FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban két újabb hír jelent meg az elvándorlással kapcsolatban, s mind a kettőből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy egy gyorsuló tendenciáról, egy gyorsuló folyamatról és egyre több elvándoroltról beszélhetünk. Az egyik a nyilvántartott elvándoroltak számát mutatta, amely, tudjuk jól, arra nem alkalmas, hogy pontosan megmondjuk annak a mértékét, hogy mennyien tartózkodnak más országokban, hisz a nyilvántartottak száma mindig jóval kisebb, mint a valóban ott élők száma, de arra jó, hogy a tendenciát megmutassa.
A másik hír pedig a hazautalások mértékével kapcsolatos, amely úgy szólt, hogy rekordot döntött a hazautalt pénz mennyisége. Összességében 920 milliárd forintról van szó. Ez is jól rámutat arra, hogy gyorsuló tendenciáról van szó, bár a tanulmány, a felmérés hozzáteszi, hogy ez a tendencia lassulhat, mert már elértük azt a szintet, hogy családok költöznek ki, innentől kezdve tehát könnyen elfordulhat, hogy már nem lesz kinek hazautalni pénzt. Jól láthatjuk tehát, hogy milyenfajta tendencia mutatkozik meg, de ha bárki körbenéz a környezetében, hasonlókat tapasztal.
Én, aki a fiatalok között sokat mozgok, azt veszem észre, hogy mostanában a leggyakoribb házi-buli-apropó az, ha valaki az elutazása, külföldre utazása előtt még szeretne egy bulit tartani a barátoknak, vagy éppen hazajön néhány hétre és összehívja a barátokat azért, hogy találkozzon velük. Ez is jól mutatja, hogy milyen nagy problémáról van szó.
A hazautalások mértékére visszatérve: önök ezt előszeretettel mutatják be pozitívumként, de hadd említsek meg a Magyar Nemzeti Bank, tehát egy önökhöz közelálló szervezet hatástanulmányaira hivatkozva két megállapítást a hazautalások mértékével kapcsolatban. A hazautalt jövedelmek csökkentik az otthon maradottak munkára való hajlandóságát, így gyengébb gazdasági teljesítményhez vezetnek. Szintén ebből a tanulmánykötetből egy másik tanulmány pedig azt a következtetést vonja le, hogy a hazautalások negatívan befolyásolják a gazdasági növekedést. Úgy gondolom tehát, hogy nem érdemes semmiféle dicshimnuszt, hurráoptimizmust mutatniuk e számok alapján. Már csak azért sem, mert azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi lenne akkor, ha ezek az emberek itthon dolgoznának, mi lenne akkor, ha ez a több százezer ember itthon fizetne különböző adókat, járulékokat, itthon fogyasztana. Úgy gondolom, hogy bőven meghaladná azt a mértéket az ő befizetésük, az itthoni fogyasztásuk, mint amit hazautalnak.
S azért sem érdemes a hazautalásokat emlegetniük, mert ha ezt teszik, akkor egy nagyon nagyfokú érzéketlenségről tesznek tanúbizonyságot, ugyanis akkor elfelejtik azt, hogy milyen lelki háttere is van az ilyenfajta, külföldön való munkavállalásnak, elfelejtik azt, hogy nagyon sok családot szétszakítanak, elfelejtik azt, hogy nagyon sok szülő nem látja a gyermekét, vagy pedig az itthon maradt gyermek nem látja a szüleit. Nagyon sok gyermek úgy kényszerül felnőni, hogy nem ismeri a nagyszüleit, vagy éppen az itthon maradt nagyszülők csak Skype-on keresztül láthatják a gyermekeket.
Én tehát arra kérem önöket, hogy a hazautalást ne egyfajta pozitívumként fogják fel, már csak azért sem, mert ez egy hazug érv. Az előbb is rámutattam, hogy egyáltalán nem pozitívum, másrészt pedig tétlenségre fogja ösztönözni önöket, pedig itt nagyon is szükség lenne különböző dolgok nagyon sürgős megtételére. Azt kérem, hogy a hozzáállásukon változtassanak, ismerjék el a problémát, és végre tegyenek meg mindent az elvándoroltak hazahozatala érdekében, és annak érdekében is, hogy itthon olyan körülményeket teremtsünk, ami itthon tartja a fiatalokat vagy akár a kevésbé fiatalokat.
Egy konkrét ügyre szeretném még az elvándoroltak kapcsán felhívni a hátralévő időben a figyelmet, ez pedig az, hogy az elvándoroltak nemcsak lelki értelemben kerülnek olyan helyzetbe, ami nagyon súlyos, és tényleg nagyon rossz az ő helyzetük a családjuk szétszakítottsága miatt, hanem abból a szempontból is rossz az ő helyzetük, hogy nem tudnak beleszólni hazánk itthoni dolgaiba. Tudjuk nagyon jól, hogy az ő levélben való szavazásuk jelen pillanatban nem megoldható. Beszéltünk már erről többször itt a parlamentben, és önök mindig arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Ezzel tisztában vagyunk mi is, tudjuk azt, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján ők csak a külképviseleti helyeken tudnak szavazni. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy mindössze csak akarat kérdése az, hogy ezt megváltoztassák. Márpedig önöknek nagyon sok mindenhez volt eddig akaratuk, nagyon sok mindent elértek az elmúlt években, amit akartak.
Én arra biztatom önöket, hogy ez ügyben is tegyenek lépéseket, már csak azért is, mert rengeteg nemzetközi példa mutatja azt, hogy a levélben való szavazás lehetséges. Engedjék meg, hogy gyorsan felsoroljak néhány országot, ahol már levélben szavazhatnak a külhonban élők. Olaszországban, Franciaországban, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában ez mind lehetséges. Ez tehát csak az akaraton múlik. Kérem, hogy változtassanak a jelenlegi jogszabályokon, és tegyék lehetővé számukra is a levélben való szavazást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
