DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem volt olyan régen, amikor az előző ciklusban, talán az utolsó előterjesztett törvényjavaslatként a házszabályról, illetve az országgyűlési törvény módosításáról tárgyaltunk. Akkor sokaknak az volt a véleménye, közöttük nekem is, hogy ezt a munkát az új Országgyűlésre kéne bízni, az új Országgyűlés alakítsa ki majd a saját működési rendjét, és csak olyan mélységben módosítsunk a javaslaton, amilyen mélységben feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy 200 fős, azaz létszámában jelentősen csökkentett Országgyűlés működni tudjon.
Ekkor az önök egyik legfőbb érve az volt - jól emlékszem még rá, nem volt olyan régen -, hogy azért is szerencsés az, hogy most alkotjuk meg az Országgyűlést, és nem az új Országgyűlés alkotja majd meg saját magának, mert ez így igazságos és méltányos, hiszen senki nem tudhatja előre, hogy mi lesz a választási eredmény, és így ezek az új szabályok majd az új Országgyűlést is kötelezni fogják. Ez így is lett.
És most azzal szembesülünk, tisztelt képviselőtársaim - Gulyás képviselő úrnak én pozitívan értékelem azt a mondatát, amelyben gondolom, az ellenzéki érvekre előre utalt, nevezetesen is, hogy nyilvánvalóan azt fogják az ellenzéki pártok ebbe a javaslatba belelátni, hogy ismét saját magára írja a Fidesz a törvényeket -, Gulyás képviselőtársam utalt is erre, hogy a szebb megfogalmazásban vagy a Fidesz számára kedvezőbb megfogalmazásban van egy ilyen szándék emögött.
Én azt gondolom, hogy ez nem helyes. Én azt gondolom, hogy jó lett volna, ha legalább az önök saját korábbi érveihez tartják magukat. Az elmúlt négy év nagyjából arról szólt, ha a közjogi átalakításokat nézzük - hadd szűkítsem arra, hogy az önök érvrendszerének egy jelentős része arról szólt, hogy európai példákat sorakoztattak föl -, hogy Európában itt is, ott is vagy amott is van erre példa. Mi számtalanszor elmondtuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem az a probléma, hogy ne lehetne Európában vagy valahol a világban, olyan országokban is, amelyek demokratikus berendezkedésűek, példát találni arra a közjogi részelemre, amit önök be kívánnak vezetni, hanem az a probléma, hogy önök úgy válogatják össze az európai példákból ezeket az elemeket, hogy az önök aktuális politikai helyzetének az éppen megfeleljen, és ezért hoznak létre egy olyan hibrid állami rendet, ami viszont sehol másutt már Európában nincsen így egyben, viszont az önök politikai érdekeinek - ami aktuális politikai érdekeket jelent - pont megfelel.
Valóban, számos olyan Országgyűlés, számos olyan parlament, népképviseleti szerv van, ahol az elnök szavazhat. 24 éven keresztül Magyarországon ez nem volt probléma, most meg akarják változtatni. Mikor akarják megváltoztatni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elvek mezejére próbáljunk rátévedni, persze hosszú ideig nem fog sikerülni. Azért, mert önöknek éppen megvan a kétharmados többségük, azaz ahhoz, hogy mondjuk, alaptörvényt tudjanak módosítani, vagy ahhoz, hogy adott esetben Orbán Viktort meg tudják majd választani köztársasági elnöknek, abban az esetben, ha Kövér László a levezető elnök, akkor szükség van az ő szavazatára.
Képviselőtársaim! Azért lássák be, ez a módosító javaslat nagyjából erről szól. Arról szól, hogy abban az esetben, ha a levezető elnök az önök soraiból kerül ki, akkor is tudjanak - hadd fogalmazzak úgy - a nagy kétharmaddal egyedül dönteni, ilyen egyszerű. És én azt gondolom, hogy nem célszerű, talán jelen helyzetben még csak szükségesnek se mondható ez a módosítás, hiszen egy ilyen esetben sokkal elegánsabb lenne a pulpitusra felküldeni egy ellenzéki levezető elnököt, és a probléma meg van oldva. Nem igazán értem, hogy ez most miért kerül elő, mindenesetre nem néz ki jól, mindenesetre azt a gyakorlatot vetíti előre, hogy a jövőben is hasonló elvek és megfontolások mentén folyik majd a jogalkotás, mint az elmúlt négy évben. Kövér László egyszer már tett arra ígéretet, hogy másként lesz - az előző ciklusban -, akkor ezt az ígéretét nem tartotta be. Reméltük azt, hogy a mostani ciklus elején tett ígéretét be fogja tartani; úgy tűnik, ezt az ígéretét sem tartja be az Országgyűlés elnöke.
Ami a négyötödös változtatást illeti, valóban, az ellenzék akkor gesztusnak értékelte a kormánypártoktól azt, hogy a kétharmados szabály négyötödösre módosult, mondjuk úgy, hogy így alakult, így került bele a törvénybe. Szeretném megkérdezni, hogy miért is olyan fontos, hogy ezt most megváltoztassuk. Ha egy picit az országgyűlési mandátumarányokat megfigyeli valaki, akkor úgy nagyjából rá tud jönni ennek a lényegére vagy ennek az okára. Most a Jobbikkal együtt nincs meg a négyötödük, hiányzik még néhány szavazat, azaz vagy az LMP frakcióját meg kell győzni, vagy a mienket, vagy független képviselőket. Ha ez a módosítás hatályba lép úgy, ahogy önök most javasolják, akkor túl nagy jelentősége ennek nem lesz, mert önök pontosan tudják, hogy ami két-három mandátum hiányzik a négyötödhöz, az valószínűleg a hiányzások miatt a Jobbikkal együtt önállóan meglesz, és azonnal meglesz. Ennyi az oka, tisztelt képviselőtársaim, azaz ha négyötödöt szeretnének a jövőben, akkor nem kell még egy ellenzéki párttal megállapodniuk, hanem egész egyszerűen azt a két-három hiányzót figyelembe véve egyedül a Jobbikkal is meg tudják csinálni. Ez a mögöttes szándék, ezt nem lehet nem látni, tisztelt képviselőtársaim.
Értem én megint, hogy próbáljuk ezt elvi alapra helyezni, csak én úgy hiszem, hogy ezt nem lehet, legalábbis a parlamenti mandátumarányok egészen mást mutatnak.
Az, hogy a képviselők jogállása azonos, igen, tisztelt képviselőtársaim, valóban az, de ha ezt az elvet az új házszabály és országgyűlési törvény megalkotásakor figyelembe vették volna - és előrevetítem, remélem, hogy jól fog működni ez a testület, ígérem, én a magam részéről mindent meg fogok tenni azért, hogy ez így legyen -, akkor nem hozták volna létre a Törvényalkotási bizottságot. Ugyanis a Törvényalkotási bizottság keletkeztet első- és másodrangú képviselőket: aki a Törvényalkotási bizottság tagja, az minden törvényjavaslathoz, minden módosító javaslathoz hozzászólhat, azokról külön szavazhat, minden módosító javaslatról dönthet, míg aki nem tagja a Törvényalkotási bizottságnak, és nem tagja egy tárgyaló bizottságnak, az adott esetben módosító javaslatokhoz nem szólhat hozzá.
Tudom, ismerem az érvet, hogy van még vagy öt perc majd a végén, amikor egy teljes frakció ezt megteheti, és akár ezt a képviselőt is kijelölheti, de tisztelt képviselőtársaim, ha mondjuk, egy költségvetési törvény vitájáról van szó, akkor elég valószerűtlen, hogy egy olyan képviselőt fognak kijelölni ennek az öt percnek vagy tíz percnek az igénybevételére, aki mondjuk, egy regionális problémáról kíván beszélni.
(16.20)
Nyilván mindenki a fő számokról fog beszélni, s a többi, s a többi. Azaz ennek a képviselőnek annak ellenére nem lesz lehetősége hozzászólni érdemben egy módosító javaslathoz, hogy adott esetben azt a problémát érinti és annak a területnek a problémáját érinti, ahol őt egyéniben megválasztották a választópolgárok. Azért tértem csak ki mindössze ennek a problematikájára, mert éppen az új házszabály az, amely nem azonos mértékkel mér képviselő és képviselő között, éppen az új házszabály és országgyűlési törvény az, amely tömegesen idézi elő azt a helyzetet, hogy a képviselők valójában nem azonos jogállásúak, hiába mondja ki ezt a törvény. Ekkor előjönni azzal az érvvel ezután, tisztelt képviselőtársaim, hogy a levezető elnök, az az egy képviselő azért nem egyenjogú, mert az nem szavazhat, amikor ülést vezet, meglehetősen furcsa gondolatmenet.
Összefoglalva, azt tudom mondani erről a javaslatról, és ebben igaza volt Balla képviselő úrnak és Gulyás képviselő úrnak is, hogy miről fogunk vitázni, valóban erről a két kérdésről fogunk vitázni; a többivel különösebb problémánk nekünk nincs, ezzel viszont van problémánk.
A legnagyobb problémánk azonban, megmondom őszintén, nem is konkrétan a két rendelkezéssel van, hanem azzal, hogy úgy tűnik, azt a négyéves törvényalkotási stílust és módszert, amit alkalmazott az Országgyűlés, az új ciklusban sem kívánja feladni a kormánytöbbség. Nem kívánja feladni a személyre szabott jogalkotást, nem kívánja feladni a saját politikai érdekeket és célokat szolgáló jogalkotást, és ez az, amit leginkább nehezményezünk.
Mi bíztunk, hittünk abban, hogy az új Ház felállásával négy év kétharmados kormányzás után valóban olyan törvényalkotási menetrend alakulhat majd ki, amelyik méltó a Magyar Országgyűlés hagyományaihoz. Ez, tisztelt képviselőtársaim, nem az, és az én számomra ez az, ami a legjobban fáj. Az, hogy egyébként ezt a két módosítást átviszik, valójában a magyar közjogi rendszerben túl nagy kárt már nem fog okozni, ez megtörtént az elmúlt négy évben. De az az elv, az a gyakorlat, bocsánat, hadd mondjam így, hogy önök áthozzák a korábbi gyakorlatot ide, az új Országgyűlésbe, viszont nagyon nagy baj. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, mi ezt az előterjesztést nem fogjuk támogatni. Arra kérem önöket még egyszer, hogy gondolják át újra még itt a ciklus elején, hogy ugyanúgy kívánják-e folytatni a jogalkotási metódust, mint ahogy az elmúlt négy évben.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
