VOLNER JÁNOS,
VOLNER JÁNOS,
VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is hadd kezdjem egy leleplezéssel a mai felszólalásomat. A Fidesz egy olyan politikusát szeretnénk leleplezni, aki titokban, konspiratív körülmények között tartotta az orosz féllel a kapcsolatot, és a kapcsolattartás eredményeként olyan szerződést kötött Oroszországgal, amely Oroszországot nyilvánvalóan gazdasági előnyhöz juttatta. Ezt az embert Orbán Viktornak hívták. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert miközben a választási kampány a Fidesz jóvoltából semmi egyébről nem szólt, mint egy Jobbik elleni vagdalkozásról, valójában aki tényleg titokban tartotta az orosz féllel a kapcsolatot, és úgy utazott el Moszkvába, és úgy állapodott meg a paksi atomerőművi beruházás végrehajtásáról, az Orbán Viktor miniszterelnök volt. Érdemes ezt a két esetet mérlegbe tenni, és levonni belőle a szükséges tanulságokat.
Áttérve az energetikai területre, hiszen a mai vita igazán erről szól: nem volt világos nagyon sokáig, hogy mit is szeretne egyáltalán a kormány kezdeni az energetikai területtel. Emlékeztetnék 2010-re, amikor az első kormányzati ciklusát töltötte a mostani kormány, akkor, amikor az NGM és az NFM, azaz a két gazdasági területtel foglalkozó minisztérium között ment az adok-kapok, hogy kié lesz az energetikai terület felügyelete, hónapokon keresztül ezen a területen nem történt semmi, mert 8 ellenzéki év kevés volt a Fidesznek arra, hogy kigondolja, milyen kormányzati struktúrában melyik minisztérium fog ezzel a rendkívül fontos területtel foglalkozni, azután némi marakodás után természetesen elkelt az energetika, és kiderült, hogy melyik minisztériumhoz kerül.
Mi lett az utána következő időszak eredménye? A kormány nem tette világossá sem a választási programjában, még a 2010-es választási programjában, hiszen 2014-re már arra sem vette a bátorságot, hogy egyáltalán választási programot alkosson, hogy milyen ágazatokkal milyen tervei vannak. Így például nem derült ki az sem a 2010-es választási programból, hogy az energetikai területtel milyen terveket szövöget az Orbán-kormány. Látható, hogy az energetikai területen a kormány nagyban növeli a részarányát, nagyban növeli az állami befolyást, amit egyébként a Jobbik támogat. A különbség köztünk és a Fidesz között az, hogy mi kimondtuk, az energetikát stratégiai területnek tartjuk, ugyanúgy egyébként, mint ahogy a fejlett világon mindenhol, és kimondtuk azt is, hogy az erőműveket lehetőség szerint minél gyorsabban közösségi tulajdonba szeretnénk venni, bővíteni, korszerűsíteni szeretnénk a magyar erőművi kapacitásokat.
Mi történt ezzel szemben a magyar energiapiacon? A kormány hozzányúlt először a hatósági árplafon bevezetésével az energiaárakhoz, ezzel létrehozott egy olyan mesterséges árszabást, ami beavatkozott a piaci folyamatokba.
(16.50)
Amikor olcsóbb lehetett volna az energia, mert leesett a földgáz világpiaci ára, akkor Magyarországon nem lett olcsóbb az energia, hiszen a kormány bebetonozta ezeket, a szocialista kormányok által megnövelt luxusprofitot tartalmazó árakat, és ilyen módon éveken keresztül a magyar lakosság lényegesen drágábban jutott az áramhoz és a földgázhoz egyaránt.
Mi lett ezeknek a kormányzati intézkedéseknek a következménye? Nekiment a kormány a kapcsoltáram-termelésnek, hosszasan veszekedtek egymással különböző kormánytagok, sokszor itt, a nyilvánosság előtt is, hogy mi legyen ezzel a területtel. Az energetikai szektorba nem érkezett működő tőke, a beruházási rátánk alakulásában jól látható volt az energetikai szektor leépülése. Egyetlen esztendő alatt négy magyar erőmű zárt be a kormány által megteremtett bizonytalan és nemzetközi szinten versenyképtelen gazdasági környezet miatt. Négy erőmű bezárt, mindenhonnan emberek százait az utcára tették, megváltak tőlük, nőtt az importáram részaránya. Az Orbán-kormány kezdetétől, 2010-től kétszeresére nőtt mostanáig az importáram részaránya, most a nyári időszakokban a csúcsidőszakokban már az áramnak több mint a fele külföldről, külföldi erőművekből jön.
Ez a kényszerhelyzet és ezek a folyamatok vezettek oda, hogy a kormány kényszerűségből hozzányúlt a magyar energiapiachoz, hozzányúlt az erőművek rendszeréhez, és nem volt más választása, mint hogy valahogy megpróbálja a kieső kapacitásokat pótolni.
A Jobbik egyébként egyetért azzal, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével, orosz technológiával kell megvalósítani a kiesett kapacitások pótlását. Azzal nem értünk egyet, hogy a miniszterelnök titokban és valóban konspiratív körülmények között, úgy, hogy kedves képviselőtársaim a Fidesz-oldalon, még önök sem tudtak arról, hogy Orbán Viktor Moszkvába utazott aznap reggel, amikor megkötötte a megállapodást, ennyire volt konspiratív körülmények között megkötve, ilyen módon a szakmai nyilvánosság megkerülésével, a nyilvánosság kizárásával állapodott meg egy ilyen, egyébként fontos és alapvetően a tartalmát tekintve támogatható szerződésről. De erről, én úgy gondolom, érdemes lett volna társadalmi egyeztetést és szakmai vitákat folytatni.
Fontosnak tartjuk azt is elmondani, hogy miközben a Jobbikot gyanúsították meg folyamatosan a Fidesz oldaláról az orosz érdekek kiszolgálásával, a Jobbik volt az egyetlen olyan párt, amelynek ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódóan saját szakmai javaslata volt. Én nyújtottam be ez év februárjában egy olyan határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amelyben azt kezdeményeztem, hogy hozzunk létre egy olyan állami tőkealapot, amely alkalmas arra, hogy a lakosság jelenleg bankbetétekben fekvő megtakarításait becsatornázza egy kiemelt, nemzetgazdasági jelentőségű beruházások létrehozását célzó tőkealapba. Ugyanez történik tehát ebben az esetben a mi terveink szerint, mint amit jelenleg a kormány folytat az állampapírpiacon, hozamban versenyez a bankbetétekben fekvő megtakarításoknál elérhető hozamokkal, és megpróbálja átcsábítani az állampapír-vásárlásra a kereskedelmi bankoknál levő, bankbetétekben állomásozó lakossági megtakarításokat.
Mi ugyanezt mondjuk, csak egy kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházások végrehajtására szóló tőkealapot hoznánk létre, amely hozamgarantált, hiszen egy alsó hozamszintet minimum garantálni kell a befektetőknek, és természetesen tőkevédett. A tőkevédelmet maga a magyar állam adja.
Hogy a Fidesz miért mondott nemet erre a javaslatra, arra nincs válasz. A mi javaslatunk ugyanis megakadályozta volna azt, hogy Magyarország a külföld felé eladósodjon. Megakadályozta volna azt, hogy az orosz fél felé Magyarország hitelbe verje magát, belföldi forrásokból lettünk volna képesek arra, hogy finanszírozzuk a Paksi Atomerőmű bővítésének legalább egy jelentős szeletét.
Csak emlékeztetőül: 6000-7000 milliárd forint jelenleg az a lakossági megtakarítás, ami bankbetétekben van, ennek az összegnek jelentős részét be lehetne csatornázni az atomerőmű bővítésébe, meg lehetett volna a jobbikos javaslat elfogadásával akadályozni azt, hogy Magyarország eladósodjon az orosz fél felé.
Tehát drága uraim, akkor, amikor a nemzet iránti felelősségről van szó, pont az ilyen javaslatok kidolgozását hiányoljuk önöktől, és ha már itt fekszenek a Ház asztalán ezek a javaslatok, csak azért nem kellene őket elutasítani, mert a Jobbik dolgozza ki őket. Hiszen nyilvánvalóan mindenkinek ez az érdeke, hogy ezek a javaslatok el legyenek fogadva, és Magyarország ne adósodjon el a külföld felé.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
