VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amit sebtében, nagy sürgősséggel nyújtott be a kormánykoalíció, és igyekezett átverni az Országgyűlésen. Fölhívtuk már többször a figyelmet arra, hogy a most bevezetni készült elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer milyen szakmai hiányosságokkal felvértezve kerül elfogadásra a kormánykoalíció által, és mit lehetne ez ellen tenni.
Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy úgy benyújtani egy több gazdasági ágazatot érintő törvényjavaslatot, hogy ebben semmilyen társadalmi egyeztetés nem történt, nem kérték ki a szakmai szervezetek véleményét arról, amit tervezni szeretnének, úgy egész egyszerűen nagyon kicsi az esély arra, hogy ez egyáltalán nemhogy jól fog sikerülni, hanem balhémentesen tudja lezárni a kormányzat. Borítékolom önöknek, hogy az EKÁER jövő évi bevezetéséből, hölgyeim és uraim, balhé lesz, és azt is elmondták a különböző szakmai szövetségek, hogy mi a kifogásuk ez ellen.
Nem lett volna célszerűbb esetleg egyeztetni még a törvényjavaslat benyújtását megelőzően ezekkel a szervezetekkel? Itt van például a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének véleménye, illetve a Logisztikai Egyeztető Fórum szakmai álláspontja, rávilágítottak nagyon tömören, nagyon röviden arra, hogy mi a problémájuk a most bevezetni kívánt EKÁER-rel.
(10.30)
Azt javasolták a szakmai szervezetek, hogy legalább két hónappal halassza el a kormány ennek a törvényjavaslatnak a hatályba léptetését, egész egyszerűen azért, mert cégeknek, amelyek ezeken a területeken dolgoznak, át kell programozni a saját informatikai rendszereiket, újra kell kötni azokat a cégek közötti gazdasági szerződéseket, amelyek a fuvaroztatási, teherforgalmi ágazatra vonatkoznak. Nemzetközi szerződéseket, sőt nemzetközi jogszabályokat érint a most bevezetni kívánt törvényjavaslat, nyilvánvaló, hogy minimum két hónap kell ahhoz, hogy egy cég informatikai szinten is fel tudjon ezeknek a feladatoknak a végrehajtására profi módon készülni.
Szintén problémásnak látjuk azt, hogy a magyar vállalkozások számára ezek a jogszabályok, amiket ez a törvényjavaslat is módosítani rendel, jelentős tehertétel-növekedést jelentenek, adminisztratív terheket is növelnek, és át kell alakítani a cégek működését azért, hogy megfeleljenek a törvényhozó hatalom elvárásainak. Ráadásul ezt egy rendkívül rövid időtartamon belül kell megtenni.
Figyelmükbe ajánlom azt is, hogy Magyarország egy olyan centrális szerepet tölt be itt Kelet-Közép-Európában, amely alkalmassá tenné ezt az országot arra, hogy a logisztikai ágazat egyébként remek földrajzi adottságait kihasználhassa az ország, és a logisztikai ágazat jelentősen nagy gazdasági hozzáadott értéket tudjon Magyarországra termelni. Azonban ez a törvényjavaslat pont az ellenkezőjét teszi. A magyar vállalkozásokat a környező országokban működő cégekhez képest jelentős versenyhátrányba taszítja, hiszen a költségnövekedés természetesen megjelenik majd a logisztikai ágazat áraiban is, és ezek az árak nyilvánvalóan kevésbé lesznek versenyképesek.
Fölhívtuk egyébként már arra is a figyelmet, hogy ez a törvényjavaslat, amit most benyújtottak, nem kis részben akadályozza az intermodális szállítás magyarországi terjedését. Itt arra hívom föl a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának figyelmét, és sajnálom, hogy a kormány egyetlen államtitkára képviselteti magát egy ilyen fontos vitában, hogy ha megnézzük azt, hogy mi történik a magyar logisztikai ágazattal, azt lehet látni, hogy van 74 négyzetkilométeres, több terminálból álló átrakónk Záhonyban. És ehhez képest, hölgyeim és uraim, a kínai eredetű termékek most már szlovák átlépő ponton keresztül lépnek be az Európai Unióba. Ugyanis a szlovákok előre gondolkodtak, és fejlesztettek saját maguknak egy, a záhonyinál sokkal jobb hatékonysággal működő terminált.
A magyar terminálnak pedig, hölgyeim és uraim, érdemes megnézni a sorsát. Én nem mosolyognék kormánypárti képviselőtársaim helyében, bár tudom, hogy nem ezzel kapcsolatban mosolyognak, de sajnos a téma igencsak gyászos, mert körülbelül 1500 munkahelyet érint ez a kérdés hátrányosan a záhonyi térségben. Annyi embernek fenyegeti a jelenlegi állapot a munkahelyét. Ugyanis a kínai eredetű áruk, még egyszer mondom, nem Záhonyban lépnek most már be, mert a záhonyi átrakó korszerűtlen, hanem mennek Szlovákia felé. Ezzel a törvényjavaslattal tovább konzerváljuk a magyar logisztikai ágazat lemaradását, mert ha drágává tesszük a magyarországi működést azért, mert a cégek effektív adókulcsát emeljük ezekkel a terhekkel együtt, amit most a kormány készül bebetonozni, akkor nyilvánvalóan hozzájárulunk ahhoz, hogy Magyarország leszakadjon Szlovákia mögött, és a két ország közti különbség tovább tudjon nőni.
Azt is fontos elmondani, hogy akkor, amikor át kell térniük a cégeknek ezekre az új előírásokra, és erre ilyen rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, azért olyasmire is gondolni kell, hogy teljesen eltérő gazdasági adottságokkal rendelkeznek például a mezőgazdasági termelők. Érdemes átgondolni azt, hogy vajon ők hogyan tudnak megfelelni az EKÁER előírásainak. Akkor, amikor a szántóföldön betakarítanak különböző mezőgazdasági terményeket, már abban a pillanatban a vállalkozónak tudnia kellene annak az árunak az értékét, összetételét, minősítését, nagyon sok mindent. Egész egyszerűen ezeket ez a törvényjavaslat nem kezeli megfelelőképpen, és nem ad rá megfelelő választ.
Tehát ilyen sebtében jogszabályt elfogadni, ráadásul olyat, ami több gazdasági ágazatot érint, még egyszer mondom, biztos vagyok benne, hogy nem lehet. Azt is fontosnak tartom ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán elmondani, hogy mi szüli folyamatosan ezeket a kapkodó jogszabályalkotási gyakorlatokat. Az szüli, hölgyeim és uraim, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben túl van adóztatva. Túl vagyunk már rég az adózás optimális szintjén. Ez azt az állapotot eredményezi Magyarországon, hogy óriási adókülönbség alakul ki Magyarország és a szomszédos országok között.
Gondolunk itt arra, amit a kormány ezzel az EKÁER-re vonatkozó javaslattal kezelni kíván, az áfacsalások kiszűrését. Van egy jelentős áfakülönbség Magyarország és Szlovákia között, gyakorlatilag önök a kormányzati oldalon jelentős ösztönzést adnak a feketegazdaságnak arra, hogy éljen és virágozzon azért, mert mindig lesznek olyanok, minél nagyobb ez az adókülönbség, annál többen, akik megpróbálják ezt az óriási, két ország közti áfakülönbséget az adócsalás lehetőségeire kihasználni. És a kormány erre természetesen ezeknek a cégeknek ilyen módon gyakorlatilag lehetőséget is biztosít, ösztönzést ad tevékenységükhöz.
Tehát önmagában ezt a kapkodó jogszabályalkotási gyakorlatot éppen az szüli, hogy a kormány folyamatosan ezzel a jelentős adókülönbséggel ösztönzést ad a feketegazdaságnak, majd pedig kullog, fut az események után, mert megpróbálja megfogni az ilyen módon a költségvetésből elszökő közpénzt azzal, hogy ismét újabb és újabb adminisztratív terheket ró a cégekre, megpróbálja a feketegazdaságot ilyen adminisztratív eszközökkel visszaszorítani.
A megoldás nyilvánvalóan nem az, hogy állandó küzdelmet folytatunk, újabb és újabb jogszabályalkotással drágítjuk a magyarországi gazdasági ágazatok működését, és újabb adminisztrációs terheket rakunk rájuk, hanem az a megoldás, hogy harmonizáltatjuk a magyar adórendszert a környező országokéval. Nem lesz ilyen radikális eltérés az adóterhekben a környező országok és Magyarország között, és akkor jóval kevesebb problémát kell orvosolni.
A törvényjavaslat 1. §-a foglalkozik a szerencsejáték szervezésével. Ezt a témát is többször érintettük már itt az Országgyűlésben. Ugye, mi is történik ezen a területen? A kormány elmondja azt, hogy vissza kell fogni a szerencsejátékok magyarországi terjedését. Minden ép érzékű ember azt mondja, hogy ha félkarú rablóba dobálják a családok megélhetési forrásait, akkor ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Ezzel nyilván egyetértünk.
De valójában mi is történik? A baráti cégeknek, többek között Andy Vajna cégének kiosztják a távszerencsejáték különböző lehetőségeit. Ugye, arra is utaltunk a tegnapi napirend előttinkben, hogy online kártyatermet és online kaszinót most már csak Andy Vajna cégén keresztül lehet meg Szima Gábor cégén keresztül lehet Magyarországon működtetni. Gyakorlatilag a kormány folyamatosan úgy változtatja az adózás különböző peremfeltételeit, hogy a hozzá közel álló gazdasági érdekcsoportokat, nagyvállalkozókat kedvezményezi ezzel a gyakorlattal. Semmi egyébről nincs szó, most is erről van szó. Minden társadalmi egyeztetés, minden szakmai párbeszéd nélkül néhány gazdasági lobbi által megírt törvények kerülnek be ide az Országgyűlés elé. Ezeket verik aztán át erővel az Országgyűlésen.
A törvényjavaslatnak a sportra vonatkozó részeit kitűnő szakpolitikus kollégám, Szilágyi György fogja a későbbiek folyamán ismertetni, így erre jelenleg nem fogok kitérni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
