BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány nappal a véres terrortámadások után a világ ismét Párizsra figyel. Tegnap kezdte meg munkáját az ENSZ 21. klímakonferenciája, amelyen 195 ország küldöttsége ült le a tárgyalóasztalokhoz. Célul egy olyan globális egyezmény megkötését tűzték ki, amelynek betartásával vissza lehet fordítani az ipari forradalom óta bekövetkezett éghajlat-módosulást, de legalábbis mérsékelni lehet annak egyre gyorsuló ütemét. Olyan megállapodásra van szükség, mely a fejlett és fejlődő országokra egyaránt vonatkozik, kellően ambiciózus és kellően igazságos.
Az éghajlat módosulása már nemcsak a jövő nemzedékek problémája, hanem a miénk is, hiszen egyre erőteljesebben érezzük annak kedvezőtlen hatásait. Az egyre gyakrabban jelentkező hőhullámok egyaránt próbára teszik emberi szervezetünket, élő és élettelen épített környezetünket. A rendkívüli időjárási jelenségek következtében megnehezülnek a mezőgazdasági munka külső feltételei, s jelentős terméskiesésekre is fel kell készülni.
Magyarországot különösen is érintik ezek a hatások. Elég csak azt felidézni, hogy a Duna vízszintje az elmúlt tíz évben már négyszer haladta meg a 8 métert. 1945 előtt erre sohasem volt példa. Csak nemzeti szintű összefogással, erőt próbáló és pénzügyi tartalékainkat megcsapoló védekezéssel voltunk képesek úrrá lenni a veszélyhelyzeten. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az elmúlt évtizedekben már bizonyította elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelynek során számottevő eredményt értünk, illetve szenvedtünk el.
Az épületenergetikai programoknak, az energia- és anyagtakarékos termelési technológiák elterjedésének köszönhetően jelentős mértékben csökken hazánk üvegházhatású gázkibocsátása. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy közben a hagyományos nehézipar és mezőgazdasági termelés is összeomlott, melynek következtében munkahelyek százezreit is elveszítettük. Magyarország tehát nagy árat fizetett azért, hogy 40 százalékot meghaladó mértékben csökkentette e káros gázok kibocsátását, miközben az globálisan 56 százalékkal növekedett.
Tisztelt Országgyűlés! Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kevesek gazdasági gyarapodása érdekében a természeti környezetből kivont erőforrások felhasználása nem tükrözi az emberiség térbeli és időbeli eloszlását. Az élelem és víz nélkül maradó térségekben egyre erőteljesebb geopolitikai konfliktusok alakultak ki, s mindezek kedvezőtlen következményeitől Európa s benne Magyarország sem mentesülhet. Erre figyelmeztet bennünket az irányunkban egyre csak fokozódó migrációs nyomás is.
A gyors változások tehát biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, amelyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós válasz. A probléma globális természetű, de annak kedvezőtlen hatásai lokálisan jelentkeznek. Nem elegendő tehát a kibocsátásközpontú megelőzés, a megváltozó éghajlati körülményekhez alkalmazkodnunk is kell. Hazánk 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt a most formálódó nemzetközi egyezmény keretében. De ezzel együtt meg kell terveznünk a sikeres alkalmazkodás kereteit is, mégpedig úgy, hogy az elveszített százezres nagyságrendű munkahely jelentős részét is pótolni tudjuk.
Tisztelt Országgyűlés! Figyelő szemeinket ismét Párizsra vetjük, de közben ne feledkezzünk meg nemzeti megmaradásunk szempontjából legfontosabb feladatunkról sem, amely nem lehet más, mint megelőzni az elkerülhetőt, és ezzel egy időben felkészülni az elkerülhetetlenre.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
(9.50)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
