VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon már hallhattunk egy napirend előtti felszólalást a pedagógusnap alkalmából, ugyanis június első vasárnapja szól a pedagógusokról, az ezt a hivatást űzőkről.
Azért egy kicsit álságos az, hogy pont az az államtitkár asszony szólalt föl a pedagógusnap alkalmából a kormánypártok padsoraiból, aki az elmúlt négy évben tevékenyen részt vett a pedagógusok életének teljes szétzúzásában, a magyar oktatási rendszer felfordításában és nagyon sok pedagógus számára a pedagógus-életpálya élhetetlenné válásában.
(19.20)
Pedig itt ténylegesen, a szó szoros értelmében egy hivatásról van szó, egy olyan hivatásról, amelyik igazán fontos. Fontos abból a szempontból, nem mindegy, hogy milyen szemléletű, milyen gondolkodásmódú, milyen hozzáállású emberek foglalkoznak gyermekeinkkel, ezzel megalapozva jövőjüket, ezzel megalapozva akár a következő hivatásukat vagy az életüket, életpályájukat, és így mondhatjuk azt, hogy az egész ország sorsát, az egész ország jövőjét. Nem beszélve arról, hogy ténylegesen egy olyan hivatásról beszélünk, ami nem ér véget nagyon sokszor akár a nyugdíjazással, hanem igenis a pedagógusok életének végéig tart.
Ezt azért is mondom, mert városomban, Tatabányán működik egy városi pedagógus nyugdíjasklub, amelyik nemcsak arról szól, hogy nyugdíjas pedagógusok összejöjjenek, és akár a saját szakmájukról beszéljenek, vagy hasonló érdeklődésű emberek találkozhassanak, hanem szervezik a helyi nyugdíjas kulturális életet. És nemcsak a helyi nyugdíjas kulturális életet szervezik, hanem tevékenyen részt vesznek az egész város kulturális életének szervezésében. Ez is nagyszerű példája annak, hogy ez egy olyan hivatás, amit ha ténylegesen valaki szent hivatásként űz, akkor azt csak az élete utolsó napján teszi le, csak az élete utolsó napján fejezi be.
És hát pedagógusnapon nem feledkezhetünk meg azokról az emberekről, akik az én szakterületemen, a szociális szakterületen dolgoznak pedagógus végzettséggel. Sajnos nagyon sokan vannak olyanok, akik pedagógus végzettséggel nem pedagógus munkakörben dolgoznak. Ugyanis ma nagyon sokan, kikerülve a főiskoláról, egyetemről, a saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, oktatni nem tudnak, és nagyon sokuknál sajnos csak kényszerpályaként marad az, hogy az egyik helyi szociális intézményben vagy akár gyermekvédelmi intézményben elhelyezkedve akár saját megélhetésükről is gondoskodni tudjanak.
És nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a választott hivatásukban, pedagógusként dolgoznak ezeken a munkahelyeken. Azért sem feledkezhetünk meg róluk, mert nagyon sok kérdésben sajnos hátrányos helyzetben vannak a közoktatásban részt vevő pedagógusokkal szemben, akár a bérekről beszélünk, akár a munkaidő-beosztásról beszélünk, akár nagyon sokszor a munkateherről beszélünk. Én nem akarok különbséget tenni állás és állás, munkahely és munkahely között. Ugyanolyan nehéz mind a kettő. Hasonló kihívásokkal kell megküzdenie mind az oktatásban, mind a szociális területen dolgozó pedagógusnak. Éppen ezért elvárható igény az, hogy egyenlő bánásmódban is részesüljenek. Ez a szakmai diszkrimináció, amit a pedagógusok esetében, két különböző területen dolgozó pedagógus esetében tapasztalunk, fenntarthatatlan és igazságtalan. A kormánynak kötelessége lenne az, hogy ezen változtasson.
Persze, a pedagógus-életpályamodellhez hasonlóan most már szociális-életpályamodellről is beszélnek, csak jelenleg ott tartunk, hogy a kimutatások, a statisztikai adatok szerint a szociális szférában keresnek átlagosan legrosszabbul az emberek. És ebbe az átlagba beletartoznak az ott dolgozó pedagógusok is. Igenis szükség van egy normális szociális-életpályamodellre, és nem csak a jogos felháborodás következtében morzsákban odadobott néhány forintra, ami igazán nem segít a szférában dolgozók helyzetén. Igenis szükség lenne arra az évi 30 milliárd forintra, ami a szociális szféra bérkompenzációjához, bérkiegészítéséhez szükséges lenne. Ezzel tudnánk elérni azt, hogy ne legyen különbség akár azonos végzettséggel rendelkező, csak a hivatását más területen űző szakember és szakember között.
A napirend utáni felszólalásommal azonkívül, hogy tiszteletemet szerettem volna kifejezni minden magyarországi pedagógus előtt, erre az anomáliára is szerettem volna felhívni a kormány és a közvélemény figyelmét.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
