DR. MOLNÁR ÁGNES,
DR. MOLNÁR ÁGNES,
DR. MOLNÁR ÁGNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is tisztelettel köszöntöm államtitkár urat, és a felelősségteljes munkájához pedig sok sikert kívánok.
Amikor egy új egészségügyi törvényjavaslat a parlament elé kerül, azt nem önmagában, hanem egy hosszabb folyamat részeként kell néznünk, egy újabb lépésként kell odafigyelnünk az egészségügy megújításának a folyamatára. Ötéves munka van a kormányzat mögött, számos eredményt is sikerült elérnünk, miközben továbbra is sok kihívással kell még szembenézni. Természetesen tudjuk, hogy még többre van szükség.
Ahogyan államtitkár úr is említette, az alapvető célok most is ugyanazok maradtak, és a munka is a Semmelweis-terv, illetve az „Egészséges Magyarország 2014-20” ágazati stratégia alapján folytatódott. A kormány által idén januárban elfogadott „Egészséges Magyarország” stratégia határozza meg az egészségpolitika legfontosabb irányait többek között a népegészségügy, az alapellátás, a humán erőforrás, az infrastruktúra és az e-egészségügy területén is.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a most tárgyalt T/7404. számú egészségügyi törvényjavaslat sok fontos, a rendszer működését segítő módosítást tartalmaz, s van több olyan, bár államtitkár úr is említette ezeket a területeket, amelyekkel érdemes részleteiben is foglalkozni.
(17.50)
Összességében nyolc egészségügyi tárgyú törvény, valamint néhány nem közvetlenül egészségügyi tárgyú törvény módosításáról van most szó.
Népegészségügyi szempontból talán a legjelentősebb a nemdohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályozásáról szóló 1999. évi XLII. törvény újabb módosítása. Ez részben jogharmonizációs kötelezettség, részben azonban annak a kormányzati küzdelemnek az újabb állomását jelenti, amely a dohányzás visszaszorítása, az emberek egészségének a védelme érdekében történik. Ez olyan jelentős, előremutató lépés, amely hosszú távon hatalmas népegészségügyi nyereséggel jár. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a parlament nagy többséggel fogadta el, és 2012. január 1-jétől fő szabály szerint bevezetésre is került, hogy tilos közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben a dohányzás. Ezzel a mérföldkőnek tekinthető lépéssel azokhoz az országokhoz tudtunk csatlakozni, amelyek Európa egyik legkorszerűbb dohányzásellenes szabályozását valósították meg.
A nemdohányzók védelméről szóló jogszabály mostani módosítása az e-cigaretta szabályozásával kapcsolatos területet érinti. Az uniós irányelv csak a nikotintartalmú termékek szabályozását tartalmazza, viszont a tagállamok szabályozhatják vagy betilthatják a dohánytermékekhez használt tartozékok, valamint dohány- vagy kapcsolódó termékek bizonyos típusaihoz megjelenésükben hasonló termékeket is. Ilyen termék a nem nikotintartalmú e-cigaretta is. Az e-cigarettához használt folyadék, a működése során keletkező pára egészségkárosító hatású lehet, a szervezetbe külön bekerülő nikotin pedig természetesen önmagában is egészségre káros vegyület.
A változtatások lényege, hogy az elektromos cigaretta, illetve a dohányzást imitáló elektromos eszköz használatára gyakorlatilag a dohányzással kapcsolatos korlátozások ugyanúgy vonatkozni fognak, tehát közforgalmú, zárt helyen elektromos cigaretta használata sem lesz megengedett. Ezeket az elektromos cigarettákat, illetve az eszközöket kizárólag Nemzeti Dohányboltban lehet majd megvásárolni, és ezzel is ügyelünk arra, hogy a fiatalkorúak egészségvédelmét biztosítsuk. Örömtelinek tartjuk azt, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében, aminek jelentős népegészségügyi hatását nem elég hangsúlyozni, egy újabb lépést tettünk.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolt személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény legfontosabb módosítása az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér - EESZT - létrehozása. Ehhez először is azt kell tudnunk, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatásoknak a komplex fejlesztését már néhány évvel ezelőtt, 2010 után, az európai uniós ciklus forrásaira építve elindítottuk, amely bizonyos szempontból teljesen új alapokat tud adni a magyar egészségügynek. Az e-egészségügyi rendszer alapjainak a kiépítésében az eddigi legnagyobb mértékű egészségügyi informatikai beruházás történt meg, amelynek egyik eredményeként az eddig papír alapon egyik intézményből a másikba átküldött vagy átvitt, ráadásul nem egységesen kitöltött és megírt esetleírások, laborleletek mostantól a digitális térben fognak mozogni. További eredmény, hogy a szakellátó intézmények számára biztosítottá válik a közeljövőben induló új központi informatikai rendszerhez való kapcsolódás, amely egy egységes informatikai környezetben a legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel biztosítja az egészségügyi ágazaton belüli hatékony kommunikációt.
Az új rendszer tekintetében nagyon fontos az, hogy nem egy intézményközpontú rendszer van, hanem betegközpontú rendszert építünk fel. A továbbiakban tehát nem a beteg feladata lesz, hogy intézményről intézményre vigye a leleteit, dokumentumait, hanem egy úgynevezett felhőben lesznek tárolva ezek az adatok, amelyekhez megfelelő jogosultságokkal a betegek önrendelkezése mellett az orvosok információvesztés nélkül hozzáférhetnek. Így nem kell a vizsgálatokat többször elvégezni, az orvosok azonnal elérhetik a beteg leleteit, zárójelentéseit, kórelőzményeit, gyógyszerkiváltásait, valamint időpontokat tudnak foglalni a beteg helyett, elektronikusan létre tudják hozni az azonnali beutalást. Az adat életet ment ebben az esetben. A tervek szerint 2017 második félévére valamennyi egészségügyi intézmény be lesz kötve az egységes rendszerbe. Ez a jelenlegi szabályozási csomag azt biztosítja, hogy az adatvédelmi szabályoknak megfelelően egyébként rendkívül magas, a legmagasabb adatbiztonsági szinten lehessen megvalósítani a rendszert. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér az egészségügyi ellátáshoz, valamint az ellátás monitorozásához, fejlesztéséhez való hozzáférést, rendszerezett adatok, elemzések, tudományos bizonyítékon alapuló döntéselőkészítő anyagok hozzáférhetővé tételének a kialakítását biztosítja, ezzel az egészségügyi szakemberek, az egészségpolitikai döntéshozók számára nyújtva segítséget.
Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér fő szabályként nem valósít meg új, az egészségügyi rendszerben eddig meg nem jelent adatkezelést a szolgáltatások kapcsán. Az adatkezelési tevékenységet továbbra is az egyes egészségügyi intézmények végzik, méghozzá természetes személyek, valamint az egészségbiztosítási és állami felügyelet szervei a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően. Mit is csinál ez az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér? Központi eseménykatalógus, egészségügyi profil, önrendelkezési nyilvántartás, elektronikus beutaló, digitális képtovábbítási szolgáltatások - ezek azok, amelyekben adatkezelőként lép a szolgáltatások működéséhez, viszont elengedhetetlen ennél a személyes adatok kezelése. A beteg az önrendelkezési nyilvántartásban tett nyilatkozatával korlátozhatja az adatai megismerésére jogosultak körét.
Összességében elmondható az is, hogy ez egy olyan lehetőség, amelyből a korszerű infokommunikációs technológiák ellátórendszeri alkalmazása által mindhárom pólus: az ellátórendszer, az ellátásszervezési és a finanszírozási pólus egyaránt részesedik. Ezzel tulajdonképpen a Semmelweis-tervben és az Egészséges Magyarország ágazati stratégiákban megfogalmazott szolgáltatóbb szemléletű egészségügyi ellátórendszer jön létre.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a kormányzat lehetőség szerint minden egészségügyi törvényjavaslatban tegyen olyan intézkedéseket, amelyek orvosaink, ápolóink méltó megbecsülését szolgálják, ezért örülök annak, hogy ez a törvényjavaslat is lehetőséget ad erre. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításai egyrészt a rezidensmunkáltatói jogkörre, másrészt a mozgó bérekre vonatkoznak. A szakorvosképzés 2015. július 1-jétől hatályos új rendszere alapján az alapvető munkáltatói jogköröket minden rezidens tekintetében az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, az ENKK gyakorolja, a többi munkáltatói jogkör gyakorlására a rezidens elsődleges képzőhelyeként kijelölt egészségügyi szolgáltató jogosult. Nagyon fontos, hogy a rezidensek tekintetében ahol a törvény a munkáltatót említi, mindig érteni kell alatta az elsődleges képzőhelyet is.
Itt szeretném megemlíteni a szakorvosi képzés eredményeit, ami a képzésbe belépett létszámok tekintetében jól látható.
(18.00)
A 2015-ös évben november közepéig a szakorvosi képzésbe a legfrissebb adatok alapján 848 fő lépett be. Ez azt jelenti, hogy idén már most többen léptek be a képzésbe, mint bármelyik ezt megelőző évben. 2010-ben a szakorvosi képzésbe 420 fő lépett be. Ettől kezdve egy folyamatos emelkedés következett be, ami természetesen annak az elvégzett munkának az első lépéseit és eredményeit takarja, amit az egészségügyi ágazat intézkedéssorozata jelentett. Nagyon fontos az, hogy ezek az intézkedések a képzések, az ösztöndíjak és a béremelések formájában is mind egységesen megjelentek.
2012-ben és 2013-ban az egészségügyi dolgozók, közel százezren, kétlépcsős bérfejlesztésben részesültek. Az első ütemben közel 90 ezer szakember részesült béremelésben - ezzel az ágazati keresetek átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek -, 2013. év második ütemében pedig 8,2 százalékkal növekedtek. 2013-tól az egészségügyi ágazati bérfejlesztéshez évente 53,5 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre a költségvetésben.
A rezidensek itthon tartása érdekében tett egyik legjelentősebb intézkedés a rezidenstámogatási program elindítása volt, amit 2011-től indítottunk. Négy ösztöndíjtípust tartalmaz ez a program, amely nettó 100 ezer, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosít a programban részt vevőknek. 2500 fiatal orvos jelentkezett erre a programra, 3 milliárd forintot sikerült ösztöndíjpályázatra fordítani. A rezidens-ösztöndíjprogramból kilépett fiatal szakorvosok 2016. január 1-jétől az illetményükön felül, a szakvizsga megszerzését követő legfeljebb öt évig további bruttó 151 ezer forint támogatásban részesülnek; a 2016. évi költségvetésben a fedezete biztosított, 2,5 milliárd.
A jelenlegi törvényjavaslatban pedig az egészségügyi dolgozók mozgó bérének a kiengedése történik, azaz a 2012-2013. évi béremelés mozgóbérelemeinek, ügyeleti díj, készenléti díj, túlmunkadíj, műszakpótlék alapbérhez történő igazítása. Nagyon fontos, hogy 2015. július 1-jétől kormányrendelet útján vezettük be, most pedig, 2016. január 1-jén törvényi szabályozásként jelenik meg. Közel 80 ezer dolgozó érintett ebben a lépésben. Az érintett szakdolgozók jövedelme átlagosan bruttó 5-15 ezer, az orvosoké 20-25 ezer forinttal lehet magasabb, 2015-ben 5,3 milliárd, 2016-ban 12,8 milliárd forint költségvetési fedezettel. A kormány a döntéseivel bérjellegű kifizetésekre, rezidensekre és béremelésekre 2015-ig 185 milliárd forintot költött, 2016-ban - 2016-tal együtt - pedig 250 milliárdot.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Összességében én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat számos ponton előremutató javaslatokat, intézkedéseket tartalmaz, olyan rendelkezéseket, amelyek vagy népegészségügyi szempontúak, vagy stratégiai jelentőségűek. Én azt gondolom, hogy ezek mind a rendszer javulását és működőképességének javulását segítik. A Fidesz-frakció támogatja azokat a nagyon komoly intézkedéseket, amelyeket az egészségügyi kormányzat 2010 óta végez a magyar betegek és az egészségügyben dolgozók érdekében. Ezért a T/7404. számú törvényjavaslatot a Fidesz frakciója támogatja, és erre kérném képviselőtársaimat is. Nagyon köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
