APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kezdjük onnan, hogy a néhány hete elfogadott közbeszerzési törvényről sokat elárul önmagában már az is, hogy még a hatálybalépése előtt benyújtották ezt a módosító indítványt. Akkor is jeleztük az eredeti, a nagy törvényjavaslattal kapcsolatos aggályainkat; ezeknek egy kisebb, kevésbé jelentős részét megszívlelték, be is építették a törvényjavaslatba, illetve az elfogadott szövegbe, viszont az igazán lényeges, érdemi, nagy ívű módosító indítványainkat szokás szerint lesöpörték. Ez talán sokat elárul annak a javaslatnak az elkészítési módjáról, a lefolytatott egyeztetésekről, hogy ilyen korán, idejekorán módosítani kellett.
Ami pedig szorosabb értelemben véve ezt a javaslatot illeti, azért kicsit pontosítani szükséges néhány lényeges gondolatot. Az egyik az, hogy önmagában nem tartjuk ördögtől valónak azt, ha bizonyos kivételi szabályokat fogalmazunk meg egy adott törvényben - jelen esetben ez a közbeszerzési törvényre vonatkozik -, bár azt az emlékezetem szerint 7 kivételi kört, 7 kivételi szabályt azért kicsit túlzottnak, eltúlzottnak és erősnek tartjuk, de adott esetben uniós források felhasználása érdekében felmerülhetnek olyan érdekek, amelyek amellett szólnak, hogy a források felhasználhatósága azt kívánja meg, hogy bizonyos könnyítéseket tegyünk. De nem biztos, hogy mondjuk, a nagy iparosítási célú beruházások idetartoznak, nem biztos, hogy bizonyos állami támogatásokkal kapcsolatos kivételi körök vég nélkül, felső határ, plafon nélkül, akár több tízmilliárdos nagyságrendben ebbe a körbe tartoznak, és komoly vitánk volt az általános vita során, és akkor azt jelezte, hogy itt a mezőgazdasági kis- és középvállalkozókat érintő szabály vonatkozásában biztos lehet találni egy közös metszéspontot, egy közös nevezőre lehet jutni, amely Brüsszelnek is megfelel, a korrupció visszaszorításának fontos szempontját is szolgálja, meg egyébként a gazdák érdekeiben is áll.
Itt arról van szó - hogy esetleg a közbeszerzésben kevésbé jártasak is értsék -, hogy lehetőség szerint az olyan támogatások esetén, ahol a támogatás mértéke az 50 százalékot nem haladja meg - tehát vagy pont 50 százalékos, vagy az alatti mértékű -, és egy bizonyos összeghatárt nem halad meg, abban az esetben ne legyen kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni. Sajnos mind az általános vita kapcsán, mind pedig a TAB-hoz benyújtott, már módosított indítványunk, a módosított módosító indítványunk esetében mind az ötpárti egyeztetés során lepattantak ezek az érvek. Önök valóban nagyon kulturáltan, sportszerűen végighallgatták ezeket, valóban folyt egy érdemi vita, nem egy látszatvita, hanem egy tényleges érdemi vita, de önök valamilyen külső vagy belső sugalmazásra mégis amellett maradtak, hogy jó az, hogy a vidékfejlesztési program esetében a 25 millió forintot meghaladó támogatási összeg elnyerésekor legyen kötelező a közbeszerzési eljárás.
(16.10)
Akkor elmondtam azt és most is megismétlem, hogy a mezőgazdasági szegmensben ez milyen komoly problémákat fog okozni. Komoly problémákat fog okozni azért, mert még az önök kigyűjtése szerint is, ha jól tudom, több ezer eljárás lesz majd a 2007-13 közötti időszakot alapul véve, amely ezen szabály esetén közbeszerzési kötelezettség, eljárási kötelezettség alá fog tartozni. Erre a magyar gazdák - legyenek azok egyéni vállalkozók vagy társas vállalkozási formában űzik ezt a tevékenységet - nincsenek fölkészülve, nincsenek meg a személyi feltételek, nincsenek meg a tárgyi feltételek, rettenetesen meg fogja bonyolítani ezeket az eljárásokat.
Sok esetben a közbeszerzési bonyolító szó szerint azt csinálja, hogy bonyolítja az eljárást, tehát egyre bonyolultabbá és zűrzavarosabbá teszi ahelyett, hogy a szó eredeti és nemes értelmében véve megkönnyítené a megbízója feladatait. Másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy ha bizonyos kivételi körök esetén az általunk vitatott és nem vitatott esetkörökre is vonatkozik, akár több tízmilliárdos értékben is lehetséges kivételi szabályt megfogalmazni, akkor biztosak vagyunk abban, hogy a korrupció elleni harc nem akkor fog elvérezni, ha a mezőgazdasági kis- és középvállalkozásoknak megfelelő határok között, megfelelő keretek közé szorítva könnyítéseket adunk.
Konkrétan az a javaslat hangzott el, hogy konjunktív feltételként határozzuk meg az adott összeget, egy adott összegszerűséget és azt, hogy a támogatás intenzitása az 50 százalékot ne haladja meg. Ez lényeges, mert lesznek olyan vidékfejlesztési programok, ahol 60 vagy 70 százalékos támogatási intenzitás a valószínű, akár kollektív beruházások, akár más pályázatok esetén. Akkor azt mondtuk, hogy a legrosszabb - ez volt, ha úgy tetszik, a legerősebb javaslatunk -, hogy a százmillió forintos támogatási összeg és az 50 százalékot meg nem haladó mérték legyen a plafon, de már egyébként az 50 milliós értéket is elfogadhatónak tartottuk volna. Ha a kettő együtt megvalósul, akkor az adott beruházáshoz ne kötődjön közbeszerzési kötelezettség.
Ez szolgálta volna a gazdatársadalom érdekeit is. Ezáltal senkire nem lehetett volna azt mondani, hogy az oligarchákat támogatja, egy oligarcha 50 vagy 100 milliós támogatási összegnél jóval nagyobb támogatási összegekből gazdálkodik, jóval nagyobb támogatásokat nyer el, és ez természetesen tartozzon is közbeszerzési kötelezettség alá. Tehát egyrészt az összeg, az összegszerűség, a támogatási intenzitás mértéke kellő garanciát nyújtott volna akár a politikai, akár a szakmai vagy éppen a brüsszeli támadások elkerülésére.
Ugyanakkor azzal is szembesülni kell, hogy a való világban a gyakorlatban sok esetben egy mezőgazdasági beruházás nem úgy történik, hogy egy külső kivitelező céget bíznak meg vele, például adott esetben egy ültetvénytelepítés esetén megveszik a gazdák az anyagot, és kézi vagy gépi munkával ezt bedolgozzák. Így az egyszerűbb, így az észszerűbb, így a logikus. Ha erre egy külső céget bíznak meg, lehet, hogy bizonyos érdekkörök jól járnak majd azzal akár ebben a szegmensben is, hogy kivitelezés céljából létrejönnek, el fogja húzni időben, és sokkal drágább lesz az adott beruházás, mint ha a gazdák saját kézi vagy gépi munkaerővel valósítanák meg. Mondhatnék még jó pár példát, de talán ez kellőképpen megvilágítja a valóságot.
Egyszerűen valahol nem lehet a közbeszerzés nyelvére konvertálni, lefordítani az adott beruházás összegét, az adott beruházás jellegét. Lehet azt mondani, régi kifejezéssel élve, hogy részekre bontás. Tíz éve azt mondtuk, hogy a részekre bontás tilalmának kijátszásával, az összeszámítási szabályok rugalmas, megengedő alkalmazásával mégis marad mozgástér ebben az esetkörben is, hiszen ebben az esetben részekre lehet bontani bizonyos szabályok mentén a beruházásokat, és egyenként, ha ez a 25 millió forintot nem haladja meg, akkor mégsem lesz majd közbeszerzési kötelezettség.
Államtitkár úr, ebben az a veszélyes, hogy Brüsszel vagy éppen egy támogató hatóság sokkal könnyebben bele tud kapaszkodni, és sok esetben jogértelmezési kérdéssé fog az válni, hogy mi tartozik, mi számítható egybe, mi az, amit külön lehet venni, mi az, amit részekre lehet bontani. Ebben sokkal több veszélyforrás van, a gyakorlat azt már az elmúlt tíz évben megmutatta, hogy az összeszámítás szabályainál nagyon sok közbeszerzés elvérzik, nagyon-nagyon sok gyakorlati probléma merül fel. Önök mégis azt a kiskaput vagy ha úgy tetszik, nagykaput nyitják meg, hogy a szokásos magyaros leleménnyel majd próbálják az adott kedvezményezettek, jelen esetben a közbeszerzési eljárás ajánlatkérői, a gazdák megoldják, hogy minél ritkább esetben kerüljön sor közbeszerzésekre.
Ha pedig azt az érvüket tartják, amiben van igazság, hogy a túlárazások - például a gépbeszerzéseknél - problémát jelentettek, és a brüsszeli ellenőrzések ezt folyamatosan föltárták, akkor lám, jó lenne megfontolni a Jobbiknak azt a régi javaslatát, mert már 2010-11-ben elmondtuk, hogy akkor pedig az adott beszerzés tárgyához igazodóan, legyen az szolgáltatásmegrendelés, árubeszerzés, építés, talán az építés a legkönnyebb, nevezzük egyszerűen átfogóan úgy, hogy valamifajta fajlagos költséghatárokat, költségkorlátokat kellene fölállítani, ami fölött nem lehet költségvetést tervezni, és akkor levágtuk a sárkány fejét. Akkor nem lehet túlárazni, túlköltségelni, és meg tudjuk oldani úgy is, hogy nem feltétlenül közbeszereztetjük, nem írunk ki közbeszerzést az adott beruházáshoz.
Három egyező tárgyú ajánlat vagy akár több, akár öt vagy ennél is nagyobb számú, egyező tárgyú árajánlat bekérésével tökéletesen eleget tennénk a brüsszeli kívánalmaknak, és azt kívánom most, hogy ne legyen igazam, amikor azt mondom, hogy lehet, hogy legkésőbb egy év múlva itt fogunk újra ülni, állni meg egymással vitatkozni, amikor módosítani kell majd emiatt a közbeszerzési törvényt, mert a következő egy év gyakorlata, nagyon tartok attól, hogy azt fogja megvilágítani, arra fog rámutatni, hogy ez így, ebben a formában nem lesz működőképes, és könnyíteni, lazítani kell ezen a szabályozáson.
Még egy 13 plusz 1-edik vagy n plusz 1-edik érv: az 50 százalékot meg nem haladó támogatásintenzitás nagyon fontos, mert itt arról is szó van, hogy az adott mezőgazdasági vállalkozó felerészben vagy akár több mint felerészben a saját pénzét teszi bele ebbe a projektbe, nem uniós forrást használ fel, a saját megtakarítását vagy éppen hitelét, épp emiatt is indokolt, hogy ezáltal is megkönnyítsük az életüket, a gazdálkodásukat és a mezőgazdaság ilyen irányú fejlődését elősegítsük. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
