DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását. Az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatóval az Állami Számvevőszék elnökeként a törvényi kötelezettségemnek felelek meg.
2013 a második olyan teljes esztendő volt, amikor az Állami Számvevőszék megújult jogszabályi környezetben látta el feladatait. A 2011. július 1-jén hatályba lépett új számvevőszéki törvénynek köszönhetően végleg lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon. A törvénybe iktatott, az ellenőrzésekre vonatkozó együttműködési, illetve intézkedésiterv-készítési kötelem biztosítja, hogy a számvevőszéki ellenőrzések érdemben hasznosuljanak, hozzájáruljanak a közpénzügyi rendszer szabályozottságának, hatékonyságának és átláthatóságának növeléséhez. Az Országgyűlés által elfogadott stratégiánkban lefektetett küldetésünk, hogy hozzájáruljunk a jó kormányzáshoz, és az állampolgárok bizalmát élvező szervezetként ellenőrzéseinkkel és tanácsainkkal támogassuk az Országgyűlést. Az ÁSZ stratégiája hangsúlyos szerepet szán annak, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseinkkel előmozdítsuk a közpénzügyi átláthatóságot és rendezettséget.
Az Állami Számvevőszék egy hivatal. Nem hatóság, nem nyomozó szerv vagy bíróság. Az Állami Számvevőszék nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket jogi kérdésekben, illetve nem is folytat nyomozást. Az Állami Számvevőszék megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez. A számvevőszéki munka továbbá nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését és az ágazati kormányzati ellenőrzést sem, legfeljebb kiegészíti és ellenőrzi azokat is. Ellenőrzéseinket előre meghatározott, nyilvános ellenőrzési terv, a szigorú nemzetközi sztenderdeket irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján, utólagosan végezzük.
A számvevőszéki munka hasznosulására vonatkozó alapelveinkből, illetve a nemzetközi irányelvekből kiindulva az elmúlt években középpontba állítottuk a munkánk társadalmi hasznosulásának fokozását. Küldetésünk, hogy az ellenőrzéseink, elemzéseink hasznosulásával olyan pozitív változásokat indítsunk el, illetve támogassuk fenntartásukat, amelyek hatással vannak a magyar polgárok mindennapi életére. A jelentések hasznosulása történhet úgy, hogy az ellenőrzöttek intézkedéseket hoznak, gazdálkodásuk és működésük megváltozik a számvevőszéki megállapítások alapján. Kiemelt hasznosulási szint, ha egy jelentés tapasztalatai beépülnek a jogszabályokba az Országgyűlés törvényalkotó munkáján keresztül is.
(19.00)
A hasznosulás történhet úgy is, hogy az Állami Számvevőszék hatósági eljárást kezdeményez a megállapításai alapján. A hasznosulás fontos eleme a társadalmi szint; a jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években az Állami Számvevőszéket az előremutató változások melletti elköteleződés, kezdeményezőkészség és a tudatos cselekvés jellemezte. Ez megmutatkozott a törvényalkotás és az országgyűlési munka fokozott támogatásában, a tanácsadói tevékenység megerősítésében és azon szisztematikus munkában, amivel hozzá kívántunk járulni az államadóssággal kapcsolatos alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez.
Kérem, engedjék meg, hogy e három terület bemutatásával folytassam expozémat. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, így az Országgyűlés munkánk hasznosulásának egyik legfontosabb terepe. Azzal kívánjuk támogatni az önök munkáját, hogy megismerve jelentéseinket, az azokban foglalt megállapításokat, összefüggéseket és javaslatokat, törvényalkotó munkájuk megalapozottabb legyen. Nézzük az eredményeket számokban is!
2013-ban tovább növeltük az ellenőrzéseink számát, a 2012-es 112-vel szemben tavaly 192 jelentést hoztunk nyilvánosságra. 347 címzettnek 2249 intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot tettünk. Ezek közül 68 vonatkozott felelősség felvetésére. Az előző évekhez képest több helyen indítottuk el a közpénzügyek rendbetételét, és egyre több jó gyakorlatot tapasztaltunk az ellenőrzöttek részéről. Az új számvevőszéki törvénynek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudott hatni az ÁSZ az ellenőrzött szervezetek működésére, belső folyamatainak szabályozottságára. Jelentéseinkkel hozzájárultunk a törvényalkotási folyamat eredményességéhez.
2013-ban 50 bizottsági ülésen 47 számvevőszéki dokumentumot vitattak meg valamilyen formában az országgyűlési képviselők. A zárszámadási jelentésünket és a központi költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleményünket 19 országgyűlési bizottság, összesen 38 bizottsági ülésen tárgyalta. Hét számvevőszéki jelentés megállapításai hasznosultak négy jogszabályban. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a törvényalkotók a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása során is figyelembe vették a számvevőszéki megállapításokat.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ez fontos eredmény, mivel a törvénymódosítás több tervezési problémát orvosolt, és a szubszidiaritás elvének érvényesülését is elősegítő jogszabályi környezet született. A képviselők a tavalyi évben több törvénytervezet általános vitájában megismerhették a kapcsolódó számvevőszéki tapasztalatokat. E tekintetben szintén megmutatkozott, hogy az ÁSZ akkor osztja meg tapasztalatait a tisztelt Házzal, amikor arra a legnagyobb szüksége van az Országgyűlésnek. Például a versenytörvény módosításának parlamenti vitája során a számvevőszéki tapasztalatokat még a Gazdasági Versenyhivatalról szóló jelentésünk és a kapcsolódó tanulmányok nyilvánosságra hozatala előtt ismerhették meg a képviselők a vita során.
Mindamellett az önkormányzati területen végzett ellenőrzéseinkkel támogattuk az országgyűlési bizottságok munkáját. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság megtárgyalta az önkormányzatok belső kontrollrendszerének ellenőrzéséről szóló jelentéseket, amelynek keretében közel 40 számvevőszéki jelentés ellenőrzési tapasztalatait ismerhették meg egy bizottságban.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a hazánkat csaknem csődbe rántó eladósodást generáló gazdaságpolitika, az Alaptörvény egy nemzetközi szinten is szigorú követelményt határozott meg. Nevezetesen azt, hogy az államadósságot a bruttó hazai termék, azaz a GDP 50 százaléka alatt kell tartani. Amíg ez a cél nem valósul meg, addig a rendkívüli helyzetektől eltekintve, a GDP-arányos államadósságot évről évre mérsékelni kell. Ez az alkotmányos kötelezettség egyben azt jelentette számunkra, hogy az ÁSZ sem folytathatta munkáját a megszokott keretek között.
Az államadósságmutató javításának célkitűzése olyan iránytű számunkra, amely meghatározza ellenőrzési tervünket. Ezt a célt szolgálja számos ellenőrzésünk és elemzésünk. Stratégiai célnak tekintjük a makrogazdasági kockázatok feltérképezését. Ezek olyan területek, amelyek, ha rosszul működnek, veszélyeztethetik a mindenkori költségvetés egyensúlyát, gátolhatják Magyarország fejlődési lehetőségeit.
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban! Az államadósság növekedéséhez az önkormányzatok és a többségi állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok eladósodása nagymértékben hozzájárul. Így az elmúlt években kiemelten fókuszáltunk az önkormányzati alrendszer ellenőrzésére. 2013-ban 174 önkormányzati témájú számvevőszéki jelentést hoztunk nyilvánosságra, és ellenőrzéseink révén közel 250 helyszínen voltunk jelen. Állíthatom, hogy az önkormányzati eladósodottság súlyos problémáinak tényszerű feltárásával az ÁSZ is hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzati adósságok átvállalására sor került.
Az ellenőrzött önkormányzati területek kiválasztását is célzott elemzés alapozta meg, annak érdekében, hogy kockázatos, az államadósság szempontjából lényeges, a pénzügyi egyensúly megteremtése tekintetében hangsúlyos területeket ellenőrizzük.
Az adósságkonszolidációt követően alapvető az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása. Ebből a szempontból továbbra is a működési egyensúly megteremtése, illetve fenntartása az elsődleges feladat. Ellenőrzéseinken keresztül e célok elérését támogatjuk. Ezért olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek megvalósításával az önkormányzatok pénzügyi helyzete javulhat, és az adósságkonszolidációval együtt tartós pénzügyi egyensúlyi helyzetet eredményezhet.
Az egyensúly fenntartása azonban csak akkor érhető el hosszú távon, ha javul az önkormányzatok gazdálkodásának a minősége. Ennek alapfeltétele a megfelelően kialakított és működtetett belső kontrollrendszer, valamint a jól szabályozott vagyongazdálkodási tevékenység is. Nem véletlen, hogy éppen ezek a területek lettek az önkormányzati ellenőrzések fókuszterületei.
2013-ban fokozott figyelmet fordítottunk a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésére, ami több szempontból is igen aktuális. Egyrészt e társaságok nyílt vagy rejtett eladósodása kockázatot hordoz, mivel ezek a tételek hozzájárulhatnak az államadósság növekedéséhez. Másrészt ellenőrzéseink élesen rávilágítanak olyan problémás területekre, mint az önköltségszámítás vagy az elmaradt eszközpótlás, amely úgynevezett rejtett eladósodáshoz vezet.
Megalapozott önköltségszámítás hiányában nem lehet megállapítani például, hogy hol van az ésszerű határa egy közszolgáltatás árának. Álláspontom szerint ez azt is jelenti, hogy a közszolgáltatások árának megállapítása alapvetően közgazdasági kérdés. Tehát ellenőrzéseinken keresztül a közszolgáltatások rezsicsökkentésének megalapozottabbá tételéhez is hozzá kívánunk járulni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
