DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, több érzelmes hozzászólást hallhattunk, illetve előterjesztői expozét, nyilván sportélményekkel megtűzdelve. Nem az első alkalom ez az elmúlt években az Országgyűlés életében. Tulajdonképpen egy folyamat részesei vagyunk. Nyilván az új Országgyűlés először módosítja a sporttörvényt, de az elmúlt négy évben nagyon sok alkalmunk volt erre. És hát láthattuk, hogy a kormány a politikájának homlokterébe állítja a sporttal kapcsolatos döntéseket, és nyilván igyekszik ezzel politizálni. Ez azonban a társadalomban minimum - és akkor nagyon finoman fogalmazok - élénk vitákat vált ki.
Alapvetően három csoportba lehet sorolni azokat a döntéseket, amelyek az elmúlt ciklusban megszülettek, és érintették az Országgyűlés munkáját. Tulajdonképpen mind a három csoportnak lennének pozitív és előremutató elemei, azonban a végső kicsengései ezeknek a csoportoknak nem túl pozitívak. A társaságiadó-kedvezmény rendszerét önök vezették be. Hadd térjek ki egy picit erre, mert minden mindennel összefügg. Azért is, mert ez egy olyan rendszer volt, amit a színház- és filmművészetben már alkalmazott a korábbi, 2010 előtti szocialista kormány. Ott bevált, tulajdonképpen ennek az adaptálása történt meg öt látvány-csapatsportág életében. Akkor is elmondtuk, hogy ezt a folyamatot támogatjuk, de kiszélesítenénk ezt a kört, hiszen kisebb sportágak, olyan olimpiai sportágak, amelyek komoly tradícióval rendelkeznek, nem részesülnek megfelelő támogatásban. S felhívtuk arra a figyelmet, hogy elég fejnehéz lesz tulajdonképpen a labdarúgás irányában ez a támogatási rendszer.
Aztán azt nem gondoltuk volna akkor még, ami végül is bekövetkezett, hogy például az első évében ennek a rendszernek, a négy, a labdarúgáson kívüli látvány-csapatsportágra fordított teljes keret, plusz a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása is kevesebb volt, mint a felcsúti stadionra ilyen módon fordított összeg.
(12.40)
Tehát a társaságiadó-kedvezmény rendszere ugyan jól indult volna, de nem vizsgázott jelesre, merthogy a miniszterelnök szülőfaluja egy iszonyatosan nagy összeget sikerült hogy kapjon ebből - nem vitatva persze azt, hogy sok vidéki klubot is sikerült ebből segíteni.
Iszonyatos stadionépítésbe kezdtek sok helyen, van, ahol verbálisan, van, ahol konkrétan elindult ez a dolog - tulajdonképpen ennek kapcsán van ez az előterjesztés most az asztalunkon, részint, majd erre is fogok utalni, hogy miért -, több tíz milliárd forint ment el stadionépítésekre. Ez nagyon komoly ellenérzést szült a társadalom jelentős rétegeiben. Iszonyatos pénz volt ez. Mivel jómagam vettem részt önkormányzati képviselőként sportlétesítmények fejlesztésében, a döntésben, utána a beruházás ellenőrzésében, azt tudom mondani, hogy jelentősen olcsóbban is lehetett volna ezeket a beruházásokat bonyolítani, jó példák vannak erre. Miskolcon, tudom önöknek mondani, hogy 400 millió körül meg lehetett építeni egy 3500-as lelátószakaszt, tehát ez a tízmilliárd környéki összeg, ez magasan többszöröse annak az összegnek, amiből reálisan az igényeket kiszolgáló létesítményeket lehetett volna létrehozni. És akkor felmerülnek itt már a fenntarthatóság kérdései. Ha jól tudom, a debreceni stadionnak, amit ugyan kétszer sikerült megtölteni, nyilván jelentős részben tiszteletjegyekkel, a mai napig nincsen üzemeltetője; esetleg a ferencvárosinak lesz.
Szó volt arról, hogy ez mennyire előremutató, mennyire a jövőbe mutató az, hogy ilyen létesítmények létrejönnek Magyarországon. Fontos, hogy új sportlétesítmények legyenek, én is ezt gondolom - mondjuk, nem feltétlen Felcsúton, de amúgy fontos -, azonban érdekesebb talán a csehországi modell, ahol ennél egy picivel kisebb befogadóképességű stadionokat építettek, reálisabban, az adott ország labdarúgó-bajnokságának átlagnézőszá-má-hoz, hiszen a cseh bajnokságnak például jelentősen magasabb az átlagnézőszáma a magyarnál - majd erre is kitérek, hogy hogyan alakult ez nálunk -, önök mégis nagyobb befogadóképességű létesítményeket építettek, nem is biztos, hogy oda, ahol igazán szükség van rá. Nálunk, Diósgyőrben, azt tudom mondani, hogy mindig jövőre kezdődik a stadionrekonstrukció, és ennek már jó négy éve, mindig jövőre, ott, ahol a legnagyobb a kihasználtsága egyébként a létesítménynek, és talán a legfontosabb lenne. Azt hiszem, erre egy jó példa volt az, hogy majd’ tízezren jöttek fel a kupadöntőre nem is egész egy hónappal ezelőtt.
A harmadik csoport a rend kérdése volt. Ugye, ez jól hangzik, konzervatív kormány, legyen rend; nagyon sok tekintetben ígértek ennek kapcsán dolgokat, például két héten belül rendet Borsod megyében - ez sem sikerült, de most térjünk vissza itt a labdarúgás és a sportesemények körére! 2009-ben az akkori szocialista kormány elfogadott egy javaslatcsomagot, egy salátatörvényt, reagálva egy valós társadalmi problémára. Akkor egyébként egy Ferencváros-Diósgyőr mérkőzés kapcsán volt komoly szurkolói rendbontás, és voltak problémák mérkőzések kapcsán, nem volt meg a megfelelő jogszabályi háttér ahhoz, hogy megfelelően le lehessen bonyolítani kiemelt kockázatú mérkőzéseket is akár. Ez a jogszabályi háttér megszületett 2009-ben. Az előző ciklusban is nagyon sokat mondtam önöknek, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy maximálisan biztonságosan legyen lebonyolítható minden egyes sportesemény Magyarországon. De mondják meg a 2009-es módosítás óta azt az NB1-es labdarúgó-mérkőzést vagy I. osztályú látvány-csapatsportágak körébe tartozó mérkőzést, ahol olyan volumenű probléma történt, amire a jogalkotónak reagálnia kell! Nem tudnak ilyet mondani, mert nem történt ilyen. (Közbeszólások, zaj.)
Ezzel együtt elindultak abba az irányba, hogy önmagukhoz kötik ezt a témát, rendet tesznek a stadionokban, és komoly jogszabály-módosítás kapcsán beléptető rendszerek jöttek létre - bár már egyszer nagy tételben vásárolt az ország, még 2002 előtt beléptető rendszereket milliárdokért, ami aztán nem lett beszerelve, de tegyük ezt zárójelbe! Létrehozták a szurkolói regisztrációt, azt várták ettől, hogy ez javítja a versenyképességét a látvány-csapatsportágak mérkőzéseinek, többen fognak meccsre járni, visszatérnek a családok a lelátókra, egyáltalán nagyobb nézőszámok lesznek. Nézzük meg, az első évben hogy alakult ez a történet például a labdarúgó NB1-ben! 2011-12-ben 3645 fő volt az átlagnézőszám, önök bevezették ezt az új rendszert, és 2728 lett a következő évben, majdnem ezer fővel csökkent az átlagnézőszám. Ez a tendencia folytatódik. Lehet néhány kiemelkedő sporteseményt előhozni, lehet azt mondani, hogy egy stadionavatóra összejön, egyszer, kétszer, akár háromszor is egy-egy telt ház, de aztán tulajdonképpen beáll ezeknek a sportlétesítményeknek a valós igényekhez a látogatottsága, ami, sajnos azt kell hogy mondjam, hogy megfelelő kihasználtságot nem fog eredményezni több helyen.
Kérdés tehát, hogy akkor miért kell továbbmenni ebben az ügyben. Ez az előterjesztés arról szól - ahogy előttem elmondták hárman is, tehát erre nagyon részletesen nem akarok kitérni -, hogy egy személyazonosításra alkalmas biometrikus kód áll elő, egy speciális kód íriszképből, vénalenyomatból, tehát egy hihetetlen komoly eljárás során algoritmizált, alfanumerikus kódot állítanak elő minden egyes törzskönyvezett szurkolóról - akkor most már így mondom, mert ők így tekintenek már magukra innentől… (Közbeszólás.), igen, lehet, hogy még alternatív javaslatok is lesznek ennek kapcsán (Dr. Schiffer András: Ne adjál ötleteket!) -, és hozták be úgy ezt a javaslatot egyébként… Most az, hogy társadalmi vita nem volt ebben a tekintetben, vagy hogy a szurkolókkal nem állt szóba senki, az mondjuk, így volt az elmúlt négy évben is, tehát ezen már meg sem lepődik az ember. Azonban azt látom, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz sem fordultak, vagy én nem tudok ilyenről, hogy fordultak volna-e, a bizottsági tárgyalás során sem hangzott el ilyen tudtommal. Valószínűleg itt a törvényjavaslat kapcsán meglévő hibákra felhívták volna a figyelmet, és ezt az előterjesztés benyújtása előtt még orvosolhatták volna.
Ha nagyon egyszerűen kell fogalmazom, akkor azt kell hogy mondjam, hogy ugyan a regisztráció és a beléptetés kapcsán komoly viták voltak, de ha már van ilyen, akkor az lehetne egy alapszabály, hogy az egyértelmű beazonosításra alkalmas minimumot kelljen alkalmazni a sporteseményre kilátogató szurkolókkal kapcsolatban, a minimumot. Ennek ebben a formában semmi értelme, hiszen az egyértelmű beazonosítás eddig is megtörténhetett, és ettől sem lesz egyértelműbb, viszont egy nagyon költséges, nagyon összetett, speciális eljárás keretében lehet, hogyha ezt a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, belépni egyes magyarországi stadionokba. Ezek a stadionok azért mégsem atomreaktorok, tehát azt tudom mondani, hogy ilyen típusú (Dr. Schiffer András: Ne adj ötletet! Ne adj ötletet!) speciális beléptetésre én nem látok indokot.
Nyilván, elmondták, és ez valóban így van, hogy ez egy lehetőség. Valóban lehetőség. De akkor felmerül bennem az, hogy az az információ, amely ennek a javaslatnak a kapcsán kering, hogy például az új ferencvárosi stadionba már beépítésre került nagyon nagy költségen egy ilyen rendszer, és tervezik más stadionokban is ennek a bevezetését - biztos jó valakinek, hogy ez oda beépült, én ezt nem akarom itt most ebben a pillanatban vitatni -, csak azt mondom, hogy nincs ennek ma jogszabályi háttere.
Tehát nem azért vagyunk-e itt összesen, mindösszesen, hogy tovább nehezítsük, korlátozzuk vagy korlátozzák a szurkolók kilátogatását egy sporteseményre, és jogszabályi hátteret teremtsünk már megépült, létrejött rendszerek használatához? Mert ha ez így van, akkor szerintem ennek a javaslatnak ebben a formában sok értelme nincsen, mert ettől nem lesz nagyobb rend a stadionokban, nem lesznek beazonosíthatóbbak a rendbontók - megjegyzem, szerintem a jelenlegi jogszabályok alapján is beazonosíthatóak, és hogyha ott olyan dolog történik, akkor velük szemben el lehet járniuk a megfelelő hatóságoknak, a rendezőknek, illetve a rendőrségnek, tehát ennek semmi akadálya ebben a pillanatban sem -, viszont hogyha egy ilyen speciális eljárás szerinti klubkártya kiváltására fogják kötelezni egyes csapatok szurkolóit, akkor ők valószínűleg drágábban tudnak majd kilátogatni a mérkőzésekre, nagyobb problémát fog okozni nekik ezeknek a klubkártyáknak a kiváltása, megint és újra és újra elő fog fordulni olyan, hogy egy-egy klub nagy legendája úgy gondolja egy szombat kora délután, hogy kimenne az esti mérkőzésre, és mivel nincsenek meg ezek a feltételek nála, ezért nem tud kilátogatni egy-egy mérkőzésre. Megjegyzem, ilyen a Ferencvárosnál és több helyen is előfordult az elmúlt években.
Én úgy értékelem, hogy szelektálni kívánnak a szurkolók között, s ez a sportesemények nagyobb biztonságát nem fogja szolgálni, tehát a magam részéről azt tudom mondani, hogy nem támogatom a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
