DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Lázár úr megtiszteli a véleményünket, mondta az expozéjában. Ennek örülünk, és nagyon remélem, hogy akkor is így lesz ez, ha az én, a mi véleményünk nem fog egyezni az önével. Gondolom, nem árulok el nagy titkot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz nem pusztán kormányalakításra készül. Bár a választáson csupán a szavazatok 44,36 százalékát szerezték meg, mégis felhatalmazva érzik magukat arra, hogy az államigazgatást lényegében egy állampárti igazgatással váltsák fel. Ennek az új állampárti igazgatásnak egyetlen célja van: a Fidesz politikai és gazdasági érdekeinek korlátlan érvényesítése Magyarországon.
A javaslatban szereplő kormányzati struktúra rendszerszerűen zárja ki a szakmai javaslatok, elképzelések becsatornázását, az érintettek bevonásán alapuló konszenzusos kormányzati döntéshozatalt. A nyugodt építkezés és gazdasági növekedés alapvető intézményi feltételeinek megteremtése helyett az Orbán-rendszer állandósítja a forradalmi kormányzást, a bizonytalanságot, a háborús hangulatot az országban. Ennek következménye pedig Magyarország lassú, de biztos leszakadása nemcsak az Európai Unió centrumához, de a környező országokhoz képest is. Ráadásul az elmúlt négy év bebizonyította, hogy minden korábbi ígérettel szemben ez a csúcsminisztériumokon alapuló struktúra minden korábbi kormányzati szerkezetnél drágább és pazarlóbb.
2010-hez képest egyetlen ponton módosul érdemben a kormányzat felépítése. A Miniszterelnökség önálló minisztériumi rangot kap. Ez az egyetlen változás azonban döntő jelentőségű. Sajtóértesülésekből és kormányzati körökből származó információk alapján tudható, hogy ennél az új, megerősített Miniszterelnökségnél koncentrálódik majd minden hatalmi, politikai szempontból jelentős döntési hatáskör.
Kormányzati koordinációs feladatokra hivatkozva a szakminisztériumok lényegében a Miniszterelnökség politikai irányítása alá fognak kerülni. A területi közigazgatás irányítása és ezzel együtt járó minden személyi döntés szintén átkerül az Igazságügyi Minisztériumtól a Miniszterelnökséghez. Így a központi szervektől a legkisebb járási hivatalokig a teljes államigazgatási apparátus a Miniszterelnökséget vezető miniszter kézi vezérlése alatt áll majd. Mindez kiegészül az uniós fejlesztési források ezermilliárdjai feletti rendelkezési joggal.
E példátlan hatalomkoncentráció következményeként a Miniszterelnökséget vezető miniszter hozhat majd meg minden lényeges személyi és finanszírozási döntést Magyarországon. Ráadásul informálisan minden kormányzati és államigazgatási döntést képes lesz befolyásolni úgy, hogy eközben a szakmai és jogi felelősség annak minden következményével - akár büntetőjogi következményével együtt - a szakminisztériumok, szakigazgatási szervek tisztségviselőit terheli majd.
Tehát e hatalomkoncentráció révén a Fidesz a Miniszterelnökségen keresztül az ország bármely sarkában minden ügyben érvényre tudja juttatni majd akaratát. Az állampárti igazgatás így fog a Miniszterelnökségen keresztül érvényesülni Magyarországon. Ennek tudatában az egyik fő kérdés: ki lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter?
Szerintem senkit nem fog meglepetésként érni, ha erre a posztra Orbán Viktor Lázár Jánost fogja jelölni. (Taps a Fidesz padsoraiban.) El kell ismerni: Lázár János sok szempontból ideális jelölt erre az új pozícióra. Nemcsak a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként szerzett értékes tapasztalatai (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hajrá!), hanem a széles körben ismert és elismert problémamegoldó képessége is alkalmassá teszi e tisztség ellátására. Hisz ki ne emlékezne például a dohánypiac, a szerencsejáték-piac újraszervezésének példás lebonyolítására. Egyértelmű, hogy csak egyedül ő alkalmas az uniós és egyéb fejlesztési források elvárásoknak megfelelő elosztására is. Ezt mutatja, hogy a fejlesztési intézményrendszer átszervezését annak ellenére végrehajtották, hogy az az uniós támogatások felfüggesztését vonta maga után.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár politikai bátorságát az is jól mutatja, hogy elképzelései mellett akkor is kiáll, ha az a magyar emberek számára igen magas árat jelent. Ezt bizonyítja a norvég kormánnyal folytatott vitája, amin akár 40 milliárd forint is bukhat Magyarországon. Azonban még ezt is vállalják, ha így a Fidesznek nem szimpatikus civil szervezetek is elesnek a támogatásoktól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a törvényjavaslatban előirányzott kormányzati struktúra a körvonalazódó személyi döntések szerint áll föl, akkor a Fidesz lényegében egy nagy trafikkoncessziót csinál ebből az egész országból. Ezzel szemben a kormányzat elmúlt négyéves tevékenysége alapján inkább arra lehetett számítani, hogy a törvényjavaslat csupán egyetlen minisztériumot fog megnevezni: a Belügyminisztériumot. Ugyanis lényegében ez volt az egyetlen szervezet, amely legalább hellyel-közzel képes volt a kormányzati döntések tényleges gyakorlati végrehajtására az elmúlt négy évben.
A jelenlegi kormányzati felépítés teljes csődjét jól mutatja, hogy az elmúlt években a foglalkoztatáspolitikáért felelős szaktárca helyett a Belügyminisztérium volt kényetlen megszervezni és koordinálni a közfoglalkoztatást, hogy a Belügyminisztériumhoz került át a vízügyi igazgatás, hogy rendészeti eszközökkel akarják kezelni még a szociális problémákat is. Idén tavaszra tragikomikus módon odáig jutottunk, hogy még a tankönyvellátás logisztikai feladatait is a rendőrségnek kell ellátnia.
Mindez jól mutatja, hogy milyen hatékonysággal végezte a munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Nincs az a polihisztor, aki egyre képes lenne átlátni az oktatást, az egészségügyet, a szociális rendszert, a kultúrát, a sportot, és még hosszan sorolhatnám ezeket a területeket. A nyilvánvaló kudarcok ellenére a törvényjavaslat változatlan formában rendelkezik az Emberi Erőforrások Minisztériumának működtetéséről.
Ennyit a szervezeti működésről, de ha a kormány politikai programjából indulunk ki, akkor a törvényjavaslatnak szintén csak egyetlen minisztériumról kellene rendelkeznie, nevezetesen: a rezsicsökkentésért felelős minisztériumról. Ugyanis magától Orbán Viktortól tudjuk, hogy a kormány programja pusztán annyi: folytatjuk. Ezt egy tegnapi napirend előtti felszólalásra adott válaszában Rétvári Bence államtitkár úr konkretizálta nekünk. Eszerint a Folytatjuk-program lényegében egyetlen dolgot jelent, a rezsicsökkentés folytatását. A kormányprogram alapján további minisztérium fenntartására ezek szerint tulajdonképpen nem is lenne szükség.
Hát lássuk világosan! A négy évvel ezelőtt felállított, kevés minisztériumot tartalmazó kormányzati szerkezet csupán szemfényvesztés. Ez a struktúra valójában drágább, mint bármelyik megelőző, és sokkal kevésbé hatékony, egyes területeket tekintve pedig szinte működésképtelen. Szakszerű szakigazgatási munkára láthatóan igény sincs, de erről a véleményét államtitkár úr is elmondta az expozéban.
Az olcsóbb és hatékonyabb kormányzásra 2010-ben tett ígéreteket már az első pillanatban megszegték. Hiába volt kevesebb miniszter, mint a szocialista kormányok alatt, 2010-ben már kétszer annyi államtitkárt neveztek ki, mint amennyi korábban volt.
(15.30)
Ráadásul folyamatosan emelkedett mind az államtitkárok, mind a helyettes államtitkárok száma. 20 államtitkárból a ciklus végére 46 lett, a helyettes államtitkárok száma 22-vel nőtt négy év alatt. Elmondhattuk 2014 tavaszára, hogy 187 állami vezetőt lehetett összeszámolni a kormány és a minisztériumok honlapján szereplő információk alapján.
Az államtitkárok mellett a kormányzati munkát miniszterelnöki megbízottak, miniszterelnöki biztosok, kormánybiztosok és miniszteri biztosok is segítették, csak ez utóbbiak száma is 30 fölött volt. A kormány ebben sem korlátozta önmagát. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a minisztériumokban működő államtitkárok, helyettes államtitkárok és állami vezetői megbízatással nem rendelkező kormánybiztosok, miniszteri biztosok számát. Ezt a rendeletet törvénysértő módon soha nem alkották meg. Ez aligha lehetett puszta trehányság, a különböző megbízatások ugyanis igencsak elszaporodtak, ráadásul minden látható haszon nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy ez a kormányzati struktúra tökéletesen megfelel arra, hogy Orbán Viktor az álmatlan éjszakáin noteszába bejegyzett ötleteit gyorsan és ellentmondást nem tűrően végrehajtassa. Teljességgel alkalmatlan azonban a meglévő és egyre súlyosodó társadalmi problémák megoldására.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslatnak még egy fontos üzenete van, legalábbis a magyar politikai közvéleményt figyelők számára. Orbán Viktort ugyanis vagy untatja már a napi kormányzati munka, vagy a Fideszen belüli erőviszonyok alakultak át, de egyet biztosan ki lehet olvasni a törvényjavaslatból: az új kormány megalakulása után de facto Lázár János lesz Magyarország miniszterelnöke. (Derültség és felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Lehet, hogy Orbán Viktor már valamilyen másfajta szerepre készül.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
