BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászokhattunk már ahhoz, hogy az ellenzék mindenben rosszat lát, minden olyan indítvánnyal kapcsolatban, amely a kormányzat részéről érkezik, és amelynek az az alapvető célja, hogy bizonyos eljárásokat egyszerűsítsen, életszerűbbé tegyen, önök ördögöt festenek a falra, és megpróbálnak mindent úgy beállítani, mint amit a gonosz kormány a sötét hátsó zugokban megkötött mindenféle alkuk alapján, ahogy önök mondják, a saját képére próbálja formálni a parlament elé kerülő jogszabályokat. Nos, kérem szépen, természetesen ebben az esetben sem erről van szó. Én az előttünk fekvő törvényjavaslatnak két pontjáról, két eleméről szeretnék beszélni, arról a két elemről, ami az elmúlt vitában talán a legtöbb hozzászólást generálta.
Harangozó Tamással kezdem, akitől már megszokhattuk, hogy követ hajít a tóba, aztán amikor hullámokat keltett, azonnal távozik a terepről. Ez most sem történt másként. Ebben az esetben is elmondta a felszólalását, amely természetesen jórészt minden valóságalapot nélkülözött, de arra már nem kíváncsi, hogy a vita további szakaszában mi történik ebben a kérdésben. Üzenem képviselő úrnak innen is, a padsorok közül, hogy a gúny a szellemesség legsilányabb megnyilvánulása.
Mindenben vészmadárkodik, itt is adómilliárdok eltüntetéséről beszélt. Felhívnám a figyelmét arra, hogy a sportági szakszövetségek eddig is és ezután is minden olyan forintról, amit központi költségvetési támogatásként kaptak, el fognak számolni, részletesen mindenféle tájékoztatást valamennyi, a sportszövetségekhez forduló állampolgár részére meg fognak adni.
(11.10)
Nem arról van szó, hogy itt bárki sumákolni akar, bárki ki szeretné vonni az infotörvény teljes hatálya alól ezeket a szövetségeket, csupán annyit szeretnénk, hogy ezeknek a sportági szakszövetségeknek a civil feladatai - ugyanúgy egyébként, mint az összes többi civil szervezet esetében - ne tartozzanak az infotörvény alá. Hiszen ma a Magyarországon működő civil szervezetek döntő többsége egyébként nem tartozik oda.
Két területet visznek ezek a sportági szakszövetségek. Van egy szakigazgatási-sportigazgatási terület, amit visznek, közpénzek felhasználása kapcsán, amit a központi költségvetésből kapnak, ingatlanfejlesztés, sportegyesületi támogatás, sportrendezvények megszervezése, ezek természetesen továbbra is az infotörvény hatálya alá fognak tartozni, és továbbra is minden egyes fillérrel ezek a szövetségek el fognak számolni. De vannak olyan saját bevételek - marketingjogok értékesítése, szponzorációs bevételek, bármilyen adományozótól vagy támogatótól érkező forintok -, amelyek esetében teljesen felesleges ugyanezt a szigorú eljárásrendet alkalmazni, és teljesen felesleges egy olyan adminisztrációs teherrel sújtani a szakszövetségeket, amelyeket egyébként a civil szervezetek esetében nem teszünk meg.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ebben az esetben nem ez áll fenn, hogy bárki adómilliárdokat szeretne kivonni az ellenőrzés alól, hanem arról van szó, hogy egy adminisztrációsteher-csökkentést kapnának a sportági szakszövetségek; még egyszer mondom, ugyanolyan elbánásban részesülnének a civil működési területek, mint a civil szervezeteknél.
Varga László képviselő úr felvetette, hogy a közérdekűadat-igénylésekkel majd ezután nem lehet fordulni a szövetségekhez. Javaslom a képviselő úrnak, hogy januárban tegye meg ezt, forduljon például a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, tegyen föl bármilyen kérdést, ami a társaságiadórendszer keretében megadott támogatásokról szól, és én személyesen fogom azt ellenőrizni, hogy erre megfelelő időben megkapta-e a választ. Biztos vagyok benne egyébként, hogy ez meg fog történni.
Arról már nem is beszélnék, amit Szél Bernadett képviselőtársunk mondott a felszólalásában (Dr. Szél Bernadett: Pedig jó lenne!), többször megerősítve azt, hogy alaptörvényellenes egyébként a sporttörvénynek az e tárgyú módosítása. A képviselő asszony forduljon az Alkotmánybírósághoz, kérjen a törvény kapcsán majd egy ellenőrzést, meglátjuk, hogy mi lesz a vélemény. Annyi mindenesetre már itt a vitában is elhangzott, hogy egyébként a módosító indítvány, amelyet a TAB elfogadott, minden tekintetben megfelel az Alaptörvénynek, és azzal teljes összhangban van.
Még egy kérdés volt itt a sporttörvény módosítása kapcsán: a Budapesti Honvéd Sportegyesület részére átadandó vagyonkezelői jog, amely végül is visszavonásra került. Én azt gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy a nagy budapesti sportegyesületek az elmúlt időszakban egyébként korábban állami vagyonkezelésben lévő ingatlanokat kaptak meg vagyonkezelésre, pontosan ugyanennek a folyamatnak lett volna része a Budapesti Honvéd részére történő ingatlanátadás is, amelyeknek egyébként, ahogy Szilágyi úr kérdezte, a nagy része irodaingatlan, tehát a sportegyesület használná tovább, ugyanúgy nyilvánvalóan állami tulajdonban van, az állam a vagyonkezelői jogot adná át ebben az esetben. Én azt gondolom, a korábbi példák is azt mutatják, hogy a sportegyesületek kiváló gazdái ezeknek a sportingatlanoknak, szerintem sokkal gördülékenyebben és egyébként a sportolók szempontjából is sokkal jobban tudnak hasznosulni ezek az ingatlanok, ha nem az állam a vagyonkezelőjük, hanem közvetlenül a sportegyesületek, arról nem beszélve, hogy ezzel a sportegyesületek presztízsét, erejét, tekintélyét is növelni tudjuk. Itt nagy budapesti egyesületekről van szó, amelyek szinte valamennyien már több mint százévesek, sőt van olyan egyesületünk is, amely 125 éves is elmúlt.
Tehát egyáltalán nem aggódnék a képviselőtársaim helyében amiatt, hogy rossz kézbe kerülnek ezek az ingatlanok. Ebben az esetben nyilván volt egy eljárásjogi hiba, ezért került ki ez a javaslat ebből a törvényjavaslatból. Természetesen meg fogja találni majd reményeim szerint a kormány a lehetőségét annak, hogy a tavaszi ülésszak során egy újabb törvénymódosítás keretében megszülessen az a döntés, amelynek köszönhetően a Budapesti Honvéd - nagy múltú, nagy sikerű egyesület - megkaphassa ezeket az ingatlanokat vagyonkezelésre.
Felmerült az is több ellenzéki képviselőtársam részéről, hogy házszabályszerű volt-e egyáltalán az az eljárás, amelynek a keretében ez a törvény a parlament elé került. Természetesen házszabályszerű volt. Van lehetősége a kormánynak arra - limitált számban minden ülésszak során -, hogy kivételes eljárás keretében kérjen törvényjavaslatokat a Ház elé. Ezt kivételes eljárás keretében kérte a napirendre a kormány. Tegnap a parlament ezt a napirendjére vette, ma pedig lefolytatja a vitát, és meg is hozzuk a határozatot, tehát semmi különlegesség nincs abban, ahogy ez megtörtént. Erre lehetősége van a kormánynak, még egyszer mondom, a házszabály szerint, és az egész törvényjavaslat benyújtása és most a tárgyalása is házszabályszerűen történik, így annak az elfogadása előtt semmilyen akadály nincs és nem áll.
A másik része a törvényjavaslatnak, amiről szeretnék néhány szót szólni még önöknek, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerének a létrehozása. Én azt gondolom, hogy ez a javaslat azt a célt szolgálja, hogy ez a rendszer világosan, áttekinthetően tudjon működni, egyébként kellő rugalmasság is legyen benne, de a legfontosabb célját meg tudja valósítani - ez pedig nem más, mint az áfacsalások megakadályozása és felderítése. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer a közösségi termékértékesítéssel, illetve termékbeszerzéssel, valamint az első belföldi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő áruszállítások e-útdíj és egyébként kamerahálózat segítségével történő nyomon követését, valamint az elektronikusan rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő NAV kockázatelemzési rendszer szerint tervezett fizikai ellenőrzést magába foglaló komplex árumozgást és árurendet ellenőrző rendszerként működött. Az EKÁER célja az áruk útjának nyomon követése, az általános forgalmi adó terén elkövetett költségvetési csalások visszaszorítása, az árubeszerzések, -értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz, valamint élelmiszerek esetén az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeleti hatósághoz.
A jelen törvénymódosítás célja az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetésének és végrehajtásának megkönnyítése, szabályainak pontosítása. Ennek értelmében nem kell majd bejelentést tenni az útdíjköteles gépjárművel az úgynevezett gyűjtőfuvar keretében végzett közúti áruszállításról, amennyiben az adott termék mennyisége, minősége a törvényjavaslatban meghatározott határt nem haladja meg. Ez a rendszer eredményesebb működését fogja biztosítani. Továbbá nem szükséges az EKÁER-számhoz rendszám megadása, elég a felrakodáskor megadni azt. Könnyíti a tervezett adminisztrációt, hogy belföldi fuvarozás esetén az erre irányuló bejelentést a megérkezést követő napig meg lehet tenni. Az EKÁER-rendszer így tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy az általánosforgalmiadó-nemben megsokasodott visszaélések száma jelentős mértékben csökkenjen, a piaci viszonyok átláthatóvá váljanak, ezáltal megteremtve a tisztességes piaci szereplők működésének feltételeit.
Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy Coelho-idézettel zárjam a felszólalásomat: Semmi sem rossz alapvetően a világon, még a nem működőképes óra is pontos legalább napjában kétszer. Köszönöm szépen a figyelmet, és a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
