalni. Egyúttal nyilván a javaslat előkészítettségét jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy ez a bizottság nem működik, ez mégis itt van előttünk, de azért azt gondolom, nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy megértsük, hogy abban az esetben, ha minden szakmapolitikai kérdésben ez a vegyes bizottság tudna egyeztetni, akkor több ehhez hasonló javaslat lehetne előttünk. Ezért mi kezdeményezzük, hogy a kormányzat ezt a kezdeményezésünket tegye magáévá.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy közös kormányülésekre került sor a szerb féllel. Megjegyzem, hogy ez az a forma, amit a Magyar Szocialista Párt minden környező országgal kapcsolatban fontosnak tartana, hogy ilyen közös kormányülések legyenek a magyar és a többi fél között. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha mi azt gondoljuk, hogy mindegyik féllel le kell ülni és ilyen közös kormányüléseket kell tartani, akkor el kell ismernünk azt, hogy ahol ez megtörténik és konkrét eredményeket hoz, ez mindenképpen, azt gondolom, hogy dicséretre méltó.
(20.00)
Ez az egyezmény is példája annak egyébként, hogy lenne értelme magyar-román, magyar-szlovák vagy a későbbiekben magyarukrán vagy magyar-osztrák egyeztetéseknek is, kormányzati közös, együttes csúcstalálkozóknak is. Ebben az esetben ennek látjuk egyértelmű sikerét, azt gondoljuk, hogy ez máshol is hasonló sikert eredményezhetne.
Nyilván közlekedési területen is van még mit javítani. Azt hisszük, ez az előttünk lévő előterjesztés ezt a fajta megközelítést is mindenképpen szolgálja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja, hogy az a célunk, hogy legalább felére csökkentsük a Belgrád-Budapest, jelenleg 7-8 órás távolságot. Szerintem ebben nincs vita a Házban, mindenki közös célja, hogy ez megvalósuljon, és ha egyúttal - most visszatérve az előző napirendi pontra - ez egy közös vasúti fejlesztés keretén belül valósulhat meg, azt megint csak mindenki üdvözölni fogja ebben a Házban.
Azt kell hogy mondjuk, hogy ettől eltekintve azért a délvidéki magyarok kollektív megbélyegzése a második világháborút követően egy olyan fájó pont, amit azért nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szeretném a kormányzatot kérni - és ebben nem biztos, hogy Fónagy államtitkár úr az, akin ezt számon kell kérni, de engedje meg, hogy önön keresztül ezt tolmácsoljam a Magyar Szocialista Párt nevében -, hogy kívánatosnak tartanánk, ha a magyarságot ért méltatlan megbélyegzést a kormány diplomáciai eszközökkel, mondjuk, legalábbis tegye semmissé, ahogyan ezt a főhajtást két ország államelnöke egymással szemben, az egymás áldozataival szemben meg tudta tenni. Azt gondolom, ebben a dologban a szerb állam egy bocsánatkérése mindenképpen érdemes lehet, nekünk pedig ezt a megbocsátás gesztusát nyilván gyakorolnunk kell, ha ez megérkezik.
Hasonlóan fontos lehetne - és ez szintén nem az államtitkár úr és az előttünk lévő napirend úgymond hibája, de nem mehetünk el mellette -, hogy a munkaerőpiacról való kiszorítása a magyaroknak Délvidéken, illetve a részarányos munkahelyek követelése mindenképpen egy későbbi konkrét megállapodás tartalma lehet, ahogyan a hiányzó magyar tankönyvek is. Fájóan hiányoznak a magyar iskolákból, a magyar kisebbség nehezen tud tanulni, nehezen tudja a modern tananyagot megkapni, hiszen ezek a tankönyvek nem vagy csak részlegesen készültek el. És lehet magyarellenes atrocitásokról hallani a sajtóban, idővel ezek elcsitulnak, van, amikor pedig egyre erősebbek lesznek, ezekről is természetesen szót kell ejteni.
Mindezzel együtt azt gondoljuk, hogy abban az esetben, ha ez a megállapodás a szerb-magyar kapcsolat normalizálását jelenti, és ha azt jelenti, hogy azok a kérdések, amelyekről a Szocialista Párt fontosnak tartja, hogy beszéljünk - a délvidéki magyarság kérdése, a délvidéki magyarság második világháborút követő megbélyegzésének a kérdése, a Belgrád-Budapest vasútvonal kérdése, a szellemi akadálymentesítése a délvidéki magyarságnak, a magyar nyelvű modern tankönyvek bevezetésének kérdése -, folyamatosan napirendre tudnak kerülni ebben a Házban, akkor mi üdvözölni fogjuk azt, hogy több tucat ilyen megállapodás fog elénk kerülni. Mondjuk, mi jóhiszeműek vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ez a megállapodás ennek az első jele, várjuk a továbbiakat.
Ennek jegyében támogatásról tudom biztosítani a kormányzatot mind ennek a megállapodásnak a kapcsán, mind pedig az MSZP által javasolt témában bármilyen más hasonló megállapodás kapcsán is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
