DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés elnöke 2015. június 16-án küldte meg a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó, egységes költségvetési törvényjavaslatot. A stabilitási törvény szerint kérte a Költségvetési Tanács véleményét az államadósság szabályainak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulás megadását a költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához.
A tanács megvizsgálta, hogy a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazásra bocsátott változata megfelel-e az államadósság Alaptörvényben megfogalmazott, csökkenő követelményének, és a 2015. június 19-én tartott ülésén egyhangú döntéssel hozta meg határozatát. Ebben megállapította, hogy a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló, egységes költségvetési törvényjavaslat alapján a változatlan árfolyamon számított államadósság 2016. év végére prognosztizált (Zaj. - Az elnök csenget.), GDP-arányos mértéke megfelel az Alaptörvényben foglalt csökkenés követelményének, és ez összhangban van a 2015. évi várható, valamint a 2016-ra alapul vett gazdasági és államháztartási folyamatokkal. A 2015. évre várható és a 2016. évre tervezett GDP-növekedés reális prognózison alapul.
A tanács ezekből következően megadta az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulását a 2016. évi egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához. Fölhatalmazta elnökét, hogy a határozatról írásban tájékoztassa az Országgyűlés elnökét, s felkérte arra is, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén fejtse ki a tanács előzetes hozzájárulással kapcsolatos álláspontját, és indokolja azt.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem, engedjék meg, hogy a továbbiakban utóbbi megbízatásomnak is igen röviden, csak néhány percig igénybe véve a figyelmüket, eleget tegyek. A benyújtott törvényjavaslathoz képest az elfogadott előirányzat-változások azonos összegben érintették a bevételi és a kiadási főösszeget, így a módosítások által a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. Nem mozdult el az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya sem. Ennek eredményeként az egységes költségvetési törvényjavaslatban a tanács által véleményezett törvényjavaslat-tervezetben szerepeltetettel azonosan maradt a stabilitási törvénynek megfelelően számított államadósságmutató is, ezáltal teljesülhet az Alaptörvényben megfogalmazott államadósság-szabály, ami az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásra bocsátásának feltételét képezi.
Kérem, engedjenek meg itt egy visszatekintő gondolatot! A tanács a költségvetési törvényjavaslat tervezetére tett véleményében nemcsak azt fogalmazta meg, hogy a GDP-arányos államadósság összhangban lesz az Alaptörvény előírásával (Zaj. - Az elnök csenget.), hanem azt is jelezte, hogy az érvényben lévő mutató nem fog megfelelni a stabilitási törvény adósságképlete előírásának, amelyet először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kellett volna figyelembe venni. Az évek óta kifogásolt adósságképlet alkalmazása az államháztartásra és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható, negatív következményekkel járt volna. Ennek elkerülése érdekében javasolta a tanács az adósságképlet felülvizsgálatát, és céljával ellentétes hatását hangsúlyozva szükségesnek tartotta annak törlését vagy módosítását.
Megköszönöm, hogy a tisztelt Ház a tanács ajánlását is figyelembe vette, amikor a költségvetés végrehajtását megalapozó törvénycsomagban a kormány-előterjesztés alapján a stabilitási törvény adósságképlet-szabályát azzal a szándékkal módosította, hogy az államháztartás stabilitási szempontjai és a növekedés fenntarthatósága érdekében összhangba kerüljenek. A tanács, bár alaposan tájékozódott a kormányzati és a külső szakmai elképzelések felől, nem kívánt a szabályozás részleteiben állást foglalni.
(10.00)
Ma is azt tartom azonban, amit az általános vita kezdetén hangsúlyoztam: bár a költségvetéspolitikai és -eljárási szabályok mindenütt inkább a válságok kezelésére születnek, azoknak a helyreállítást is elő kell segíteniük, célszerű, ha a szabályokban és teljesítésükben bizonyos rugalmasság és a nemzeti feltételekhez való alkalmazkodás érvényesül.
Tisztelt Országgyűlés! A tanács határozatának indokolásában ráirányította a figyelmet, hogy bár vannak a költségvetés végrehajtásának a benyújtott törvényjavaslathoz képest kismértékben csökkenő tartalékai, a biztonságos teljesítés megköveteli az adó- és járulékbeszedési munka hatékonyságának javítását és az adóhátralékok felhalmozódását akadályozó intézkedések végrehajtását, továbbá a tervezéskor tapasztalt óvatos gazdálkodást a kiadási, valamint a tartalék-előirányzatokkal. A tanács megállapította azt is, hogy a költségvetési hiány változatlanságát egyrészt úgy tudták megvalósítani, hogy az Országvédelmi Alap benyújtáskor megemelt előirányzatát ugyanilyen összeggel visszacsökkentették, többek között így találtak fedezetet a módosuló adótörvényekkel való összhang megteremtéséhez. Nem kurtították ugyanakkor sem a rendkívüli kiadásokra szolgáló, sem a fejezeti stabilitási tartalék előirányzatait, ezáltal a kockázatok ellensúlyozására még megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre.
A tanács azonban ezzel együtt fenntartja azt a véleményét, hogy a tartalékok célorientáltságát javítani kell, azaz a jövőben célszerű lenne meghatározni, hogy az egyes tartalékok milyen kockázatok kezelését szolgálják. Másrészt a pótlólagos kiadások fedezeteként felemelték az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzatát, így még inkább kell azon szabály betartásán őrködni, amely összeköti a bevételek keletkezésével a beruházások indítását, és javítani szükséges a vagyongazdálkodás tervszerűségét, hogy a törvényben előirányzott bevételek időben álljanak rendelkezésre.
Több esetben a kiadások növelésének ellentételezésére más kiadási előirányzatokat mérsékeltek. Ezek között volt két, kezesség beváltásának fedezetéül szolgáló, felülről nyitott előirányzat is. Ezek esetében előfordulhat év közben az előirányzat-túllépés, amit a hiány tartása érdekében máshol ellentételezni kell. A tanács általában is szükségesnek tartja a felülről nyitott előirányzatok számának mérséklését, és az esetleges túllépés kezelésére más megoldás, például a keretgazdálkodás alkalmazását.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Figyelmüket megköszönve emlékeztetek arra - mint ezt a költségvetési törvényjavaslat tervezetének véleményezésénél tettem -, hogy a testület most is igen kiterjedt elemző és szakértői háttérre építhetett. Munkájukat ezúttal is megköszönöm. Az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Bank értékelése mellett titkársága közreműködésével áttekintette a hazai elemző intézetek által készített dokumentumokat, figyelemmel volt a nemzetközi szervezetek aktualizált gazdasági prognózisaira, továbbá más, mértékadó piaci szereplők értékelésére, sőt civil szakmai fórumok véleményére is.
Végül megemlítem, hogy a tanács a költségvetés tervezetére tett véleménye kialakításakor teljesítette azt a feladatát is, ami a központi költségvetés 2014. évi második félévi végrehajtása helyzetének és az államadósság várható alakulásának értékelését foglalta magában, így ezzel kapcsolatban újabb értékelés kiadását nem tervezi. A tanács célul tűzte, hogy a 2015. évi költségvetés első féléves végrehajtásáról szóló, várhatóan szeptember elején elkészülő elemzésében értékelni fogja a szerkezeti átalakítások és az államháztartás finanszírozásának összefüggéseit is.
Végezetül megköszönöm a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott korrekt együttműködést és a költségvetés elkészítése iránti elkötelezettséget. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti, szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
