KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eleve megnyugtat engem az, hogy a vergődő, haldokló Nyugat egyik országával így megkötjük ezt a szerződést, és ezzel talán sikerül ennek a dekadens nyugati kultúrának ezt a vergődését és haldoklását egy kicsit megállítani. A kedélyeket azért megnyugtatnám, nem fogom megkérdezni azt, hogy kik azok a kormányzati tisztviselők, akiket kitiltottak az USA-ból, mert akkor nyilván nem az előterjesztésről beszélnék, hanem nézzük azt, hogy mi is van itt éppen előttünk.
Maga az egyezmény valóban - ahogy azt az előterjesztő is ismertette - arról szól, hogy abban az esetben, ha a közrendet vagy belső biztonságot fenyegető komoly veszély fennáll, akkor átmeneti jelleggel vissza lehet állítani az osztrák-magyar határon a határellenőrzést az előterjesztésben meghatározott módon és helyeken. Érdemes azonban áttekinteni, hogy mennyiben időszerű ez a szerződés, amely előttünk áll, melyek azok a körülmények, amelyek felvethetik egyáltalán az ilyen visszaállítás lehetőségét. Melyik félnek állhat érdekében ezt kérni? Illetve ez a visszaállítás egyáltalán az osztrák-magyar kapcsolatok viszonylatában érdekes lehet-e?
Annál is inkább, merthogy október 15-én Budapesten járt az osztrák elnök, Heinz Fischer, aki a magyar kormány szokásával ellentétben sokkal nagyobb, sokkal jelentőségteljesebb témákat is szóba hozott, például a földhasználati törvény ügyét vagy például a bankadó kérdését a magyar kollégának. Hangsúlyozta az elnök úr, hogy szem előtt tartják az osztrákok azt is, hogy milyen egy országban a jogbiztonság, és hogy mindent megtesz-e az adott ország a gazdasági környezete jobbá tételéért, valamint azt, hogy ezeket a vitákat, amelyeket esetleg lefolytatnak az országok között, milyen módon lehetett volna korábban megelőzni.
Néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter látogatott el Ausztriába. Érdekes módon itt is felmerültek ilyen vitás pontok, de nagy részét az tette ki ennek a látogatásnak, hogy erről az egyezményről is szó volt. Alapvetően azonban érdekesnek találtuk azt is, hogy Szijjártó Péter elmondta, Magyarország és Ausztria között nem határellenőrzés lesz, hanem újabb utak nyílnak meg.
(18.30)
Ez azért érdekes, mert ugye, előttünk van egy szerződés, amelynek pont az ellenkezője igaz, az van előttünk, hogy közrendet vagy belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják a határellenőrzést. Most sem értjük azt, hogy ennek mi az indoka, bár nyilván rendészeti okból nem vitatjuk annak az értelmét, hogy ez előttünk van, de az, hogy ennek a konkrétumát mi alapozza meg, azt nem tudjuk.
Szijjártó Péter nyilatkozatára válaszul Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter - érdekes, hogy ő se hölgy, ahogy Kövér elnök úr az amerikai kollégát nem találta el - negatívan értékelte a jelenlegi magyar helyzetet az osztrák befektetők és a bankok szempontjából. Ez csak azért érdekes adalék, mert nem feltétlenül nyilvánvalóan az osztrákoknak kell nekünk megfelelni, de jelezte az osztrák fél, hogy komoly fenntartásaik vannak, és azt is jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít az Unió Magyarország ellen osztrák támogatással is néhány ügyben. (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, miről beszél?) Ez csak azért érdekes, hogyha megnézzük, hogy melyek azok a feltételek, amelyek alapján ez az egyezmény ésszerű és időszerű. Nem csoda, hogy idejutott ez az ügy, hiszen Fazekas Sándor miniszter tárgyalni sem volt hajlandó az osztrák partnerével, ahogyan ezt egyébként az osztrákok meg is jegyezték.
Nem kisebb horderejű téma a bankadó kérdése (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, térjen a tárgyra!), ahol az osztrákok többször is jelezték azt, hogy túlzottnak tartják ezt a mértéket. Hasonlóan a T/929. törvényjavaslatról szeretnék beszélni akkor, amikor arról szólok, hogy meredek az, amikor a kormányzati kommunikációban azt mondják önök, hogy a vitás kapcsolatok ellenére jó a viszony a két ország között, miközben egyetlen vitás kérdésben sem sikerült önöknek megállapodniuk.
Azonban fontos lehet az is, hogy ez a megállapodás, ez a tervezet mit jelent a magyar-osztrák viszony kapcsán az egyik nemzetpolitikai kérdésben, az Ausztriában élő magyarság kapcsán. Itt, ha megengednek egy kis kitérőt, érdekes lenne arról elmélkedni, hogy Ausztriában két magyar közösség is él nagyjából, az egyik az úgynevezett burgenlandi őshonos közösség, akik ismerten nagyjából ezer éve élnek ezen a területen, másik része pedig a Bécsbe kivándorolt gazdasági emigránsok csoportja. Az utolsó feldolgozott cenzus alapján 6641 főt számlál a burgenlandi magyarság, azonban azt lehet látni, hogy ez a létszám időnként még akár túlzó is lehet, hiszen a Felsőőrség három településén, Felsőőrben, Alsóőrben és Őrszigeten élnek leginkább magyarok, Közép-Burgenlandban Felsőpulyán, valamint szétszórva 156 településen. Ez csak azért érdekes, mert ezek azok a csoportok, amelyeket őshonos magyarként ismer el, kisebbségként az osztrák kormányzat, és a magyart 2000 óta második hivatalos nyelvvé is tették. Hivatalosan azonban Bécsben és környékén még nagyobb magyar közösség él, nekik is érdekes lehet ez a megállapodás, 15 435 főt számol ez a csoport a 2001-es cenzus alapján.
Ez a megállapodás nemzetpolitikai szempontból lehet érdekes, és nemzetpolitikai szempontból az is fontos lehet, hogy a burgenlandi magyarság megőrizhesse ezt az őshonos státust. Valamint az is fontos lehet, hogy az ide bevándorolt gazdasági menekültekkel mi fog történni. Azt kell hogy mondjam, hogy ebből a szempontból nem megnyugtató a helyzet. Ausztriában az itt élő magyar gazdasági menekültek száma folyamatosan nő. 2012-ben volt a legnagyobb növekedés. Hogy érzékeltetni lehessen ezt a problémát: 2001 és 2008 között 1-4 százalékkal, 2011 és ’12 között 9,4 százalékkal emelkedett az itt élő gazdasági menekültek száma. 1995-ben mintegy 9400 bejelentett magyar munkavállaló szerepel Ausztriában. Ez a szám 2013 januárjában 42 846 volt. Tehát azt lehet mondani, hogy ez jól mutatja, hogy ez a megállapodás milyen környezetben jön létre, hiszen körülbelül megötszöröződött az Ausztriában tartózkodó gazdasági menekültek száma.
A számok mögött emberek, sorsok vannak, olyan emberek, akik elmenekültek ebből az országból, mert itt nem találták meg a megélhetésüket, és ezekkel valamit kezdeni kell. (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, nem a tárgyról beszél!) A Szocialista Párt meggyőződése, hogy az, amikor határátkelőket nyitunk, az, amikor kinyitjuk Európát, az mindenképpen fontos és támogatható irány, akár a Fidesz, akár más párt mondja ezt, azonban a Magyarországról elmenekülő fiatalok számára inkább azokat a lehetőségeket kellene keresni, amikor visszajöhetnek ebbe az országba, hogy itt találják meg a boldogulásukat.
Természetesen abban az esetben, hogyha ezt a szerződést egy elméleti lehetőségnek tekintjük, amellyel jobb nem élni, ha olyan lehetőségnek tekintjük, ami potenciálisan nehezen elképzelhető szituációkra ad magyarázatot, abban az esetben az MSZP támogatja ezt a javaslatot. Azonban fontos aláhúzni azt, hogy mindenképpen azt gondoljuk, hogy sokkal erősebb tettekre van szükség az osztrák-magyar viszony normalizálására, mint amit a kormány eddig tett, nem ilyen megállapodásokat, hanem valóban tartalommal feltöltött megállapodásokat kell kötni a két félnek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
