SZIJJÁRTÓ PÉTER,
SZIJJÁRTÓ PÉTER,
SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A világban jelenleg rendkívüli horderejű és sebességű változások zajlanak, ezek nyomán komoly gazdasági, politikai és katonai hatalmi átrendeződés jött létre a világban. Ebben a helyzetben sorsdöntő fontossággal bír, hogy Magyarország milyen gyorsan és milyen rugalmasan képes a maga javára fordítani ezeket a világban zajló alapvető változásokat. Ezért aztán Magyarország hosszú távú jövőjét és geopolitikai pozícióját meghatározó, nemzetstratégiainak nevezhető kérdés az, hogy a magyar diplomácia számára adottak legyenek a hatékony működéshez szükséges intézményi, irányítási és szemléleti keretek. Merthogy, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság és annak nyomán a globális hatalmi rendszer átalakulásának felgyorsulása alapvető változásokat hozott mind a külpolitika jellegét, mind annak jelentőségét és funkcióját illetően.
(15.10)
Azok az országok, amelyek mindezt nem ismerik fel, és nem képesek a hagyományos diplomáciai tevékenységük megújítására, azok bizony a változások vesztesei lesznek. Magyarországnak azonban minden adottsága és lehetősége megvan arra, hogy a világgazdasági és világpolitikai változások nyertesei közé tartozzon, ehhez azonban gazdasági kapcsolatainkat kell a külpolitikánk középpontjába állítani, vagyis akkor leszünk a világgazdasági és világpolitikai változások nyertesei, ha külgazdasági központú külpolitikát fogunk folytatni. Ha röviden akarnánk megfogalmazni a feladatot, akkor az úgy szólna, hogy erős nemzeti érdekérvényesítést kell végrehajtanunk az új világrendben, és ez lesz a magyar külpolitika és külgazdasági stratégia alapvető célkitűzése a jövőben.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt azonban csak akkor tudjuk végrehajtani, ha külpolitikánk fókuszába magát a külgazdaságot tesszük, ha a külpolitikáról már nem célként, hanem egy eszközként gondolkodunk, egy olyan eszközként, amelynek feladata a külgazdasági érdekek érvényesítésében való aktív részvétel, és akkor tudjuk végrehajtani ezt a stratégiát, ha megfelelő erőforrásaink még a kultúrdiplomáciai eszköztáron keresztül is rendelkezésre állnak. Ennek, tisztelt képviselőtársaim, megvannak a szervezeti előfeltételei, egy egységes külügyi és külgazdasági intézményrendszerre van szükség, amely egységes irányítási szerkezetben, egységes szemlélet alapján működik. Az új világrendben való sikeres nemzeti érdekérvényesítés jegyében ezért az előterjesztés tartalma alapján létrejön az egységes Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban hibás, de legalábbis hiányos lenne a koncepció akkor, ha ebben a tekintetben megállnánk ott, hogy csak a funkciók egy intézménybe gyűjtését határoznánk el, ezért ennél többről kell hogy szóljon ez az előterjesztés. Márpedig arról, hogy a magyar külpolitikai tevékenységet minden lépésében és minden mozzanatában a jövőben át kell hatnia a külgazdasági céloknak és a külgazdasági szemléletnek, vagyis megteremtjük a külügy és a külgazdaság tartalmi egységét, és a külügyi apparátus a gazdasági versenyközpontúság, a gazdasági eredmény-központúság jegyében fog működni. Éppen ezért ennek az új külügyi és külgazdasági intézményrendszernek a sikerét majd a külpiacok megszerzésének mértékén és a Magyarországra vonzott beruházások, befektetések mértékén keresztül lehet majd megítélni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Persze, azt sem gondolhatjuk, mint ahogy nem is gondoljuk magunkról, hogy ezzel a gondolattal feltaláltuk volna a spanyolviaszt, még az egészen régi korokban is így működött mindez. Ha más nem, akkor egy 1596-ból idehozott levelet érdemes felidézni, amelyet Edward Barton isztambuli angol nagykövet írt haza, amikor az uralkodóját arról tájékoztatta, hogy a törökök magyarországi háborúja hogyan fogja befolyásolni az angol-levantei kereskedelmi társaság nyereségét, és hogyan látja a piaci lehetőségeket az éppen aktuálisan alakuló új világpolitikai rendszerben. Tehát külgazdaság és külpolitika egysége nem most kezdődik, nem is a mostani világgazdasági, világpolitikai változások teszik csak indokolttá, hanem, mint ez látszik, évszázadokkal ezelőtt is így működött.
De abban a tekintetben sem beszélhetünk persze elemi újításról, hogy a nagy és erős gazdasággal rendelkező országok már évek, évtizedek óta a külgazdaságot állítják a külpolitikájuk középpontjába. Hogy mást ne mondjak, Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter egy korábbi interjújában azt mondta, hogy bármerre utazom a világban, azt látom, hogy nem azok az országok képesek külpolitikai befolyásukat növelni, amelyek nagy hadsereggel, hanem amelyek erős külgazdasággal rendelkeznek. A volt amerikai külügyminiszternek kétségkívül igaza van, hiszen nincs olyan politikai vita a külpolitikai mezőben, amelynek ne lenne azonnali külgazdasági következménye.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban, ha körülnézünk Európában, akkor szintén azt látjuk, hogy erős gazdasággal rendelkező országok külgazdasági fókuszú külpolitikát folytatnak; így van ez Franciaországban, így van ez Svédországban és így van ez Szlovákiában is - hogy egy szomszédunkat is mondjak -, ahol a külügyi és külgazdasági kormányzati területek irányítása integráltan zajlik.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasága egy nyitott gazdaság, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar nemzetgazdaság teljesítményét alapvető mértékben határozza meg a magyar export teljesítménye. Ebből a szempontból jól állunk, ha csak azt nézzük, hogy 2012-ről 2013-ra 6 százalékkal tudtuk növelni összességében a magyar kivitel mértékét, amely így elérte a 108,6 milliárd dollárt. Ebből a felismerésből adódóan, tehát hogy a magyar exportteljesítmény döntően befolyásolja a magyar nemzetgazdaság teljesítményét, kellett meghozni egy rendkívül fontos döntést 2010-ben, amikor úgy döntöttünk, hogy két lábra állítjuk a magyar külgazdaság szerkezetét, mégpedig két szempontból, egyrészt a kivitel irányát, másrészt pedig az exportálók körét tekintve.
Ami a kivitel irányát illeti, tisztelt hölgyeim és uraim, 2010-ben az Európai Unióba irányuló magyar kivitel aránya meghaladta a 80 százalékot. Tudjuk azonban, hogy ha valami nagyon egyoldalú, akkor az egyúttal kiszolgáltatottságot is okoz, és tudjuk azt is, hogy a magyar exportteljesítmény akkor tud igazán növekedni, ha olyan piacokat is figyelembe vesz, amelyek dinamikusan növekednek. Ezért határoztuk el a keleti nyitás stratégiáját, amelynek keretében a gyors növekedést produkáló keleti piacokra is elkezdtünk koncentrálni.
Exportunkat abszolút mértékben növelni tudtuk az Európai Unióba, az Európai Unión kívüli európai országokba és Európán kívülre is az elmúlt időszakban, mégpedig olyan szerkezetben, hogy meg tudtuk indítani egy több lábon álló külgazdasági szerkezet kialakítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióba irányuló kivitelünk a tavalyi esztendőben 5 százalékkal növekedett, így elérte a 84 milliárd dollárt. Az Európai Unión kívüli európai országokba irányuló exportunk tavaly 9 százalékkal nőtt, így kis híján 12 milliárd dollárt ért el, az Európán kívülre irányuló magyar kivitel pedig egy 7 százalékos növekedést követően 13 milliárd dollárra nőtt. Így az Európai Unión kívülre irányuló exportunk mértéke jelenleg nagyjából 23 százalékos részarányt tudhat magáénak.
Ha megnézzük az elmúlt esztendőt az új külgazdasági stratégiánk szempontjából, akkor azt láthatjuk, hogy a keleti nyitás stratégia egyértelműen sikert hozott Magyarországnak, hiszen ha a kiemelt relációkat, a keleti nyitás kulcsterületeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a Független Államok Közösségének tagországaiba irányuló exportunk egytizedével növekedett, úgy, hogy Oroszországba 3, Ukrajnába 14, Azerbajdzsánba pedig 34 százalékkal tudtunk többet exportálni. Fontos és kiemelt külkereskedelmi partnerünk Törökország is, ahova 21 százalékkal tudtuk növelni a kivitelt. Különös figyelmet fordítunk az észak-afrikai országokra, ahol a keresleti struktúra nagyjából megegyezik a magyar piac kínálati struktúrájával, ennek megfelelően Algériába egyharmadával, Marokkóba 42 százalékkal, Egyiptomba 35 százalékkal tudtuk növelni a magyar kivitelt, Dél-Amerikában 13 százalékkal, a Nyugat-Balkánon 2 százalékkal voltunk sikeresebbek, mint korábban.
A keleti nyitás stratégia egyik fontos alappillére a Kínával és a Távol-Kelettel való gazdasági együttműködésünk stratégiai szintre fejlesztése. A tavalyi esztendőben Kínába 10, Koreába 29, Japánba pedig 4 százalékkal tudtuk növelni a magyar kivitelt. A keleti nyitás stratégia tehát egyértelműen sikeres stratégiának bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nemzetgazdaság az idei esztendőben tartós növekedési pályára állt, ebből evidens módon jön a következtetés, hogy a keleti nyitás stratégiáját folytatnunk kell.
Tisztelt Elnök Úr! Ahogy előbb említettem, két tekintetben kellett két lábra állítani a magyar külgazdasági szerkezetet, így az exportálók kiléte szempontjából is. A magyar kis- és közepes vállalkozások jelenleg a magyar foglalkoztatottak 75 százalékának adnak körülbelül munkát, azonban a magyar nemzetgazdasági exportteljesítményből mindössze körülbelül 15-16 százalékban részesednek. Ezért intézkedéseket kellett, kell hoznunk annak érdekében, hogy ne függjünk ilyen nagy mértékben multinacionális vállalatok termelésszervezési döntéseitől, és növelni tudjuk a kis- és közepes vállalkozási szektor részarányát a magyar exporton belül. Ezért született az a döntés, hogy fel fogjuk gyorsítani a kereskedőházi képviseletek nyitását, és az idei esztendő végére 25 országban kell majd rendelkeznünk ilyen képviselettel.
(15.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Meglátásunk szerint az egységes külügyi, külgazdasági és kultúrdiplomáciai szerkezet lehetővé teszi, hogy elérjük azt a célkitűzésünket, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada az Európai Unión kívülre irányuljon. Lehetővé teszi azt, hogy versenyelőnyünket kihasználva a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel területén évente elérjük a 10 százalékos növekedési ütemet, és lehetővé teszi azt is, hogy a technológiai és tudásexportunk a kijelölt célországokba elérje az évente 100 milliárd forintos nagyságrendet, és itt a főszerepet elsősorban a kis- és középvállalkozások számára tudjuk biztosítani.
Azt is el tudjuk érni, hogy fenn tudjuk tartani azt a pozitív folyamatot, amely 2011-12 tájékán indult el, amikor dinamikusan megindult a Magyarországra irányuló külföldi működőtőke-befektetések mértéke. Most, a legutóbbi adatok szerint a tavalyi esztendő végére a Magyarországon jelen lévő külföldi működőtőke-állomány elérte a 109,6 milliárd dollárt, így újabb lépésekkel vagyunk közelebb azon célkitűzésünk eléréséhez, hogy Európa termelési központja legyünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az egységes külgazdasági és külügyi stratégiával és intézményrendszerrel el tudjuk érni azt is, hogy 2018-ra abba a pozícióba kerüljünk, hogy évente 2500-3000 kutatás-fejlesztésre irányuló munkahelyet tudjunk vonzani Magyarországra, főleg az európai piacokon kívülről.
Lázár János képviselőtársunk, államtitkár úr az előbbiekben részletesen ismertette azt az előterjesztést, amely a kormányzati szerkezet bizonyos változtatásait sorolja fel. Azt gondoljuk, tisztelt elnök úr, hogy ezek a változtatások hozzá fognak járulni Magyarország sikeréhez és megerősödéséhez.
Ezek a döntések, amelyekre itt felhatalmazást kér az előterjesztő, időszerűek, szükségesek és támogatandóak is, ezért arra kérjük a tisztelt Országgyűlés minden képviselőjét, hogy támogassa a képviselőtársaink, miniszterelnök úr és Semjén Zsolt által előterjesztett javaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
