HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Visszatérnék ahhoz a témához, amit már felvetettem az előbbiekben is. Nevezetesen ahhoz, hogy a helyi adók mellett egy újabb adófajtát talált ki a Fidesz és szeretne bevezetni, amivel tovább sarcolhatja a vidéki Magyarországot, minden állampolgárt. Tekintettel arra, hogy a települések finanszírozását a továbbiakban is nagyon szűkösre szabja majd a kormányzat, azaz azokat a közszolgáltatásokat, amelyeket a településeknek kell ellátni, ezentúl úgy tudják majd finanszírozni a települések, hogyha minél több és több adót vetnek ki.
Külön megköszönöm tisztelt államtitkár úrnak, hogy órák óta itt bolyongott a Házban, de most végre elfoglalta méltó helyét a bársonyszékek között. Ezek szerint talán végre, sokadik felszólításunk után most már hajlandó lesz érdemi választ adni a kérdéseinkre.
Települési adó. De miről is beszélünk? Elég nehéz ezt értelmezni, hiszen magában a törvényjavaslatban, az általános indoklásban, illetve a részletes indoklásban semmi konkrétumot nem tudhatunk meg. Egyrészt megtudhatjuk azt, hogy lesz ilyen adó, másrészt azt, hogy ezáltal az önkormányzatoknak a mozgástere bővülni fog.
Nagyon jól tudjuk, megszokhattuk már régről, hogy ha a Fidesz-kormányzat azt mondja, hogy mondjuk, Magyarország jobban teljesít, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Magyarország rosszabbul teljesít. Hogyha önök azt mondják, hogy az önkormányzatok mozgástere bővülni fog, akkor biztosak lehetünk benne, hogy szűkülni fog, például megszorító intézkedéseken keresztül, hiszen azáltal, hogy egy újabb adót vethetnek ki a lakosságra, semmiképpen nem mondhatnám azt, hogy az önkormányzatoknak jobb lesz, vagy hogy bővülne esetleg a mozgásterük.
Ugyanakkor komoly aggályokat vet fel az előterjesztés, amelyet önök beterjesztettek, hiszen meggyőződésem, hogy csak a következő „apróságokat” sérti, úgymint például az Alaptörvény, a magyar önkormányzatokról szóló törvény, a jogalkotási törvény, és ebből most hadd idézzek is önnek.
A jogalkotási törvény 4. §-a a következőt mondja ki. Ha egy tárgykört törvény szabályoz, tehát például, mondjuk, adót törvény szabályoz, törvényben kell, tehát nem helyi rendeletben, hanem törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket, és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat. Na most, pontosan ezek a lényeges garanciák azok, amik tökéletesen hiányoznak az önök előterjesztéséből.
A másik az 5. §, amely így szól: „Jogszabályban adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját,” - mondjuk, ez az önkormányzat, eddig rendben van – „tárgyát és a kereteit.” Most pontosan a másik, ami hiányzik, azok a keretek az önök előterjesztéséből, de az Alaptörvényt is nyugodtan tudnám idézni. Távol álljon tőlem, hogy én a kormányzat jogalkotási munkáját segíteni kívánjam, pláne akkor, hogyha új adót akarnak bevezetni, de azért csendben és halkan megjegyezném, hogy az Alaptörvény jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy önkormányzatok a helyi közügyek intézése körében ilyen jellegű adót vessenek ki, mert jelenleg az a helyzet, hogy a tételes felsorolásban - hogy mit tehet egy helyi önkormányzat - az van leírva, hogy dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. De ez nem helyi adó, mint tudjuk, és ahogy a definícióban szerepel, hanem amellett egy újabb adónem, települési adó. Ezt tehát szerintem sürgősen rendeznie kellene a kormányzatnak, hogyha azt akarja, hogy legalább alaptörvényellenességgel ne lehessen vádolni.
Na, de még mi az, ami nincs benne az önök előterjesztésében? Mondom. Például az adó mértéke, az adó alanya, az adó tárgya. Mondjuk, az adó tárgyára önök azt mondják, hogy minden lehet, ami más köztehernek nem tárgya.
Nincsen benne adómentesség, és így tovább. És igen, hogyha mondjuk, az adó mértékéről beszélünk, akkor képzeljük el, hogy egyik évről a másikra, ha egy adott önkormányzat képviselőtestülete úgy dönt, hogy meg akar büntetni egy adott lakosságkört a saját településén, akkor egyik évről a másikra totálisan el lehet őket lehetetleníteni, mert olyan mértékű adót vetnek ki, hogy azt képtelenség legyen befizetni.
És mi ez az adó? Itt az előbbiekben már egyszer egy képviselőtársam felvetette ezt a kérdést, mert valóban csak a fantázia szabhat határt annak, hogy milyen újabb adótípusokat vethetnek ki ezek után az önkormányzatok. Én is hadd tegyek hozzá egyet.
Mondjuk, az adó tárgya korábban lehetett az ingatlan, tehát például az építmény, ami ott állt, merthogy mondjuk, volt építményadó az adott településen. Ezt nem akarja visszavonni az önkormányzat, ez továbbra is marad. De már a kéményből kigomolygó füst nem az adó tárgya, tehát adóztassuk meg. Lesz majd akkor ezek alapján füstadó Magyarországon, ahogy a középkor óta ezt már megszokhattuk, és ezáltal majd az önkormányzatok a rezsiharc miatt kiesett bevételeiket ilyen módon tudják pótolni.
Ezért tehát, tisztelt államtitkár úr, jelentem tisztelettel, hogy nemcsak az ön által bevezetett, ön által kezdeményezett feladatfinanszírozási rendszer bukott meg, hanem igen, a rezsiharc is megbukni látszik ezen törvényjavaslat kapcsán. Hiszen önöknek azért muszáj bevezetni a megszorító intézkedések mellett ezt az új adófajtát, mert az önkormányzati cégek rendre-módra ellehetetlenültek.
Hogyha már a füstadót említettem, tudjuk, hogy hány kéménysepréssel foglalkozó önkormányzati cég dőlt be az elmúlt időszakban, csak hány adta vissza, hogy ne haragudjanak, de nem tudja a közszolgáltatást ellátni, mert egyszerűen finanszírozhatatlan a cég fenntartása, éppen az önök által adott esetben teljesen ésszerűtlenül megszabott rezsicsökkentés miatt.
De nem baj, majd önök ezáltal vissza tudják pótoltatni azt, ami így kiesik. Ezt szerintem semmiképpen nem lehet jó megoldásnak, vagy nem jó megoldásnak, hanem egyáltalán nem lehet megoldásnak tekinteni. A megoldás az lenne, hogy menjünk vissza a kályháig, mondjuk ki azt, hogy a feladatfinanszírozás rendszere megbukott, nem jól lettek megszabva az adott normatívák, amelyek az egyes közszolgáltatásokat a kormányzat részéről a központi költségvetésből finanszírozzák. Számoljuk újra a valós költségek alapján, hogy valójában mire van szüksége az egyes településeknek, és majd ezután dönthetik el az önkormányzatok, hogy további bevételekre szükség van-e egyáltalában, például adók formájában, hogy egyáltalában ki akarnak-e vetni építményadót, telekadót, és a többi, és a többi. Tehát az eddig meglévő helyi adók bármelyik formáját akarják-e használni.
Hozzáteszem, hogy ezek az adók, noha ezeket a Jobbik eddig is ellenezte, és ahol csak tehette, ahol lehetőségünk volt rá, előbb vagy utóbb a Jobbik mindenhol kivezette az általa vezetett önkormányzatoknál, vagy legalábbis megpróbálta csökkenteni, tehát ez ellen a rendszer ellen eddig is tiltakoztunk, mert úgy gondoljuk, hogy se építményadó, se telekadó, se semmi ilyen jellegű adó, ami általában az ingatlanokat adóztatja, nem jogos. Hiszen önök voltak azok, akik leginkább tiltakoztak az IMF azon követelése ellen, hogy ingatlanadó Magyarországon be legyen vezetve. Ezek után gyakorlatilag kötelezővé tették a feladatfinanszírozás rendszerén belül az önkormányzatoknak, hogy ezt kivessék, hiszen az érdekeltségi bevételek fenntartásával, tehát az elvárható saját bevétel fenntartásával ezt kikényszerítették az önkormányzatoktól. Ez egy rossz rendszer, ezen változtatni kell.
Tehát még egyszer, visszatérve a települési adóra: úgy gondolom, hogy alaptörvényellenes, minden eddig létező jogszabállyal szembemegy, ezt ilyen módon bevezetni nem lehet. Tisztességesen kell gazdálkodni, nemcsak a településeknek, de egy kormányzatnak is, felelősen, és nem újabb és újabb adóterhekkel a népet nyúzni és sarcolni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
