GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az általános vitában is érintettük, most vissza kell térjek két dologra, már csak azért is, mert akkor úgy éreztem, hogy nem kaptunk kielégítő választ.
(22.30)
Azt, hogy milyen szintű hiány alakul ki a hulladékgazdálkodás tekintetében egy adott esztendőben, most nem akarom firtatni, de szeretném, ha tisztáznánk azt a kérdést, államtitkár úr, igaz-e az az állítás, ami a Parlament falai között is elhangzott, hogy mintegy 40 milliárd forint nagyságrendű értékvesztésről van szó évente. Itt a haszonanyag kinyeréséről vagy épp a ki nem nyeréséről beszélek. A haszonanyag ki nem nyerése a lerakás tekintetében érvényesül, márpedig a hasznosítás tekintetében nyilván lehet másfajta utat is járni. Több dolog támasztja alá számomra azt, hogy igaz, és ha így van, akkor nyilván van tennivaló a tekintetben, hogy ez ne legyen ilyen nagyságrendű, hiszen a 40 milliárd forintos nagyságrend azért még a magyarországi költségvetésben is egy meghatározó tétel.
2004 vonatkozásában elég mértékadó, ennek a mértéknek a 10 százaléka vagy valamivel több a behajthatatlannak minősített kintlévőségek nagyságrendje. Ismeretünk szerint ez egy 4,5 milliárd forintos nagyságrend. S ami ennél talán még súlyosabb, az az, hogy a körülbelül 70 milliárd forintnak mondható termékdíjnak nagyjából az 5 százaléka az, ami a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók számára úgymond visszajuttatott összegként megjelenik. A legkatasztrofálisabb az, hogy adott esetben a katasztrófavédelem kijelölése szükségeltetik ahhoz, hogy az önkormányzati kötelező feladatok ellátása érvényre tudjon jutni. 2005 nyarán az volt tapasztalható, hogy több mint száz település vonatkozásában 18 szolgáltató így végezte a munkáját, katasztrófavédelmi kijelölés alapján. Több százezer embert érintett mindez.
A Heringes Anita képviselő asszony által elmondott dolgokat nem megismételve csak azt szeretném mondani, érthetetlen számunkra az, hogy ugyanúgy, mint ahogy az előbbiekben említettük a közbeszerzési törvény tárgyalásánál, a hulladékról és hulladékgazdálkodásról szóló törvény tárgyalásánál is azt kell elmondanunk, hogy be sem fejezzük a hulladékról szóló törvény tárgyalását, miközben a jövő heti vagy az e heti tárgyalandók listáján már újra ott szerepel, ha jól emlékszem, T/7397. szám alatt.
Államtitkár úr, hol van a tervezhetőség ezekben a dolgokban? Ne mondja nekem azt, hogy új felületek megnyitásán keresztül történik majd az új törvénytervezet tárgyalása, mert ha koncepcionálisan gondolkodnak a hulladékgazdálkodás tekintetében, akkor nyilván nem heti, kétheti vagy havi rendszerességgel kell visszatérő jelleggel foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, hanem egyszer lenne érdemes komplexen ezt a kérdést úgy tárgyalni, hogy az minden olyan részletkérdésre kiterjedjen, ami fontos. Bocsássa meg, de előre azt kell mondanom, hogy azt a fajta válaszát, ami arról szól, hogy más szeletét érinti a történetnek, nem nagyon tudom elfogadni, merthogy komplexitásában lenne célszerű ezt a kérdést áttekinteni. Az elmúlt esztendők történése alapján olyan mértékű gondokkal, súlyokkal küzdenek az önkormányzatok, illetve küzdenek a szolgáltatók maguk, amelyek tekintetében úgy gondolom, hogy érdemes lenne egy kicsit másfajta szemüvegen keresztül is rátekinteni erre a történetre.
Ha pedig az a cél, amiről már szó esett az előbbiekben, hogy majd egy olyan központosított szolgáltató rendszert hívjanak életre, miután eljuttatták a hulladékgazdálkodás ágazatát is arra a pontra, hogy már végképp ellehetetlenül, akkor meg azt a gondolatot kell megfogalmaznom a törvények tervezői és a logika felállítói irányában, hogy ez nem igazán elfogadható, mert nem a holdudvarban lévők érdekei, hanem az emberek érdekei kell hogy szem előtt tartásra kerüljenek. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
