MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én nem kívánom kitölteni az időkeretet, és igyekszem röviden összefoglalni. Annyi minden elhangzott már szakmai és nem szakmai értelemben is ezen javaslat kapcsán, hogy én csak egy nagyon pici, inkább szubjektív adalékot szeretnék hozzátenni ehhez az egész javaslathoz, amely tényleg érdemes hogy megfontoljuk, hiszen a kormánypárti képviselők mind-mind a biztonságra, a különböző, miáltalunk nem látott bűnözőkre való hivatkozás, a kisgyermekes, a családos rendezvénylátogatásokat helyezik célként ezen javaslat mögé. Ez mind-mind önmagában helyes, azonban azok a párhuzamok, amelyeket önök felhoztak, azok - hogy is mondjam? - nincsenek egy súlycsoportban a magyar valósággal. Tehát lehet itt Angliával példálózni, lehet Spanyolországgal példálózni, lehetne Németországgal is példálózni, én sokkal közelebb mennék, ami azért inkább hasonlatos, egy bizonyos mértékig hasonlatos a magyar valósághoz.
(14.30)
Örülök, hogy elnök úr is és Aradszki képviselő úr is a teremben van, hiszen voltunk már közösen is jó néhány nem meccsen, de Lengyelországban mindenképp, én egy lengyel példát szeretnék fölhozni. Néhány héttel ezelőtt volt alkalmam és volt szerencsém egy Legia Varsó-Wisla Krakkó mérkőzésen kint lenni. A következő a helyzet: Lengyelországban például a pirotechnikai eszközök nincsenek tiltva úgy, mint nálunk. Ha most ott vannak önök előtt a laptopok, azon a bizonyos videókeresőn csak üssék be, hogy Legia Varsó akármilyen meccs vagy Legia Varsó hangulat, nézzék meg, hogy ott mi van. Az MLSZ nálunk ezért minimum, nem is tudom, hány hónapra vagy hány meccsre tiltaná be azt a stadiont, forintban pedig csilliárdokra büntetné a klubot. A magyar rendőrség a szurkolók döntő hányadával el nem tudom képzelni, hogy mit művelne velük, ha tehetné, és a magyar bíróság a jelenlegi szabályozások szerint mennyi időre csukná be ezeket az embereket. És akkor most tessenek figyelni! Kimentem erre a mérkőzésre. A Legia Varsónak egy viszonylag nagyon-nagyon korszerű és nagyon új stadionja van, 32 ezres, ha jól emlékszem, teljes telt ház, az olyan pici gyermekektől, akik esküszöm, a kétéves kort nem érik el, az idős aggastyánokig, családostul, miközben a kapu mögötti szektor ugyanúgy a B-középpel tele, illetve a B-közép a kapu mögött - én nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy fölfelé nézzek, de tőlem csak magasabb, hogy is mondjam kicsit humorizálva, háromajtós beépített szekrény nagyságrendű legényekkel tele -, mind-mind görögtűzzel, elképesztő hangulatot csinál, és Lengyelországban minden egyes stadionban ez a hangulat van.
A beléptetés hogy néz ki? Nincs retina- meg írisz- meg tenyérlenyomat, kell egy igazolvány, nekem pedig kellett egy útlevél. Egy igazolvány és egy jegy, ennyi. És nincs balhé, rendőrt nem is láttam, csak a stadionon kívül, akik természetszerűleg őrzik a rendet, hogy nehogy a két szurkolótábor között gond legyen, de ennek a stadionokhoz és a stadionban lévő hangulathoz semmi köze. És ami a legérdekesebb, hogy amikor én megkérdeztem akárhány embert, különböző nemű, különböző korosztályhoz tartozó lengyeleket, hogy miért járnak Lengyelországban ennyien meccsre, hiszen a focijuk nem jobb, mint a mienk - bár hozzáteszem, azért van különbség, tehát minket még bőven-bőven válogatott szinten - hogy is mondjam - azért lealáznának, hogyha szabad ezt a kifejezést használni, sajnos -, de alapvetően a lengyel bajnokság és az NB1 között nincs haj de nagy különbség. A különbség a szurkolók között van, az óriási hangulat között, hogy ott minden meccs telt házas, nálunk meg konganak, egy-két jó derbi kivételével. És minden egyes válaszadó, nemtől, kortól függetlenül a következőt mondta: nem a foci miatt járunk meccsekre, és nem azért várjuk kéthetente a bajnoki meccseket, mert hú, de jó a csapat, és hú, de látványos focit játszunk, hanem a hangulat miatt. Azt a hangulatot nem lehet visszaadni, és semmi nem tudja pótolni, amit ezek a szervezett szurkolói csoportok nyújtanak.
Aztán egy nappal később volt alkalmam egy másik mérkőzésen részt venni - ha jól emlékszem, ez a Zagłębie Sosnowiec-Polonia Bytom harmadosztályú mérkőzés -, és akkor most figyeljenek, harmadosztály, 15 ezer néző, óriási kontraszt, mert az egy lepukkant stadion, az egy lepukkant stadion volt a Legia Varsó új, korszerű stadionjához képest, 15 ezer néző, a két rivális szurkolótáborban ugyanaz a hangulat. Csak zárójelben jegyzem meg, ez olyan, mintha a Putnok-Jászapáti meccsel hasonlítanánk össze. Ott is megkérdeztem az embereket, hogy mi az oka annak, hogy egy lengyel harmadosztályú - egy borzasztó, nézhetetlen meccs volt, nézhetetlen, dögunalmas -, és mitől volt jó? Hogy a 15 ezer ember olyan hangulatot teremtett. Van egy bizonyos szitokszó, ami ugyanazt jelenti lengyelül is, mint magyarul, ez hangzott minden másodpercben, a két nagy rivális táborban egymás között, és pici gyerekektől az idős aggastyánokig, családokkal tele, a hangulat miatt. Aztán kifeszítettek egy olyan drapériát, amely a fél stadiont betakarta, amin a következő volt: egy hatalmas nagy sas, a hazai tábor mezébe öltöztetve, megfojt egy papagájt, ami a vendég rivális tábor mezébe volt öltöztetve, a kiírás pedig az volt, hogy ezen a földön a tolerancia gyengeség. Ezt ott a stadionban mindenki megtapsolta. Ezt most csak azért mondom, összehasonlításképp, nem úgy, mint ennek tizedéért Magyarországon az MLSZ sokmillió forintos büntetést ad.
A szurkolótáborok, azt fogadjuk el, hogy az teljesen természetes, hogy zrikálják egymást bizonyos határokon belül, ez így volt mindig, és így is lesz mindig. A nagy különbség az, hogy hagyjuk őket, hogy a kreativitásukat meg az energiájukat ebbe fojtsák, hogy különböző koreográfiákat, látványelemeket csináljanak, ami a klubnak tesz jót, mert sokkal többen fognak kimenni, vagy magyar módra és MLSZ-módra tiltjuk őket és büntetjük, és akkor ezt ölik ki, nem lesznek szervezett szurkolók, nem lesznek jó hangulatú meccsek, és építhetünk akármilyen stadionokat, ölhetünk akármennyi pénzt a fociba, azokat a hangulatú mérkőzéseket az életben nem hozzuk vissza, amelyek egyébként még egy-egy Fradi-Újpest, Diósgyőr-Nyíregyháza, s a többi - nem akarom sorolni -, néhány klubnak a nagyobb meccsein megvannak.
Ez tényleg nem arról szól, hogy itt bárki huligánokat védene, vagy bárki, nem tudom, milyen balhék mellett állna ki, a helyzet az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy nincsenek olyan balhék, már rég nincsenek Magyarországon olyan balhék, amelyek indokolnák azt, hogy itt ilyen kőkemény, általam semmilyen más területen nem látott szankciókat vezessenek be sporteseményeken. Erre semmi szükség. Ennek egyetlenegy értelme lesz, hogy a hangulat el fog tűnni rövid időn belül. És tényleg nem kell messzire menni, meg lehet nézni a környező országokat, hogy ott hogyan kezelik. És lehet kezelni, abszolút lehet kezelni, nem kell ilyen vasszigorú és hihetetlenül túlreagált törvénykezést végrehajtani.
Köszönöm szépen, én ennyit kívántam elmondani. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, és remélem, hogy átgondolják azért majd a kritikákat. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
