SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor viszont nem kell hadarnom, ez nagy segítség nekem, köszönöm szépen, illetve nem is olyan nagy, de nem hadarok.
Azt tetszett mondani érvként, hogy vissza kell menni újratárgyalni. Ha ezen múlik, azt gondolom, összedobjuk azt a repülőjegyet, Lázár úr biztosan tud olcsó szállodát, vissza kell menni és újra kell tárgyalni. Tehát meg kell nézni azt a lehetőséget, hogy hogyan lehet jobb feltételeket teremteni arra, hogy, mondjuk, ugyanezt a pénzt felhasználjuk megújuló energiaforrásokra.
Ugyanígy Kepli képviselő úrnak szeretnék még annyit mondani, hogy örülök neki, ha nem beszélünk nagyon ellentétes dolgokat. Higgye el, képviselő úr, hogy én is elkötelezett híve vagyok hazánk energiafüggetlenségének. De az a gondolkodás, ami most létjogosultságot ad az atomenergiának, nagyjából olyan, mintha a Nyíregyházáról Győr irányába tartó gyorsvonaton megindulunk a vonat hátulja felé, és azt gondoljuk, hogy akkor Nyíregyházára el lehet érni. Nem, le kell szállni a vonatról! Mindaddig, amíg a forrásokat és a rendelkezésre álló összes erőforrást egy rossz célra használjuk fel, addig persze hogy nincs kilépés. Persze hogy nincs más lehetőségünk. Egyszerűen le kell szállni erről a vonatról, ez rossz irányba visz bennünket. Erre a világon számtalan példa van. Önöknek egy feltétlen hite van a technológiában, egy feltétlen hite abban, hogy ez nem romolhat el és nem mehet tönkre. Elnézésüket kérem, de nekem nincs meg ez a hitem. Nem azért, mert nagyon előszeretettel olvastam Murphyt, de tudom azt, hogy ami elromolhat, el is romlik. A világon nem egy-két példa volt erre, aminek sokkal nagyobb lett az ára.
Amikor költségeket számolunk, ilyen elképesztő összegeket olvasok, hogy a Fukusima után a gazdasági veszteség becslések szerint 250-500 milliárd dollár volt, és emellett a konkrét helyreállítási költsége meghaladta a 300 milliárd dollárt. Ebben nem kapunk majd hitelt, ha bármi helyreállítás van. De ne fessük az ördögöt a falra, és ne beszéljünk erről, hanem térjünk rá arra, amire felszólítást kaptunk, beszéljünk erről a hitelről, a 10 milliárd euró kölcsönről. Ha jól értem, ez devizahitel, az árfolyamkockázatokat Magyarország viseli. Az elmúlt négy évben, azt hiszem, viszonylag sokat beszélt ez a kormány arról, hogy a devizahitel csapdájából hogy lehet kikerülni. Ehhez képest most felvállalunk egy olyan hitelt, amelyet gyakorlatilag ugyanúgy évtizedekig törlesztünk, a tőkerészt, a kamatot és egyelőre ismeretlen devizaárfolyammal úgy, hogy előre meg van határozva, hogy a hitel 70 százalékát orosz vállalatok használhatják fel. Tehát felveszünk egy hitelt, visszaadjuk ennek a 60 százalékát és mindezt úgy, hogy megkérdőjelezik, hogy miért vannak aggályaink.
Aradszki András képviselő úr kérdezte tőlünk, hogy miért vagyunk ilyen gyanakvóak és miért kérdezzük, hogy mi van emögött, miért jövünk ezzel elő. Gyakorlatilag a választások előtt egy teljesen váratlan eseményként lett ez a hír bejelentve. Ez olyan volt, mintha a Fidesz mégiscsak félne egy kicsit, hogy elveszíti a választást, és még előtte valami nagy bulit meg akar csinálni. Miért nem lehetett ezt jobban meggondolni? Miért nem lehetett ezt átrágni és megnézni az alternatív lehetőségeket? Miért nem gondolkodtunk azon, hogy mi szolgálja hosszú távon a nemzetnek azokat az önfenntartásra törekvéseit, amit elvileg a Fidesz-kormány is magáénak vall? Energiafüggetlenség? Energiafüggetlenséget gyakorlatilag olyan erőforrásokból lehet építeni, ami a Kárpát-medencében rendelkezésünkre áll. Egy olyan rendszerből, amiben örökre függők leszünk a nyersanyagban, aminek olyan externális környezeti hatásai vannak, aminek a kezelésére nincs megfelelő tervünk, nem tudjuk a növekvő költségeinek a mértékét, ez semmiképpen nem segíti a gazdasági önfenntartó képességet.
Nagyon-nagyon hosszan lehet beszélni Csernobilról, de nem szeretnék ebbe a hibába esni, gondolom, hogy a Parlament falai között erről esett szó, mielőtt idejöttem. Elhangzott, hogy miként történt meg, hogy 160 ezer négyzetkilométernyi területet sugárszennyezés ért. Gondolom, esett már szó arról, hogy milyen evolúcióellenes az a törekvés, amely bármilyen szinten az örökítőanyagot veszélyeztetheti. Minden faj alapvető evolúciós igénye, a faj sikere, és ami a DNS-re károsodást okozhat, ami a pajzsmirigyrákos rendszerekben gyakorlatilag a születést követően akár folyamatosan olyan rákos megbetegedéseket okozhat, amelyeknek a kezeléséről lövésünk nincs, ezek olyan kockázatok, amelyekről nem lehet nem szót ejteni.
Megmondom őszintén, nem tartom magam egy kifejezett zöldpolitikusnak, és nem akarok csak környezetvédelmi szempontokat mondani, de ugyanakkor történelmi felelőtlenség az, amit ezzel elkövetünk. Egy olyan forrást felhasználni, aminek nagy-nagy terhei vannak a következő generációra, felhasználni egy olyan célra, aminek nagy-nagy hibalehetősége van, nagy-nagy problémákat okozva teremthet számos társadalmi és gazdasági problémát a jövőben, ez nagyon-nagyon nagy hiba szerintem.
Aradszki András képviselő úr még a hozzászólásában beszélt arról, hogy azért kell ez a fejlesztés, mert itt Magyarországon a jelenlegi kormányzat megálmodta a munkaalapú társadalmat, a munkaalapú fejlesztést. De ha a források jelentős része olyan fejlesztésekre megy el, amelyek nem feltétlenül teremtenek munkahelyet, akkor nem tud megvalósulni. Nagyon türelmesen végighallgattam ezt a huligántörvényt, amikor beszélgetés volt a beléptető rendszerekről, és jókat szórakoztam a jobbikos képviselőtársaim hozzászólásán. Ugyanakkor soha nem merül fel az, hogy ki fog elmenni ezekbe a stadionokba. Hány gyerek teheti meg vidéken, hogy majd meccsekre jár? Hány embernek lesz úgy munkája, hogy tudja használni ezt az energiát? Milyen lesz a gazdaságunk? Lesz erre szükség? Mert ha szükség lesz, figyelembe vesszük-e azt az innovációs lehetőséget, amelytől az elmúlt években forrást vontunk el. Az elmúlt években - és az elmúlt tíz évről beszélek - következetesen a tudománytól, a kutatástól, az innovációtól vontak el forrásokat. Nem teremtette meg annak feltételét, hogy a társadalom éljen azzal a képességével, hogy megvizsgálja annak a lehetőségeit, hogy miként lehetünk jobbak, hogyan érhetjük el azt, hogy sokkal kevesebbre legyen szükség. Rezsicsökkentés, paksi atomenergia? Az a rezsicsökkentés, ami energiát nem használunk fel, amire nincs szükség. Túl vagyunk már azon, hogy Magyarország minden közvilágítását ledesre cseréltük volna? Túl vagyunk már azon, hogy minden nagy energia-felhasználónál megnéztük volna a lokális megújulóenergia-felhasználás lehetőségét? Tettünk ebbe érdemi energiát? Elértük volna, hogy érdemi forrással, nem 30 százalékos kormányzati támogatással vagy EU-s támogatással, ami alig haladja meg az áfa mértékét, a vidéki településeken lévő családi házaknak a hőszigetelését, az épületgépészeti fejlesztését érdemben átalakítsuk, hogy ne használjuk fel ezt az energiát?
A mai korban, amikor minden technológia adott ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkentsük az energiafüggőségünket, az energiaigényünket, ilyenkor kezdjük el növelni az energiatermelésünket? Nem fejlesztené jobban a gazdaságot az, ha nem lokálisan egy nagy fejlesztést valósítanánk meg, hanem elvinnénk térségekbe, településekre, minél több magyar településre annak a fejlesztésnek a lehetőségét, hogy az épület-korszerűsítésekkel, épületgépészeti fejlesztésekkel és szigetelésekkel csökkentsük az energiaigényt? Nem teremtene az több munkahelyet mindenfelé az országban, ha ilyen irányba mennénk el?
Ugyanígy kérdés: megvizsgáltuk-e érdemben az alternatívákat? Volt-e a parlamentben az a hosszú gondolkozás, ami az energiafüggetlenség eléréséhez vezető utat megnézi? Mi az az út, ami ebbe az irányba visz? Azt gondolom teljes meggyőződéssel, hogy az atomenergia nem ez az út. Vajon megnéztük-e azokat az alternatív lehetőségeket, jó példákat, rossz példákat, amelyek bármilyen területen térségenként megteremtik a lehetőségét annak, hogy önálló utat keressenek, megnéztük-e az összes olyan alternatívát, amire vannak most jelen pillanatban is a világon működő gyakorlatok? Én alapvetően nem szeretem a biomassza-felhasználást, ugyanakkor egy halom lehetőség van az országban még mindig akár kistérségi szinten is ennek a modellezésére.
Én nem vagyok odáig a szélerőművekért, ugyanakkor még mindig vannak olyan tájak, ahol a táj rombolása nélkül elő lehetne állítani úgy energiát, hogy hasznosítani lehessen. És az elmúlt négy évben erre érdemi kormányzati törekvés nem volt. Ugyanakkor teljes mértékben azt látom, hogy az „olcsóbb lesz az áram” kitétel gazdasági szempontból nem tud megvalósulni. Hogy tud megvalósulni, ha valójában a fejlesztés forrásait nem akarjuk beépíteni az árba? Hogy tud ez megvalósulni, ha mindezt kormányzati forrásokból, közpénzből meg kell finanszíroznunk? Ugyanúgy meg kell ezt fizetnünk, és ezt a forrást használhatnánk egy olyan célra, egy olyan irányra, ami Kepli képviselő úr vágyainak és az enyémnek is megfelelően az energiafüggetlenség irányába visz, ami a kistérségek számára teremti meg a lehetőséget, hogy saját energiaellátó rendszereken gondolkozzanak.
(18.00)
Mert meggyőződésem, hogy ez a jövő, s nem pedig egy atomreaktor vagy kettő atomreaktor fejlesztése az országban.
Összességében Aradszki úrra reagálnék még mindig, ugye, mindig visszatérek a gondolataira, mert mondott ilyeneket, hogy gyakorlatilag arra reagált vissza, hogy az MSZP kormányzása ideje alatt mennyi hitel volt felvéve, és miért fáj ez most, hogy ez a kis hitel is fel lesz véve. Ennél rosszabb érveket, hogy ki vette fel a nagyobb hitelt, ennél dedósabb megközelítést, hogy a másik még rosszabb volt, nem tudok elképzelni! Minden bizonnyal az MSZP megtanulta azt, hogy hogyan kell gazdálkodni, meg itt megtanulta a kárát az elmúlt években annak, hogy hogyan kellett volna azt a 8 évet kihasználni - és a Fidesz? Ez az érve arra, hogy most ez egy kisebb hitel és jobb feltétel? Tehát nem tudom elfogadni ezt az érvrendszert.
Kedvező hitel. Arra lennék kíváncsi, hogy ha a magyar kormányzat elvárja minden egyes magyar pályázótól, hogy a legegyszerűbb beszerzéseknél is egyszerűsített közbeszerzési eljárást vagy közbeszerzési eljárást folytasson le, itt hol vannak annak a dokumentumai, amelyek alátámasztják azt, hogy valóban ez volt a legjobb ajánlat. Hol van az összes ajánlat, amelyben meg lehet nézni, hogy márpedig valóban ez a legolcsóbb technológia, ez a legjobb technológia, ez a legkorszerűbb, megvannak az összehasonlító eredmények, hogy hány fejlesztési lehetőségünk lett volna még? És hogyha már valami miatt a kormány - számomra elfogadhatatlanul – elkötelezett az atomenergia mellett, akkor legalább az ottani fejlesztési lehetőségeket megvizsgálta-e valamennyi esetben, hogy hány helyről, hogyan lehet beszerezni, a hitelkérdésben miként lehet biztosítani mindezt?
Mindez az út számomra egyértelműen arról szól, hogy egy olyan hitelszerződésnek bármilyen szintű elfogadása, támogatása, ami a következő 20-30-40 évre káros hatással lesz a magyar társadalomra, és most nem arról beszélek, hogy lehet-e atombaleset vagy nem, szó nincs erről, hanem arról beszélek, hogy majd 20 évvel, 30 évvel később, amikor a gyerekeink felnőttek lesznek, még mindig, minden megkeresett 100 forintból majd 30-at meg 40-et vihetnek haza, mert még mindig olyan közterhek fogják terhelni a magyar munkáltatókat és munkavállalókat, amelyek azt ösztönzik, hogy ilyen jellegű felelőtlen kötelezettségvállalásokat kelljen finanszírozni? Tehát az én véleményem szerint ez az, ami elfogadhatatlan, és számomra az a meglepetés, hogy a Fidesz kormányzati soraiban ez bármilyen támogatást kapott. Az a furcsa, hogy az a kormányzat, amely elkötelezett az államadósság csökkentése érdekében, egy teljes mértékben felelőtlen fejlesztésre képes egy olyan hitelt felvenni, amelynek beláthatatlanok a következményei, mindezt úgy Putyintól vagy attól a Putyintól, akinek a konfliktuskezelési megoldásai többnyire kiterjednek vagy a gázcsap elzárásával való fenyegetésben, vagy határ menti különböző hadgyakorlatok megtartásában.
Tehát nagyjából ezek azok az okok, ami miatt én azt gondolom, az LMP frakciója semmilyen formában nem fogja tudni támogatni ezt a szerződést, és ezek azok az okok, amelyek miatt arra kérném a tisztelt Fidesz-frakció valamennyi képviselőjét, nemcsak azokat, akik itt vannak, hanem még azokat is, akik nincsenek itt ma, hogy esetleg ők is gondolják át, ne támogassák ezt, és ne kössék meg ezt a szerződést.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
