BURÁNY SÁNDOR,

Full text search

BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az MSZP-frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, hiszen számos olyan problémát orvosol, ami a Kúria döntéséből következik, és ami a családok helyzetét megkönnyíti. Ugyanakkor engedtessék meg nekünk, hogy nemcsak a problémának azt a részét látjuk, amit a törvényjavaslat meg kíván oldani, hanem a problémának azt a részét is látjuk, ami részben a törvényjavaslatban szerintünk rosszul szerepel, és a problémának azt a részét is látjuk, amit a törvényjavaslat egyáltalán nem érint.
Az elmúlt négy évben a Fidesz számos kísérletet tett arra, hogy a bankokat valamilyen módon megregulázza. Hiába mondtuk többen, elemzőkkel összhangban, hogy óvatosan kell bánni ezzel, mert nem elég jó ezen a téren a fogyasztóvédelem, és minden olyan túlzott lépés a kormány, illetve az Országgyűlés részéről, amely a bankok életét nehezíti, előbb-utóbb azzal a következménnyel jár, hogy a bankok meg fogják nehezíteni ügyfeleik dolgát. Pontosan ez történt. Önmagával semmi probléma nincs a bankadóval, ezt már a szocialista kormányok is bevezették, viszont figyelmeztettünk arra a brutális mértékre, amit az Orbán-kormány alkalmazott, figyelmeztettünk arra, hogy ennek könnyen az lehet a következménye, hogy a bankok a veszteségeiket az ügyfelekre hárítják át.
Pontosan ez történt. Pontosan ez történt, ezért most, amikor a fogyasztókat, a hitelezőket védi a törvényjavaslat, akkor azért nem árt elmondani, hogy a bankok többek között azért emeltek egyoldalúan kamatokat, azért emeltek egyoldalúan díjtételeket, mert a kormány által zsebükből kivett pénzt akarták a fogyasztóktól visszaszerezni. Ez természetesen nem egy jó magatartás, félreértés ne essék, de kiszámítható magatartás volt piacgazdasági körülmények között, és ezzel a kormány nem számolt. Magyarán: a Fidesz-kormány egyoldalúan nehéz helyzetbe hozta a bankokat, pontosan tudván, hogy a bankok ezt követően egyoldalúan nehéz helyzetbe fogják hozni a hitelezőket, a fogyasztókat. Ezért örülünk annak, hogy ez a törvényjavaslat ezt a gyakorlatot megszünteti, és azt a védelmet megadja a hitelezőknek, amit tulajdonképpen négy-öt éve meg kellett volna kapniuk.
A másik probléma magában a törvényjavaslatban van, hiszen egy ponton ez a törvényjavaslat átesik megítélésünk szerint a ló túloldalára. Teljesen jogos elvárás, hogy gátat kell szabni annak a gyakorlatnak - amiről részben az előbb is beszéltem -, hogy a bankok egyoldalúan kamatot emelnek, sőt, ha nem kamatot emelnek, akkor más díjtételekkel, költségelemekkel teszik nehézzé a hitelfelvevők életét, illetve könnyítik meg zsebüket.
Ugyanakkor azzal az előírással, amelyet a törvényjavaslat alkalmazni kíván, átesik a ló túlsó oldalára, nevezetesen azzal az előírással, hogy egyfajta kamatemelési moratóriumot helyez kilátásba és tesz kötelezővé. Egyikünk sem jövőkutató, egyikünk sem látnok, egyikünk sem tudhatja, hogy mit hoz a jövő, ezért sokkal indokoltabb lenne egy olyan szabályozás, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos kamatpolitikájához köti ezt a szabályozást, hiszen nagyon könnyen előállhat olyan eset, amikor - akár már egy hónap múlva vagy akár fél év múlva - a Magyar Nemzeti Bank kénytelen lesz kamatot emelni a forint védelmében. Indokolatlan azt mondani, hogy ebben az esetben egyetlen más bank sem emelhet kamatot.
Ezért mi egy olyan szabályozást tartanánk szükségesnek a benyújtott törvényjavaslat vonatkozó passzusa helyett, ami azt mondja, hogy igen, gátat kell szabni a kamatemeléseknek és a díjtételeknek, de a kamatemelés mértékében legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank kamatemelésének mértékéig a törvényjavaslat megengedő, annál is inkább, mert a törvényjavaslat a fogyasztókról szól, a fogyasztói hitelekről beszél. És ahogy az előbb említettem, ha a bankok életét törvényekkel nehezebbé tesszük, akkor a bankok nehezebbé fogják ügyfeleik életét tenni, és ez a gyakorlat folytatódhat ebben a konstrukcióban is. Ha ugyanis a bankoknak megtiltjuk, hogy a fogyasztókkal szemben ilyen eljárást alkalmazzanak, és egyébként ez helyes, akkor könnyen lehet, hogy a bankok a könnyebb ellenállás irányába fognak elmozdulni, és a vállalkozókon verik le ennek minden következményét. Ott ugyanis a törvényjavaslat nem vezet be moratóriumot, így a bankok könnyen a vállalkozói hitelek terén, a vállalkozókon verhetik le minden következményét annak, amit egyébként a törvényjavaslat a családok védelmében jogosan megpróbál megvalósítani.
De elsősorban az a problémája ennek a törvényjavaslatnak, amiről egyáltalán nem beszél, és itt kifejezetten a devizahitelesek gondjairól szeretnék szólni. Teljesen világos, hogy a devizahitelesek legnagyobb veszteségét az árfolyamkockázaton kellett hogy elszenvedjék, márpedig az árfolyam nem független a kormány gazdaságpolitikájától.
(10.40)
Az elmúlt néhány évben ezen a téren elszabadult a pokol. A forint olyan mértékben gyengült meg, hogy fő problémájává vált a devizahiteles problémahalmaznak. Magának a Magyar Nemzeti Banknak a saját statisztikája szerint is egy átlagos havi törlesztőrészlet összege 2010 óta 70 százalékkal növekedett, és ez nagyobb részben az árfolyamkülönbség alakulásából ered. Ezért teljesen egyoldalú dolog a probléma kisebbik részét orvosolni, miközben a probléma nagyobb részével, az árfolyammal, a gyenge forinttal semmit nem kíván a kormány kezdeni.
Hogy a helyzet mennyit romlott, arra, engedjék meg nekem, hogy néhány számot idézzek. 2010 áprilisában egy euró átlagosan 265 forintba került. A mai nap reggelén egy euró több mint 314 forintba kerül. 2010 áprilisában a svájci frankért átlagosan 185 forintot kellett fizetni. A mai nap reggelén a svájci frankért több mint 260 forintot kell fizetni. Márpedig a forint gyengülésének, sőt kimondom, gyengítésének első számú felelőse a kormány, Orbán Viktor és Matolcsy György együttműködése. Az a politika, amely az első években sorsára hagyta a forintot, majd az utóbbi hónapokban már nyíltan hirdette meg gyakorlatilag, hogy a forintot nem is kívánja megvédeni. Egyre több elemző beszél a forint tudatos gyengítéséről.
Ez egyértelműen a kormány gazdaságpolitikának következménye. Ezért az MSZP azt mondja, hogy miközben támogatja a probléma egy kisebbik részének orvosolását, szembe kell nézni a probléma nagyobb részével is, és a forint erősítésére is szükség van. Amennyiben a kormány erre nem hajlandó, akkor ennek következményét viselnie is kell. Azt mondjuk, hogy a kormány, a Fidesz ne halogassa a devizaalapú hitelek forintosítását, hiszen ezt már idén őszre megígérte. Most idén ősszel azt ígéri, hogy majd jövő tavasszal fogja megoldani, jövő tavasszal nyilván meg fogja ígérni, hogy majd megint őszre tologatja ezt a határidőt, folyamatosan és folyamatosan kibújva a felelősség hatálya alól. Olyan ez nagyjából, mint amikor az első világháborúban azt mondták a katonáknak, hogy mire a levelek lehullanak, hazatérhetnek otthonaikba, de nem mondják meg nekik, hogy hány évnek kell ehhez eltelnie, hogy végleg lehulljanak azok a levelek. Ezért mi a devizaalapú hitelek minél előbbi forintosítását szorgalmazzuk, mégpedig a Fidesz kormányzását megelőző hónap átlagos árfolyamán. Magyarán… (Z. Kárpát Dániel: Megkésve bár, de törve nem.) Magyarán a Fidesz-kormánynak ezért a forintgyengítésért viselnie kell a következményeket, és azt a veszteséget, amit ezzel a gazdaságpolitikával okozott magyar családok százezreinek, meg kell számukra téríteni.
Összefoglalva tehát, a törvényjavaslatot az MSZP-frakció támogatni fogja. Egy téren módosító indítvánnyal kívánunk élni: a kamatmoratóriumot össze kívánjuk kötni a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájával, és azt szeretnénk ebben a törvényjavaslatban látni, hogy legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank kamatemelésének mértékéig, de bizony a kamatokat emelhetik a kereskedelmi bankok, hiszen súlyos veszélyeket rejtene, ha a Magyar Nemzeti Bank kamatot emelne, miközben az ország összes többi bankja ezt nem tehetné meg.
Másodszor, a törvényjavaslat kiegészítéseként változatlanul szorgalmazzuk a devizaalapú hitelek minél előbbi forintosítását. Ennek érdekében tegnap az MSZP egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak, és azt kérjük a kormánypárti többségtől, hogy ezt ugyanúgy támogassa, mint a probléma kisebbik részének megoldását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me