CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy érzem, hogy az MSZP kezd hasonlítani arra a mesebeli elefántra, aki nehezen tanul, de könnyen felejt. Azért mondom ezt, mert az egyedi kormánydöntések rendszerét többen szóba hozták, és az egyedi kormánydöntések pont arról szólnak, hogy ha egy nagy ipari beruházás jönne például Magyarországra, akkor az ország versenyképességét miként határozza meg az, hogy milyen egyedi kormánydöntés keretében nyújtott pluszforrásról, adókedvezményről vagy egyéb letelepedési támogatásról tud dönteni. Az pedig életszerűtlen, hogy ezeket a rendszereket közbeszerzés keretében ítéljék oda (Gúr Nándor közbeszól.), hiszen azt képviselő úr is tudhatja abból az időből, amikor még kormányzati tisztségviselő volt (Gúr Nándor: Nem ilyen egyedi kormánydöntésekről beszélünk!), hogy akkor miért születtek meg ugyanebben a rendszerben a döntések. (Gúr Nándor: Nem ilyenekről beszélünk, természetesen te is tudod!) Hiszen ugyanazokról az egyedi kormánydöntésekről beszélünk itt is, mint amit az MSZP is teljesen indokoltan alkalmazott 2002 és 2010 között bizonyos ügyekben.
Amikor a térség országai azért versenyeznek, hogy milyen beruházás érkezzen az adott országba, városba, akkor az nagyon komoly versenymeghatározó tényező, hogy milyen támogatásokat tud egy betelepülő, több száz munkahelyet létrehozó cégnek egy állam adni. Erről szól az a mentesítő kritérium, amelyet önök kritizálnak ebben a kérdésben.
A házszabályra vonatkozó vitát a nyitóvita során már lefolytattuk, ezt nem szeretném megismételni. Arra azonban mindenképpen szeretnék kitérni, amit a Jobbik képviselője, Apáti képviselő úr napirendre vett. Itt engedjék meg, hogy a törvény erényeit a gazdasági szereplők által visszaigazoltak alapján a kormányzat számára fontos szempontként felemlegessem.
Egyrészt az volt a célunk, hogy egy olyan közbeszerzési törvény jöjjön létre, amely Magyarországon sokkal szélesebb lehetőséget nyit a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak. Az volt a célunk, hogy ezek a szereplők a sokkal tőkeerősebb, a sokkal komolyabb referenciakövetelményeket felmutató nemzetközi cégekkel szemben a közberuházásokban labdába tudjanak rúgni, hiszen azt gondoljuk, hogy ez egy olyan terület, ahol a magyar gazdasági növekedés nagyon komolyan támogatható. Az volt a célunk a végrehajtási szabályokkal is, hogy olyan anyagi könnyebbséget nyújtsunk számukra, ami a válság óta az egyik legkomolyabb akadálya a magyar vállalkozások fejlesztésének: a tőkeellátottság hiánya és a banki finanszírozás hiánya.
Ezzel szemben természetesen ott vannak azok a szempontok is, amelyeket az Európai Bizottság folyamatosan számon kér minden tagállamon, így Magyarországon is, hogy hogyan tudjuk biztosítani a források transzparenciáját. Ahogy az ötpárti vitában is elhangzott, én értem a képviselő úr által felhozottakat, azonban azt kérem, vegyék figyelembe, hogy ha valaki 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap, függetlenül attól, hogy milyen támogatásintenzitás mellett szerzi ezt meg, akkor neki a 25 millió forint állami támogatás bizonyos részében lehetősége van azt a piaci szaktudást, akár közbeszerzési szaktudást megvásárolni, tehát állami pénzen ugyancsak ezt a szolgáltatást megveheti. Lehet, hogy ez neki nem áll rendelkezésére, de azt gondoljuk, hogy a közbeszerzések alkalmazása ebben a körben egy olyan eljárás, ami stabilizálhatja az előbb említett előnyök megóvását.
Nem biztos, hogy ez a vita már egy év múlva nem fog napirendre kerülni. Pont azért néztük meg azt is a képviselő úrnak, hogy hány ilyen eljárás volt az előző támogatási ciklusban, és amennyiben indokolt, ezt a vitát újra lehet nyitni. Ma a kormány által nyújtott előnyökkel és a kormány által biztosított garanciákkal az Európai Bizottság irányába teremtik meg annak a lehetőségét, hogy Magyarország valóban hatékonyan és szabályosan tudja felhasználni ezeket a pénzeket, lehetőleg úgy, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozásokat támogatja.
Összességében azt gondolom, hogy egy olyan közbeszerzési törvény jön létre Magyarországon, amely az Európai Unió 28 tagállamából elsőként ülteti át az új közbeszerzési gyakorlatot; egy olyan gyakorlatot, amelynek az EU-s irányelvei még írásos formában nem jelentek meg, de az Európai Bizottság, higgye el, képviselő úr, tisztában van ezekkel az elvárásokkal és a magyar törvény minden szempontból megfelel ennek. Az összeférhetetlenségi szabályok kapcsán pedig azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy ez olyan közbeszerzési törvény, amely egyáltalán valamilyen összeférhetetlenségi szabályt rögzít.
Korábban nem volt ilyen napirenden. Lehet azon vitatkozni, hogy ez elegendő-e vagy sem, azonban annak a tényét figyelmen kívül hagyni, hogy egy teljesen új szabályozási környezetben leszabályozzuk azt a kört, akik egyáltalán nem férhetnek hozzá ilyen típusú közpénzekhez, ez igenis előremutató és az Európai Unión belül unikális szabályozás. Azt gondolom, ez a magyar gazdaságot erősebbé teheti, a közbeszerzések felhasználásának következtében nyit egy olyan pályát, ami egyre több magyar vállalkozást, egyre több magyar családi vállalkozást juttathat közpénzekhez, ezeknek következtében pedig egy olyan rendszer jöhet létre, amely a gazdasági növekedést nemcsak a beruházások számán keresztül, hanem az itt létrejövő további jövedelmeken keresztül is pörgetni tudja.
Ehhez, azt gondolom, joggal számíthat a kormányzat arra a magyar gazdasági szereplők érdekében, hogy az ellenzék támogatását is sikerül majd a végszavazáskor megszerezni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
