CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez egy olyan napirend, ahol nem alakult ki egyáltalán vita tulajdonképpen. Nagyon szépen köszönöm a véleményeket, a javító szándékú véleményeket. Örülök annak, hogy alapvetően egyetértünk abban, hogy bár az a rendszer egy kicsit bonyolult, de azért működött, és a jelen előterjesztés keretében komoly egyszerűsítések fognak majd bekövetkezni.
El szeretném mondani, főleg az új képviselőtársaim kedvéért, hogy annak idején, amikor a parlament foglalkozott ezzel az akkor még törvényjavaslattal, nagyon komoly előkészítő munka előzte meg. Az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium végezte ezt a munkát. Nagyon sok európai példát és mintát tanulmányoztunk, és tényleg, akkor általános vélemény volt, és itt az expozémban említettem, hogy igen nagy többséggel fogadta el az akkori parlament ezt az előterjesztést, tehát általános vélemény volt az, nemzetközi szinten is, amikor külföldi delegációkkal találkozunk, nagyon sokan érdeklődnek a magyar modell iránt. Tehát több ország modelljéből a legjobb elemeket próbáltuk kiszedni. Emlékeim szerint Spanyolország és Ausztria volt az, amelyik leginkább olyan példákat tudott felmutatni, amiket tudtunk használni, de ennyire speciális és sajátos modell, mint a magyar, nincs még egy az Európai Unióban, és a legjobbak között emlegetik ezt a kárenyhítési rendszert.
Ezen azért próbálunk mindig folyamatosan alakítani, illetve javítani. Ugye, most már harmadik éve működik a rendszer, nyilván az eddigi tapasztalatokat is be tudtuk építeni a módosításba, illetve be fogjuk építeni, és természetesen az uniós joggal kapcsolatos kötelezettségeket is. Felmerült az, hogy mikortól léphet életbe, és reméli egyik képviselőtársam, hogy mielőbb életbe lép majd ez az újonnan elfogadott kárenyhítési rendszer. Nos, ez 2014. november 1-jétől már életbe léphet, de legkésőbb az Európai Bizottság jóváhagyása után. Úgy gondolom, nagyon nagy előrelépés az egyszerűsítés tekintetében, amit Pócs képviselőtársam is elmondott, hogy a hozamérték-kiesést, ami tényleg bonyolult számítás, főleg egy egyszerű gazdálkodó számára bonyolultnak tűnő számítás, a rendszer elvégzi.
Tulajdonképpen, többen is mondták talán, az MSZP képviselője is erről beszélt, hogy időrendi sorrendben menjek végig, hogy egyszerűsödik a rendszer; hogy mikortól, erre választ adtam. Most hogy kevés a termelő: ugye, 176 regisztrált termelő van, és említettem, hogy 78 ezren vannak a rendszerben. Ezen is nagy vita volt annak idején, amikor kötelezővé tettük, hogy a 10 hektár szántóterület fölött gazdálkodóknak kötelező belépni a rendszerbe, a szántóföldi zöldségnél 5 hektár fölött, ültetvénynél 1 hektár fölött. Ezeken elvileg bármilyen módosítást eszközölhetünk, de annak nem volt túl nagy sikere, hogy mondjuk, mindenki számára kötelezővé tegyük a rendszerbe való belépést.
Arról, hogy az alapban mekkora pénz van, annyit szeretnék elmondani, hogy 2012-ben az alap, a kárenyhítési alap forrása, ami rendelkezésre állt, 8 milliárd 285 millió forint volt, és ebből 2013 márciusában - ugye, mindig a tárgyévet követő márciusban fizetjük a kárenyhítéseket - 7,4 milliárd forint került kifizetésre. 2013-ban 8,6 milliárd forint állt az alap rendelkezésére, ugye, a termelői befizetésből, illetve az állami hozzájárulásból, és 2,5 milliárd forint került kifizetésre. 2014-ben, tehát most, hál’ istennek, jelen pillanatig lényegesen kevesebb kárbejelentés történt, mint a korábbi évek azonos időszakában, viszont miután tavalyról maradtak források a kárenyhítési alapban, 14,9 milliárd forint fog rendelkezésre állni majd jövő márciusban, amely vélhetően minden jogos és a törvénynek megfelelő kárenyhítési igény kielégítésére elégséges lesz majd.
Itt említették többen is az almatermelők helyzetét, ami szorosan nem kapcsolódik ehhez a napirendi ponthoz, de nem fogom kikerülni ezt a témát. Ugye, az almapiacon most az okozza a legnagyobb problémát, hogy túl sok alma termett, legalábbis az előző évekhez képest, 150-200 ezer tonnával, 30-40 százalékkal nagyobb az almatermés. Szeretném mondani, hogy a kormány eddig is foglalkozott a kérdéssel és a problémával, és most is folyamatosan foglalkozik a tárca is, a Földművelésügyi Minisztérium az érdekeltek, tehát a termelők, feldolgozók, az érdekképviseletek bevonásával.
El szeretném mondani, hogy konkrét javaslata is van az FM-nek, amit a kormány, ahogy mondtam már, tárgyalt, és a napokban is fogja tárgyalni. A döntés hamarosan meg fog születni. Ezt megígértük, ezt elmondtuk már a sajtó nyilvánossága előtt. A konkrét formáról és a konkrét összegről még pontos döntés nem született, de ez is hamarosan meg fog születni. Tehát mire az alma bevétele realizálódna egyébként a termelőknél, addigra bőven meglesz a kormányzati döntés és a segítség. Azért tudjuk azt, hogy mikor szokták az almatermelők a bevételeiket realizálni egy értékesítés után.
Az almapiaci válság nem keverendő össze az orosz embargós dolgokkal. Az Unió az orosz embargó miatti problémákat próbálja kezelni abban a bizonyos alapban, amiben 125 millió euró szerepel, ebből egyébként almára és körtére 82 millió euró szerepel. Tehát nem a túltermelésből adódó piaci problémát próbálja kezelni, nem ez a célja, hanem az orosz embargó miatti problémát. Ugye, volt ez az alap, amire túligénylés ment be. A tészek 2008 óta folyamatosan adhatnak be ilyen jellegű piaci problémák kezelésére kérelmet az Unióhoz, amennyiben a működési programjukba ezt betervezik. Sajnos, Magyarországon a tészek a működési programjukba nem tervezik be az ilyen jellegű eszközöket, mert annyira alacsony a szervezettség a tészek tekintetében Magyarországon, hogy egyszerűen nem fér bele a költségvetésükbe.
A hazai jogszabályt azért kellett megalkotni, és ezt gyorsított eljárásban alkotta meg a minisztérium, hogy a nem tész-tag almatermelők is mehessenek az Unióhoz támogatásért az orosz embargó miatt. És ugye, tudjuk azt, az Unió informálisan jelezte már, a Bizottság, hogy egy új javaslattal fog előjönni, hiszen a 125 millió euróra irreális kérelmek mentek be. Döntés még nem született, hogy itt milyen kifizetések lesznek, de ettől függetlenül egy kvótajellegű, tagállamokra lebontott rendszerrel fog majd kijönni az Unió.
(19.50)
Még annyit szeretnék elmondani ezzel a témával kapcsolatban, hogy Magyarország almaexportja 2013-ban Oroszországba 600 tonna volt; 600 tonna tehát az orosz piacra. És ahogy mondtam, az Unió, a Bizottság az orosz embargó miatti káreseményeket próbálja kezelni. Egyébként 35 ezer tonnára jött be 226 termelőtől - ha jól emlékszem - igény erre az uniós alapra.
Tehát várjuk ki a végét, meglátjuk, hogy amikor hivatalosan kijön a Bizottság véleménye, hogy hogyan és milyen módon lehet a tagállamoknak benyújtani a kérelmet, és eldönti majd, hogy az előző 125 millióhoz képest, ahol még egyszer mondom, irreálisan magas, a tényleges orosz exportnál lényegesen magasabb tagállami igények mentek be - ezeket én itt nem kívánom minősíteni -, majd utána térjünk vissza a témára. Tehát nem igaz az, hogy a kormány nem foglalkozik a kérdéssel, úgy a hazai költségvetésből, mint az uniós alapokból is, úgy gondolom, hogy megtesszük, megtettük eddig is a szükséges lépéseket, és odafigyelünk az almatermelők bajaira.
A következő, a jobbikos képviselőtársam is alapvetően pozitívan nyilatkozott erről a jogszabálytervezetről. Az idén az a bajunk éppen, hogy az előző évek aszályaival szemben most inkább a vízből van sok. A kárenyhítési rendszer szempontjából a mezőgazdasági árvíz pontosan definiálva van, hogy mit jelent, illetve a belvíz, valamint a felhőszakadás az, ami szóba jöhet a kárenyhítésnél. Ezúton is szeretném biztatni a termelőket, hogy ahol ez a felhőszakadás megjelent - az ország legnagyobb részén egyébként megvolt, a Meteorológiai Intézetnek erre külön szakmai számításai vannak -, jelentsék a kárukat, mert 15 napon belüli jelentési kötelezettség van a területileg illetékes kormányhivatal felé. Ez gyakorlatilag azt jelenti - ha jól emlékszem, hogy mikor voltak ezek a nagy esők -, hogy szeptember végéig ezek a jelentések be kell hogy menjenek, hogy a 15 napba beleférjenek, hogy esélyük legyen a kárenyhítésre.
A belvíz. Mikortól van a belvíz? Úgy fogalmaz a kárenyhítési törvény, hogy a kár észlelésétől számítva, ahol a káresemény napját nem lehet precízen meghatározni, mint mondjuk, egy felhőszakadásnál. Tehát itt is azt kérem, azt javasolom az érintetteknek, hogy ezt mielőbb jelentsék.
A módosításnál a 15 százalékot említettem. A tárcánk be szerette volna már építeni a mostani törvénytervezetbe mind az őszi fagykárt, mind ezt a 15 százalékos sávot, de az Igazságügyi Minisztérium, amely viszont a kodifikációs részért felelős, azon a véleményen volt, hogy ezt a notifikáció után tegyünk meg. Úgy gondolom, hogy a notifikációnak semmi akadálya nincsen, nem lesz, nem jelezte még ezt a Bizottság, éppen ezért biztosra vehető, hogy ez elfogadásra kerül. Majd még egyszer behozzuk a parlament elé valamilyen formában, egyszerű formában, és ez a módosítás be fog kerülni. Tehát nyugodt lehet képviselőtársam, beépítésre fog kerülni ez az önök által is támogatott módosítás.
Végül, de nem utolsósorban az LMP-s képviselőtársam véleményét is köszönöm. Alapvetően pozitív volt. Nem tartott hosszasan a pozitívumok kiemelése, viszont a problémák közül néhányat kiemelt. Szálastakarmány kérdése: még 2011-ben a törvény tárgyalásakor, amikor ezt tárgyaltuk, ez fölmerült. A probléma az volt, hogy a szálastakarmányoknál a hozamérték-kiesésnek meg magának a hozamértéknek a meghatározása igen-igen, hogy mondjam, bonyolult vagy nehézkes. Ha van önöknek egy egzakt javaslata erre, szívesen vesszük, nyitottak vagyunk, mint ahogy 2011-ben is nyitottak voltunk erre, de nem igazából sikerült megfogni szakmailag ezt a problémát.
Az állattartók hátránya itt is fölmerült. El szeretném mondani - erről is beszéltünk többször -, hogy a kormány már döntött a tekintetben, hogy a „több munkahelyet a mezőgazdaságban” program keretében jövő évtől a következő hat évre 212 milliárd forinttal - amelyből 180 milliárd forint nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatás - kifejezetten az állattenyésztők részére biztosít többlettámogatást. Tehát én úgy gondolom, hogy az állattartókkal igenis külön is foglalkozunk, és az érdekeiket próbáljuk képviselni.
Alapvetően három szinten fog ez megjelenni. Az állatjóléti támogatásokban, amelyben jelenlegi jogcímeket is továbbviszünk megemelt összeggel, ilyen például a baromfi állatjóléti támogatás, ahol 2010-ben még 4 milliárd forintos volt a támogatási összeg - itt nemzeti költségvetési forrásokról beszélek -, ezt 2014-re, az idei évre megemeltük a duplájára, 8 milliárd forintra, és 2015-től további 3 milliárd forinttal fogjuk megemelni. Ez azt jelenti - aki benne van, az tudja vagy érti -, hogy gyakorlatilag nem lesz visszaosztás a támogatásoknál, és a víziszárnyasok is teljes mértékben bekerülnek a támogatotti körbe.
Az állatjóléti támogatásoknál maradva: új jogcímet is fogunk bevezetni - amely szintén notifikáció alatt van Brüsszelben -, az anyakoca állatjóléti támogatást 8,6 milliárdos keretösszeggel tervezzük, és a sertés állatjóléti emellett megmarad. Tehát ami eddig volt 8,5 milliárdos összeg, amellé új jogcímként pluszban 8,6 milliárdos anyakoca állatjóléti támogatást is vezetünk be. Tehát ahogy mondtam, a nemzeti források egyik része az állatjóléti, a második része az átmeneti nemzeti támogatás, ami a korábbi top upot cserélte le, a két évvel ezelőttit, itt további 20 milliárdos nagyságrendű többlettámogatást fizetünk, állatjólétinél összesen 11,6 milliárdot, és egyéb jogcímeken, ami szintén az állattenyésztést segíti kizárólag - állati hulla ártalmatlanítása és egyes állatbetegségek kezelése, aki benne van, szintén tudja, a 148-as jogszabály alapján -, az idei évhez képest plusz további 1,6 milliárdos támogatást biztosítunk. Tehát nem igaz az, hogy nem adunk többlettámogatást, és nem figyelünk oda az állattenyésztés problémájára.
A diverzifikálással egyetértünk, és a közös agrárpolitikában is 2015-től jönnek az új szabályok az úgynevezett zöldítés kategóriában, ahol a közvetlen támogatási borítékunk 30 százalékát fizetjük ki. Ez külön feltételként szerepel, tehát ha a gazdák ezt a plusz támogatási összeget meg akarják szerezni, akkor a diverzifikálásra oda kell figyelni.
Itt a kártérítés meg a kárenyhítés fogalma keveredett. Ez kárenyhítési törvény. A kártérítés vagy a kártalanítás más fogalmak tartalmukat illetve.
Hogy a kicsit jobban kell segíteni: igen, ez a kormány általános elvi politikájának a része. De nyilvánvaló, hogy ha valaki kis területen gazdálkodik, akkor ugyanolyan százalékos kárnál kisebb kára van, míg ha valaki nagyobb területen, akkor pedig abszolút összegben nagyobb kára van.
Arra, hogy a biztosítás ilyen arányú: itt a biztosítási díjtételeket említettem az expozémban, ezt nem mondom el még egyszer, de folyamatosan növekszik. Egyetértek, az lenne az igazi, az lenne a jó, ha nemcsak a kárenyhítési alaptól várnák a gazdák a támogatást, nemcsak az államtól várnák, hanem ki is biztosítanák magukat, és ezáltal több lábon állna egyébként ez az egész rendszer. Egyébként arra törekedtünk annak idején a kárenyhítési rendszernél, hogy mindenki viseljen valamilyen kockázatot, az állam mellett a gazdálkodók és a biztosítók is viseljenek. Ezért van a második pillér, itt az a változás, hogy most már a vidékfejlesztési forrásoknál fog megjelenni a biztosításidíj-támogatás, eddig a közvetlen támogatásoknál, tehát az első pillérnél jelent meg.
A pocokkár is előkerült. Jöttek ilyen kérelmek - és méltányoltuk is ezeket - a minisztériumhoz, hogy az ország egyes részein, főleg a déli megyékben, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében is nagyon komoly a kár - nehéz is megbecsülni -, olyan 150-200 ezer tonnára becsültük a pockok által okozott kárt, tehát óriási tételről van szó. De sajnálatos módon a kárenyhítési rendszer csak a természeti károkat tudja kezelni, az ilyen jellegű károkat nem.
Hogy ki figyelt oda, ki nem figyelt oda: én is a gazdálkodásból jöttem, azért azt észre lehet venni, észre kellett volna venni szerintem mindenkinek, hogy mikor jöttek elő a pockok, mikor kezdődött az invázió. Szerintem mindenki egy kicsit abban bízott, hogy majd a sok csapadék megoldja a problémát. Ez nem így volt. Nem volt téli csapadék, nem volt hó, igazából a hóolvadáskor szokta a természet lerendezni ezt a kérdést. A nyári csapadék pedig nem volt elég hideg ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon.
(20.00)
Úgyhogy úgy gondolom, hála istennek, elég ritkán van ilyen jellegű probléma. A szakértők szerint 30-40 évente van ilyen mértékű gradáció. Nagyon bízom benne, hogy a gazdák törekedtek, törekednek arra, hogy a betakarítás után azonnal a szükséges talajmunkákat, szántási munkákat elvégezzék, ne hagyják ki a szántási fázist, más technológiával és ezáltal is ezt a problémát tudjuk kezelni. Egyébként az Unió által engedélyezett kémiai és egyéb jellegű megoldások rendelkezésre álltak, és jelenleg is rendelkezésre állnak a gazdáknak. Természetesen a kamara is belefolyt ebbe a felvilágosításba, hogy milyen vegyszereket lehet használni. A Redentin volt az, ami az Unió által engedélyezett kezelést igényelt.
Persze, azt is meg kell tanulnunk, hogy nem elég, ha valaki a saját földjén elvégzi ezt a munkát, hanem mindenkinek el kell végezni, mert ha a szomszéd nem végzi el, vagy ha az árokpartot nem kezelik le, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad. Tehát itt a közös felelősségre szeretném felhívni a figyelmet. Ilyen szempontból kétségtelenül tanulságos volt az idei év is. Ahogy szoktam mondani, nincs két egyforma mezőgazdasági év.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ettől függetlenül bízom abban, hogy a mezőgazdasági évünk is kedvező lesz a betakarítások után. Az állattenyésztésben is elindultak a pozitív folyamatok, hiszen a júniusi KSH-jelentések alapján minden állatfajnál növekedés mutatható ki. Reméljük, hogy ez folytatódik, ezen dolgozunk, és bízom benne, hogy a kárenyhítési törvény módosítása, amelyet reményeim szerint önök is, mindenki támogatni fog, szintén segíteni fogja majd a gazdálkodók munkáját, eredményes gazdálkodását. Ehhez kérem az önök támogatását.
Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
