SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz egy olyan törvénytervezetről beszélni, ami nem az, aminek látszik. Kétségtelen, hogy a devizahitelesek öt évvel ezelőtt megugró adóssága, a családok megemelt terhei a mai napig nagyon súlyos problémát jelentenek sokaknak. A kormány már lassan öt éve hitegeti az embereket a megoldással, de teljes körű megoldást még messze nem nyújtott. Legutóbb éppen augusztusban őszre ígérte a miniszterelnök a megoldást, tegnap tavaszról beszélt, ezután pedig nyilván majd a következő tél fog következni. A Fidesznek mindez csak arra jó, hogy hecckampányt folytasson a bankok ellen és szórakozzon az emberekkel.
A helyzet egészen átlátszó: a kormány politikai céljaira használja fel az adósok bajait, és újabb és újabb kampányokban politikai tőkét kovácsol a folyamatos hitegetésből. Valójában a devizaadósoknak ma is havonta nő a törlesztőrészlete. 2010-ben 190 forint volt a svájci frank árfolyama, ma pedig 260. A mai problémáknak már rég mind a Fidesz az okozója.
Mindeközben a Fidesz, a miniszterelnök kedvenc gazdaságpolitikusa, jobb keze, Matolcsy György a jegybank élén áldatlan kamatcsökkentési politikát folytat, amellyel folyamatosan rontja a forint árfolyamát. Na, éppen itt van a kutya elásva! A Nemzeti Bank politikájának következtében, ennek eredményeképpen az emberek forintmegtakarításai folyamatosan gyengülnek, a fizetésük elértéktelenedik, a pénzük egyre kevesebbet ér. A devizaadósok terhei viszont napról napra nőnek.
Matolcsy György pedig csak profitál a forintgyengítésből. A Magyar Nemzeti Banknál felhalmozódott hatalmas nyereség az adófizető emberek pénze. Olyan pénz, ami sokféle közcélra felhasználható volna, például adósságtörlesztésre, iskolák, óvodák építésére, az egyetemek megerősítésére. Ezt a közpénzt azonban a jegybankelnök nem fizeti be a költségvetésbe, hanem a parlament felhatalmazása nélkül a saját hobbijaira költi. Épületeket vesz, alapítványokat hoz létre, de ha éppen úgy látja jónak, kézműves műhelyt, divatbemutatót finanszíroz belőle a Müpában. Ez a helyzet, kérem szépen.
A miniszterelnök és a villamosfeliratok a bankok elszámoltatásáról harsognak. Eközben Matolcsy György elszámoltatás nélkül garázdálkodik a jegybankban. Őt ki fogja elszámoltatni azért, hogy folyamatosan gyengíti a forintot? Abszurd kifogásokkal kibújik a Költségvetési bizottság ellenőrzése alól, a Fidesz pedig ehhez asszisztál, mint tegnap éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Érdekes, hogy mennyire nem érdekli őt 200 milliárd forint közpénz sorsa.
Átverés zajlik itt ezerrel. Visszaélés a devizaadósok napi gondjaival. Mi régóta azt mondjuk, hogy aki valódi megoldást akar a devizahitelesek gondjainak megoldására, annak olyan megoldást kell találni, amely a kormány, a kockázatvállaló hitelfelvevők és a bankok között felelősségarányosan osztja meg a terheket. Erről azonban egyáltalán nincs szó.
A kormány hitegető, halasztgató politikájának eredménye az, hogy az emberek csak várják az isteni csodát. Sokan ezért nem is fizetik a törlesztőrészleteket. Pedig tavaszig nem fog velük semmi sem történni, és jó esély van arra, hogy azután sem. Mindez hosszú távon pusztító a magyar gazdaság szempontjából.
A hatalmas, bankokra rótt sarcok - amiről fogalmunk sincs, hová tűnt - már eddig is ezermilliárdos nagyságrendű összeggel sújtották a magyar bankrendszert.
Most egy újabb hasonló teher következik, ami drámai hatással lesz a magyar gazdaságra, mert megrendíti a hitelpiacot, és hitelezési válságot fog előidézni. Tudnunk kell, ha máshonnan nem, a legnagyobb magyartól, Széchenyitől, hogy hitel nélkül és a hitelezést működtető bankok nélkül nincsen működő és fejlődőképes gazdaság. A fiókbezárásokra és távozásra kényszerített bankok - ami előttünk áll - helyét senki sem fogja tudni átvenni. Csak a megfelelően szabályozott bankrendszer nyújt garanciát arra, hogy a megtakarítások gyarapodhassanak, és a tervekkel, projektekkel a bankhoz forduló emberek, az ügyfelek pénzhez jussanak. A bankrendszer a gazdaság gerince; olyan mint bármely más, kiszámíthatóságot biztosító intézményrendszer. Elképzelhetetlen enélkül gazdasági növekedés. Ami ma zajlik, az a piaci viszonyok teljes szétzilálása. Ez nem elszámoltatás, ez leszámolás a magyar bankrendszerrel, ami pedig az ország hosszú távú növekedésével való leszámolás is.
A kormányfő rögeszméjének fogságában, ahogy az kommunista és autoriter rendszerek vezetőire mindig is jellemző volt, már jó ideje azt hiszi, hogy felülírhatja a piacgazdaság alapvető normáit, értékeit. Önök pedig, tisztelt kormánypárti képviselők, csak nyomogatják a gombokat. Ennek előbb-utóbb összeomlás lesz a vége, úgy persze, hogy a devizaadósoknak továbbra is csak a hangzatos, de hazug ígéretek maradnak.
Ez a javaslat teljes egészében nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Köszönöm szépen.