DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Akkor ahogy fölhívtam a figyelmet arra, hogy szakmai irányok mentén célszerű a vitát folytatni, én a gazdasági kormányzás lehetőségeiről szeretnék szólni a fölvázolt struktúrában, illetve annak tapasztalatáról, amit a 2010 óta eltelt időszak számunkra nyújtott.
Annak a kormányzati felállásnak volt egy következménye: hogy a Pénzügyminisztérium pro forma, nevében megszűnt, és a Nemzetgazdasági Minisztérium magába olvasztotta a korábbi Pénzügyminisztériumot és a Gazdasági Minisztériumot is. Ez látszólag csak egy szervezeti, szervezési lépés volt, ugyanakkor ha vizsgáljuk a hatásait a kormányzati munkára és a gazdaságirányításra, akkor azt kell hogy lássuk, hogy noha nevében a gazdasági tárcáé lett a dominancia, mert az jelenik meg a minisztérium nevében, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium, valójában a pénzügypolitika, a költségvetéspolitika uralta el a gazdaságirányítás teljes vertikumát.
Tehát ez az összevonás külső szemlélő, így egy ellenzéki parlamenti képviselő számára is azt mutatja, hogy nem szerencsés, hogy azt a szigort, amit a Pénzügyminisztériumnak meg kell jeleníteni a költségvetési politika, a pénzpolitika, a költségvetési gazdálkodás területén, egy kalap alá vonjuk, egy kalap alá vonja a kormány azzal a gazdasági tárcával - nevezzük Nemzetgazdasági Minisztériumnak, mert végül is a hatása valóban túlnyúlik az ország határain -, amelynek viszont az lenne a feladata, hogy a gazdaságélénkítéssel, egy progresszív, paternalista gazdaságpolitikával foglalkozzon. Olyan gazdaságpolitikával, amelynek az eredményeként nem elmenekülnek a befektetők Magyarországról, hanem idejönnek, aminek eredményeként egy kiszámítható jogalkotás, gazdasági jogalkotás történik az országban - ami az alapfeltétele minden működésnek -, és amelynek az eredménye nem olyan politikai lózung, ahogy ki lehet tenni a plázastop keretében az országra azt a táblát, hogy „itt építkezni nem szabad”. Ez körülbelül olyan, mintha egy városrészre kiraknák, hogy építési tilalmi terület, mert valami jobb időkre tartogatják, csak kérdés, hogy mi ez a jobb idő, amikor majd építkezni lehet. Ez a piac újraszabásának a feladata, amiben természetesen lehet szerepe bárki másnak, de ez csak a szép elnevezése, hogy plázastop, ugyanis egyedi engedélyt a minisztérium kiadhat. Ki is adott huszonegynéhányat.
Tehát ez azt jelenti, hogy akik azért egyenlőbbek az egyenlőknél, mert az egyenlőkre az vonatkozik, hogy nem építhetnek semmit, az egyenlőbbek azért kaphatnak a minisztériumi kiskapun keresztül engedélyt - kaptak is huszonegynéhányan -, erre lehet azt mondani a transzparencia igényének jegyében, hogy nem megengedhető. Mert ha ilyen tábla van kint, hogy itt építési tilalom van, és csak azok jöhetnek be, akik csókosok, és valahol a megfelelőségüket tudják bizonyítani, az biztos, hogy az összességnek a kárára van. Lehet, hogy egy-két részszereplő érdekeit jelentősen tudja javítani, lehet, hogy erre utalt Pócs képviselő úr, amikor az igazságszolgáltatást emlegette, de szakmailag ez mindenképpen helytelen.
(17.10)
Tehát az egyik lényegi észrevételem, hogy ideje lenne a pénzügyminisztériumot nevében, szervezetében, funkciójában rehabilitálni; ha az 1848-as hagyományokra hivatkozott az előterjesztő, akkor annak nyomán mindenképpen helye lenne, mert ez volt az egyik kulcskérdés, hogy a felelős magyar kormánynak legyen önálló pénzügyminisztériuma, és akkor meg is volt. Tehát ez egy több mint szervezési kérdés, ez egy tartalmi kérdés, hogy ne keveredjenek azok a funkciók, amelyek valójában egymásnak ellentmondanak, és a gazdaságirányítás hatékonyságát jelentősen lerontják.
A másik ilyen lényeges elem, amit célként tűzött ki a 2010-es kormányalakításkor a kormány, az a takarékos kormányzás megvalósítása. Ez a 9 minisztérium egy fából vaskarika, mert mellette 99 államtitkár van, ugyanannyi államtitkársággal; tehát ha azt nézzük, hogy a kormányzati struktúrába egyaránt beletartozik a miniszterek és az államtitkárok működése, ez mind a kormányzat, akkor semmivel sem csökkent a kormányzat résztvevőinek a száma, sőt jelentősen nőtt. Tehát ez a 9 minisztériumos fölállás egyáltalán nem tudta megvalósítani azt a célkitűzést, hogy itt egy karcsúbb, olcsóbb, hatékonyabb kormányzás valósuljon meg.
Valójában ez a struktúra, amit önök kialakítottak, egy burkolt elnöki rendszer, mert a beterjesztett vázlat a kormány működéséről azt mutatja, amit Kiss László képviselőtársam is kifejtett már, hogy a tényleges operatív miniszterelnöki feladatokat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja ellátni; Orbán Viktor gyakorlatilag elnöki funkciókat lát el, és ha így vesszük, akkor Áder János köztársasági elnök teljesen csak protokolláris szerepekre jut, mert a minisztériumon belül megvalósul az elnöki rendszer. A miniszterelnök nem operatív irányítója a kormánynak, azokat a feladatokat delegálja.
Van egy másik, társadalomelméleti megközelítése is ennek. Max Weber ezt vezérelvű demokráciának mondja, és gondolom, hogy biztosan az Orbán-kormány teoretikusai ebből is merítettek, de azért felhívnám a figyelmet, hogy ő egész másra gondolt: ott a demokrácián volt a hangsúly, és a pártok vezéreinek a vetélkedéséről szól a Max Weber-i vezérelvű demokrácia. Magyarországon az egy vezér - egy demokrácia megközelítés tapasztalható. Tehát nem biztos, hogy a beterjesztett javaslat, ami - egyetértek Schiffer András frakcióvezető úrral - igazából egy joghézagot teremt, mert noha felhatalmazást ad, hogy rendeletben hozza meg a saját működésének a részszabályairól szóló rendelkezést a kormány, a résznél nagyobb, a vázlatnál meg részletesebb kifejtés ide kellene hogy kerüljön törvényjavaslat formájában, és az nincs meg.
Tehát itt van egy vázlat, van egy struktúra, aminek a keretében lábjegyzetben felhatalmazást adnak saját maguknak, hogy majd rendeletben szabályozzák a részleteket, de ami a kettő között van, a lényeg, az nincs sehol. Tehát úgy tűnik, önök semmit nem tudnak ma a saját kormányzati struktúrájukról. Ez a vezérelvű demokrácia keretei között csak a vezérnek a privilégiuma, őneki van víziója az országról, ő majd június 5-én bediktálja, nyilvánosságra hozza azt a kormányrendeletet, amelyben kifejti, hogy ő mire gondolt. Ehhez sajnos önöknek, többségi képviselőknek sem lesz semmi közük, és ami a demokrácia csorbulását jelenti, hogy a magyar parlament nem tudja megtárgyalni a kormányzati struktúra valódi tartalmát, a minisztériumok valódi működését, mert az egyszerűen nem kerül ide, kikerüli a Házat, kikerül a demokratikus tárgyalási lehetőség keretei közül.
Visszatérve a gazdasági kormányzásra: Szijjártó Péter, leendő külgazdasági és külügyminisztériumi felelős - mondjuk így, mert hogy mi lesz pontosan, azt még nem akarom én megelőlegezni - ékesszólóan beszélt, hogy a világ átrendeződésére, erős nemzeti érdekérvényesítésre egy gyors reagálású kormányzati munkára van szükség. Való igaz, hogy lehetnek olyan válsághelyzetek a világban, mint most például a határainktól nem messze, Ukrajnában vannak, de a gazdaság logikája nem az orbáni gyorsnaszád logikája, hogy idefordul, odafordul, idelő, odalő. Ez csak arra alkalmas, hogy a gazdasági szereplők bizalmát aláássa. Pont fordítva van. A gazdasági kormányzás minőségét az határozza meg, hogy mennyire kiszámítható, mennyire stabil és mennyire jók az irányai. Ha valaki ilyen gyorsan változtatgat irányt, azt nem lehet kiszámítani, arra nem lehet befektetést szervezni, abból nem lesz normális gazdasági működés, nem lesz gazdasági növekedés.
Örömmel hallottam, amikor 2012-ről ’13-ra a kivitel 6 százalékos bővüléséről beszélt államtitkár úr, miközben a hazai fogyasztás stagnált vagy kismértékben csökkent, a GDP meg lényegében nem változott. Akkor lehet, hogy igaz az az 1000 milliárdos áfacsalás, amivel összefüggésben ki lehet mutatni egy virtuális exportnövekedést? Úgyhogy én szeretném a makrogazdasági elemzés oldaláról is alátámasztani, ami egyébként az Eurostat részéről is már megerősítést nyert, hogy valószínűleg van itt egy 1000 milliárdos áfahiány mindenképpen. Hogy ez csalás eredménye vagy be nem szedés eredménye, vagy egyáltalán nem is jön létre az az áru, ez mélyebb elemzést igényel, de ha valós az a becslés, hogy itt volt 1000 milliárdos áfacsalás éveken keresztül, akkor ez azt jelenti, hogy a 6 százalék exportnövekedés az csak papíron létezik, lepapírozták, hogy az áfát vissza tudják igényelni. Egyébként úgy a nagyságrendek körülbelül stimmelnek is, mondom, a másik két eleméhez kell hasonlítani, a belső fogyasztás stagnálásához és a gazdaság stagnálásához. Tehát, ha ez a kettő stagnál, az export meg növekszik, az csak virtuálisan lehetséges, azt lepapírozták, hogy az áfát meg tudják nyerni maguknak.
Tehát itt lenne jelentősége, hogy a pénzügyminisztérium legyen önálló, tudjon megvalósítani egy következetes, kemény pénzpolitikát, hogy legyen a kormánynak árfolyamcélja, ne lebegjen a forint árfolyama a kormányváltáskori 265 forintról egészen 317 forintig, vagy ahol most áll, 305 forint körül - ezt már sikernek könyveli el a kormány. Mi, a kormányzati munka elszenvedői, a devizahitelesek - én személyesen nem tartozom közéjük, de sokuknak a problémáját ismerem - elszenvedői ennek a forintárfolyamnak, amiről a kormány azt állítja, hogy neki semmi köze hozzá, mert neki nincs árfolyamcélja. Azt hiszem, hogy ha lenne egy valódi pénzügyminisztérium, neki feladatává tehetné a törvény, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon.
Ugyanakkor, ha szétválasztásra kerülne a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium, akkor a gazdasági tárca valós gazdaságpolitikai műhelyként működhetne, és kiszabadulna, legalábbis a jogalkotás szintjén ezekből a cikcakkokból, amire rákényszerül. Ez eredményes kormányzati munkát nem tesz lehetővé.
És még egy gondolatot hadd mondjak el a takarékos kormányzás tapasztalati részéről. Önök meghirdették 2010-ben a takarékos kormányzást; egyik eleméről már szóltam, hogy soha ennyi tagja a kormánynak, államtitkárokat is beleértve, még nem volt. De van egy másik része is: önök meghirdettek egy beszerzési stopot, amit újra évről évre meghosszabbítottak, aminek a végeredménye az lett, hogy négy év alatt 160 milliárd forintot költöttek magukra a minisztériumok, anélkül, hogy erre igazából kormányzati felhatalmazás vagy országgyűlési felhatalmazás lett volna. Ez évente 40 milliárd forint. (Dr. Schiffer András dr. Répássy Róberttel és dr. Latorcai Jánossal konzultál.) És igaz, örömmel látom, hogy az LMP-Fidesz-nagykoalíció a patkóban meg kíván alakulni, és Schiffer András pártelnök úr mélyreható megbeszélést folytat a fideszes államtitkárral és a KDNP-s parlamenti alelnökkel. (Derültség, közbeszólások mindkét oldalról.) Ezt a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy itt a patkóban azért folynak demokratikus folyamatok, alakul egy kormányzati-ellenzéki koalíciós együttműködés.
(17.20)
De ez a lényegen nem változtat, hogy amit a struktúráról Schiffer András mondott kritikaként, az igaz, és amit a kormányoldal a struktúra védelmében próbált elmondani, az nagyon ingatag lábakon áll. Hatalmi fenyegetőzéssel nem lehet elintézni olyan kérdéseket, amelyek valódi vitát érdemelnek, és az ország sorsát alapvetően érintik. Először ilyen előterjesztést szeretnénk látni a kormányoldalról, ami után ezt a tartalmi vitát le tudjuk folytatni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
