NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Marketing Szövetséggel folytatott tárgyalásaimon felmerült kritikák közül engedjék meg, hogy néhányat megfogalmazzak a reklámadóval kapcsolatban, amelyet a Jobbik javasolt már 2010-ben, akkor még leszavazta maga L. Simon László is és általában a Fidesz, de ahogy az szokás, több év elteltével azért csak elsajátították a Jobbik javaslatát, és a főként a multinacionális cégeket sújtó reklámadót végül bevezették. Persze nem egészen úgy, ahogy azt mi javasoltuk, ezzel kapcsolatban volt több felvetése is a Jobbiknak, amelyeket most nem kívánok ismertetni, hiszen önök egészen más mederbe terelték ezt a reklámadót.
(18.00)
A legfájóbb persze számunkra, hogy magát a reklámadóból befolyó bevételt nem az ingyenes alapszintű internet bevezetésére fordítják, ahogy azt javasoltuk például e ciklus kezdetén is, a nyár elején. Ezt önök leszavazták. Sőt, most már tovább mennek, és megadóztatják, különösen a nagycsaládosokat, hiszen alapvetően őket sújtja majd legjobban ez az internetadó.
De ha már ebben a mederben vagyunk, akkor próbáljuk így javítani ezt a reklámadót, amelynek jelenleg annyiféle értelmezése van, ahány ember elolvassa ezt a törvényt. Maga L. Simon László is, ugye, egy kicsit viccet csinált saját magából, önmaga karikatúrája volt tulajdonképpen ennek a javaslatnak a kapcsán. Nem ismerte a saját maga által előterjesztett törvényt, amelyet még a hatálybalépése előtt is módosítottak, elég komoly alkotmányossági aggályokat is fölvetve. De ha már ez a törvény bevezetésre került, egyébként ezt most már elfogadják azok az érintett szervezetek is, amelyek adófizetésre kötelezettek, most már ott tartanak, hogy szeretnének adót fizetni, de nem tudják, hogy hogyan és pontosan mi után tegyék ezt meg.
Hiszen a reklámadó jelenlegi formájában nagyon sok kérdést vet fel. Rengeteg állásfoglalást és értelmezést lehet olvasni akár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről. Nem jó, hogy túl sokféle értelmezése létezik a jogszabálynak. Rengeteg olyan szakmai kérdést vet fel, amire nyilvánvalóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó nem marketing- és nem reklámszakemberek nem is tudnak válaszolni.
Ennek alátámasztására hadd hozzak fel tehát néhány példát! Az adóhatóság sem tudta megválaszolni például a Magyar Marketing Szövetség kérdésére, hogy az a webbolt, amelyik a Facebookon vagy a Google-on helyez el hirdetést, valóban köteles-e reklámadót fizetni. A reklámadótörvény a magyar nyelvű hirdetéseket vonja reklámadó alá, és a magyarnyelvűséget a megrendelésből szeretné megállapítani. Tehát a megrendelés mint számviteli bizonylat kérhető, és kérik is majd a reklámadó felülvizsgálata során. Na most, ebből is következik, ha a hirdetés kizárólag angol szavakat tartalmaz, akkor az nem tartozik a reklámadó hatálya alá.
De vajon mi a helyzet például az olyan bannerhirdetésekkel, amelyek csak képet tartalmaznak? Ezek szerint, mondjuk, egy pornóoldalon reklámadómentesen lehet hirdetni? Mert a törvényből jelenleg ez következik. A szakértő ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy az olyan hirdetés, amelyben nincs magyar nyelvű szöveg, csak egy mozaikszó és egy ábra, az nem vonható reklámadó alá. Igaz, az ilyen jellegű hirdetésekre ott van a kulturális adó. De azt a megrendelőnek nem kell megfizetnie.
Érdekes a törvény szövege alapján az is, hogy a totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül. Ez olyan megjelenítési mód, amely a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére szolgál. Ám mi van akkor, ha a reklámhordozóra nem kerül magyar nyelvű szöveg, csak egy kép és egy logó? Aztán nagy a bizonytalanság az önreklámmal kapcsolatban is, vagyis azzal, ha például egy médiavállalat az egyik kiadványát vagy műsorát reklámozza a másik termékében. Ezekben az esetekben a szabály az, hogy az önreklám 500 millió forintos éves költséget meghaladó esetben adózik, ez alatt bevallási és nyilvántartási kötelem nincs.
Az sem világos például, hogy miután a Google és a Facebook nem ad nyilatkozatot, akkor ki a reklámadó alanya; az az ügynökség, amely kapcsolatban áll a Facebookkal vagy pedig maga a hirdető. Tehát ilyen alapvető és még számtalan hirdetése van akár a Magyar Marketing Szövetségnek, de a teljes kommunikációs iparágnak. Tehát tanácstalanság van, és már megint azért, mert előkészítetlenül nyújtottak be egy javaslatot. Ugye, másfél évvel ezelőtt, amikor a kormány honlapján megjelent a javaslat, úgymond társadalmi vitára bocsátották, akkor kiderült, hogy ezt valójában csak a kereskedelmi televíziók megregulázására kívánják fölhasználni, persze csak azért, hogy még kormánybarátabbak legyenek. Inkább zsarolásra használták föl, végül saját javaslatukat is visszavonták, ugye.
Amikor jobb híján én magam nyújtottam be a kormány által közzétett korábbi javaslatot, akkor azt önök leszavazták. Tehát nem valósulhatott meg kellő társadalmi vitának megfelelő módon, hanem aztán egyszer csak L. Simon László előkapott egy kissé más javaslatot, úgymond önálló képviselői indítványként, de tudjuk, hogy a kormány állt valójában mögötte. De így kikerülte az előzetes szükséges egyeztetéseket, a szakmai szervezeteket megkerülte, és tessék, mi született belőle: az, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem tudja, hogy pontosan hogyan és mi után kellene kivetni az adót.
Hát így nem működhet az adóbeszedés. Ezért sajnálom, hogy érdemi vitának nem biztosítottak lehetőséget, főleg társadalmi vitának, szakmai vitának a reklámadó bevezetésével kapcsolatban sem, hanem mint minden kényes dolgot, általában éjszakai vitákra degradálnak, és ezzel kell hogy beérjük.
Nagyon fájó számunkra az is, hogy a reklámadóból befolyó bevételt nem az alapszintű ingyenes internet bevezetésére fordítják, pedig maga L. Simon László is, amikor ezt javasoltam, akkor elismerte, hogy igen, Magyarország nagyon komoly versenyhátrányba fog kerülni, ha nem csökkentik Magyarországon az internethasználati díjakat. Ezt mondta akkor. Azt még nem tudta, talán ő sem gondolta volna, hogy még ebben az évben a kormányzat továbbnöveli az internethasználati díjakat. Hiszen már akkor érveltem, ugye, L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés által legutóbb tárgyalt NMHH-beszámolóból idézve, hogy Magyarországon az internet-hozzáférés bruttó mediánára a nyugati tagállamok mediánárának több mint kétszerese. Itt, ugye, különböző típusú internetszolgáltatásokat lehet összehasonlítani, de általánosságban elmondható, hogy több mint kétszeres a díja Magyarországon az internethasználatnak.
Persze, ha hozzávesszük azt, hogy Dániában mennyi a nettó átlagbér, akkor azt láthatjuk, hogy 2200 százalékkal drágább Magyarországon az internet, ha az átlagbérekhez viszonyítunk, mint Dániában. Kétezer-kétszáz százalékkal! Tehát nem 20 vagy 30 százalékos többletről beszélünk, hanem 2200 százalékkal drágább, mint mondjuk, Dániában. Ez nyilvánvalóan egy szélsőséges, kiragadott példa, az átlagos az az, hogy a kétszerese. Hát éppen az is elég, egy 100 százalékos többlet is, hogy Magyarországon ilyen szintű versenyhátrány van. És ezt maga L. Simon László is elismerte, amikor érveltem amellett, hogy miért kellene egyrészt csökkenteni az internethasználati díjakat, másrészt bevezetni egy alapszintű ingyenes internetet, hogy bevezethessük az internet világába azokat, akik még nem barátkoztak meg ezzel. Hadd idézzem Kubatov Gábort, ha már itt nem, ugye, ebben a ciklusban, az előző négy éve alatt egyszer sem szólalt föl itt az Országgyűlésben. A leghíresebb kiszivárgott beszéde, ugye, az elhíresült Kubatov-hangfelvételen úgy fogalmazott zárt körben, fideszeseknek, hogy Orbán Viktor nem igazán ért a számítástechnikához. Most már sokat léptünk előre, mert például SMS-t tud fogadni, küldeni, és tudja, mi a fax és az e-mail közti különbség. Ugye, hát ezzel, mondhatnánk, hencegett.
De az, amit ő előrelépésnek nevez, azért hadd ne nevezzem előrelépésnek! Hadd ne fogadjam el, hogy Orbán Viktor megrekedt azon a szinten, hogy tudja, mi a fax és az e-mail közti különbség. Ha ennyire nem érti az internet világát, akkor ne akarja büntetni az internetezőket; ha nem ismeri nem csak a magyar fiatalok mindennapjait, hiszen láthatjuk, hogy hogyan, milyen cinikusan fogalmaz, amikor a külföldre gazdasági menekültként távozó, elsősorban fiatalokkal kapcsolatban azt mondja, hogy hadd menjenek, kalandvágyóak, ugye. Holott tudjuk jól, hogy nem erről van szó, ők itthon szeretnének boldogulni. De például ilyen adórendszerben, amit elénk vetít ez a törvény, nem fognak tudni továbbra sem itthon boldogulni.
És ha már Orbán Viktor nem érti az internet világát, akkor nagyon nagy hiba azt megadóztatni, különösen úgy, hogy az elsősorban a nagycsaládosokat sújtja. Hiszen nem, mondjuk, családonként vagy akár előfizetőnként maximálja az összeget, hanem előfizetésenként. Ilyen értelemben, ha egy családfő előfizet akár mindegyik gyermekének egy 1 vagy 2 gigabájtos mobilinternetre, akkor bizony egy háromgyermekes családnál is könnyen elérheti az ezer forint feletti összeget is. Amit akár önmagában csak mobilinternet után fizet a család, tehát itt 700 forintról beszélni, amit aztán fizet persze az alapvető vezetékes internetszolgáltatásért, az meglehetősen félrevezető.
Ezért ajánlom figyelmükbe Nyitrai Zsolt szavait 2008-ban, itt nagyon hosszasan, nagyon alaposan érvelt, én csak röviden idézem az egyik tipikus mondatát, amikor még az MSZP akarta bevezetni lényegében ezt az internetadót. Akkor ezt mondta Nyitrai Zsolt: „Az internet a szabadság műfaja. Nem ezek az uralkodó trendek a világban, hogy megadóztassuk az internetet, hanem pont az, hogy sokkal inkább szabadabbá tegyük, sokkal inkább elérhetővé tegyük minden honfitársunk számára.” Ezt mondta Nyitrai Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, csak érdekes, hogy amit ellenzékben ilyen szépen elmondanak, annak homlokegyenest az ellenkezőjét teszik kormányra kerülve.
Ezért ajánlom figyelmükbe legalább az ingyenes internet bevezetésének megfontolását, már ami az alapszintű internetet jelenti, hiszen a távmunka, a távoktatás, a távügyintézés fellendülése várható, ami nyilvánvalóan egyrészt kevesebb környezeti terheléssel járna, ha az emberek nem az autójukba ülnek, hogy elmenjenek akár dolgozni, akár ügyeket intézni. Tehát a környezetterheléstől is megóvhatnánk Magyarországot.
Nem dugódíjról kellene gondolkodnia például a fővárosnak sem, hanem olyan módszereken, amelyekkel megelőzhetjük az ilyen problémákat. Nagyon komoly gazdasági fellendülés is várható volna, ha sokakat, sokkal többeket bevezetünk az internet világába.
Az elektronikus közigazgatás rendszere is fejleszthető volna. De mindez csak akkor, ha többeket bevezetünk az internet világába, nem pedig olyan miniszterelnökünk van, akinek talán még egy okostelefon sem volt a kezében, és talán egy weblapot sem tud megnyitni az interneten. Sőt, talán ördögtől való gondolatnak tartja azt ő is, Semjén Zsolt is, ahogy a hétfői napon már lefolytattam vele kapcsolatban ezt a vitát.
(18.10)
Tehát az internethasználati díjak rendkívüli magas magyarországi volta, ami mondjuk, a régi nyugati tagállamokénak durván a kétszerese, és ezek hivatalos statisztikai adatok, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság statisztikai adatai, ezek azt mutatják, hogy Magyarország nagyon komoly versenyhátrányban van, és ha ezt az internetadót valóban bevezetik, ami a vállalkozásokat kiemelkedően fogja sújtani, tehát nemcsak a nagycsaládosok lesznek kiemelt áldozatai az internetadónak, de a vállalkozások is, akkor bizony, ahogy L. Simon László is megjósolta itt, amikor még emellett érveltem, hogy egyáltalán az ingyenes internetet vezessék be, Magyarország nagyon komoly versenyhátrányba fog kerülni a környező országokkal kapcsolatban.
Ezért arra kérem önöket, hogy a reklámadóval kapcsolatban az előbb megfogalmazott néhány kritikát megízlelve az egész reklámadót szabják újra, akár annak a gondolatvilágnak a mentén, amit a Jobbik megfogalmazott, hiszen mi egy kicsit más mederbe helyeztük volna ezt, illetve javaslom azt is, hogy magának az ingyenes alapszintű internetnek a bevezetésén gondolkodjanak el, hiszen előbb-utóbb, amit a Jobbik fölvet, az meg fog valósulni, csak kérdés, hogy meg kell-e várni ezzel a Jobbik kormányra kerülését. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
