DR. ÓNODI
DR. ÓNODI
DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Először van lehetőségem önök előtt szerepelni, nem kis izgalommal teszem ezt, úgyhogy igyekszem most jól szerepelni önök előtt, az ellenzék előtt is. Azonban mielőtt hozzákezdenék mondókámhoz, azt gondolom, egy percben legalább szeretnék arról az útról beszélni, ami miatt én most itt lehetek, és amit szeretnénk folytatni. Azt gondolom, már az előző ciklusban is rengeteg olyan feladat volt az államtitkárság előtt, amely megmutatta, hogy mennyire népegészségügyi központú az egészségügyi kormányzat. Azt gondolom, nem kell beszélnem ilyenekről, mint a népegészségügyi termékadó, a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása vagy akár a transzzsírsavak visszaszorítása. Azt gondolom, önök is tudják azt, hogy ez az út került folytatásra Zombor Gábor úr regnálása alatt is, és ezt szeretném én is folytatni, azonban hadd emeljem ki azt is, hogy az előző évben elfogadásra került az önálló alapellátási törvény is, és megtörtént az, amiben nekem is volt szerencsém részt venni, igaz, még ÁEEK-es koromban, azaz az állami intézményrendszer 60 milliárdos konszolidációja.
Azt gondolom, ez az a népegészségügyi út, amit nekem is folytatnom kell majd, ugyanakkor nem kell eltagadnom azt sem, hogy vannak problémák a rendszerben, hiszen akkor nem lenne mit csinálnom. Azt gondolom, nem kell azt sem eltagadni, hogy az OECD-tanulmányban továbbra is az látszik, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nem kedvező, ezen van még mit javítani, és azzal is nyilván lesz teendő, hogy a bérhelyzet sem kielégítő az egészségügyi ellátórendszerben. Azonban szeretnék néhány olyan dolgot is mondani, amiben szerintem a hangsúlyokat már nekem kell majd képviselnem. Ez pedig az, hogy jelen meglátásom szerint az elmúlt néhány évben, inkább évtizedben az intézményi érdekek voltak azok a mozgatórugók, amelyek egyébként mozgatták az egészségügyi ellátórendszert. Azt gondolom, újra vissza kell állítani a betegközpontúságot az egészségügyben, vissza kell adni a törődést a betegek számára, és azt gondolom, ez mind nem tud működni, ha nem adjuk vissza a dolgozók számára a respektet.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is ugyanazt az „Egészséges Magyarországért” programot szeretném képviselni, amit elődeim egyébként - köszönet Zombor Gábornak is - megtettek.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék akkor rátérni tulajdonképpen a mai vita anyagára, a salátatörvényre, ami nevében talán úgy tűnik, hogy ez csak egy saláta, és emiatt talán kevesebb figyelmet érdemel, azonban jelen esetben több olyan eleme is van a salátának, amelyek kapcsán olyan jogszabályok fognak módosulni, amelyek mindennapjainkat fogják befolyásolni a következőkben.
Szeretnék kitérni első pontban arra a jogszabály-módosításra, amelyhez talán a legjobban értek bemelegítésképpen: ez pedig az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabály-módosítása. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elődeim munkájának hála, az a több mint 20 milliárdos fejlesztés, aminek kapcsán a magyarországi egészségügyi ellátórendszer informatikai háttere megújult, tulajdonképpen révbe ért, azonban ahhoz, hogy ez a rendszer működésbe léphessen, jogszabályi háttérre is szükség van. Ott tartunk ma jelenleg, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely össze fog kötni több ezer egészségügyi ellátóhelyet, végre működésbe léphet, a jövő év elején el fognak indulni a pilótaprogramok, és terveink szerint 2017 végéig mindenki, akinek ehhez csatlakoznia kell, csatlakozni is fog. A sajtóban és egyéb helyeken egy-két támadás jelent meg a tekintetben, hogy ez az újfajta rendszer esetleg majd gátolja a betegek adataihoz való szabadságát, azonban azt kell mondjam, hogy a szándékunk pont az ellenkezője ennek. Ennek a rendszernek az egyik legfontosabb eleme az önrendelkezésről szóló modul, ami arra tesz kísérletet - és szerintem sikerre is fogja ezt vinni -, hogy a beteg azt, hogy a róla gyűjtött adatokat hol tárolják, és ki láthat bele, szabályozni tudja. Ezt úgy képzeljék el, hogy a korábbi hagyományos dokumentumkezelésnél, amikor a beteg elment egy rendelőbe, akkor el tudta dönteni azt, hogy mit tegyen abba a dossziéba, amit átad a kezelőorvosának, hogy miket tudjon az ő korelőzményéről, ezt azzal a mozdulattal szabályozta, hogy mit tett ebbe a dokumentumtárba, és mit vett ki belőle. Ugyanezt megteheti majd ezen a rendszeren keresztül.
Azt gondolom, szintén fontos könnyebbség lesz a betegek számára, ha nem kell a recepteket magukkal hordani majd a patikába, hanem az elektronikus receptrendszeren keresztül ettől a kötelemtől szabadulni fognak. Ugyancsak fontos eleme ennek a rendszernek, hogy lesz egy olyan e-profil modulja, ami azért lesz talán fontos, mert ha valamelyik sürgősségi eset esetén a beteg nem kooperál, nem tud válaszolni az orvosnak, akkor egy olyan adathalmazzal fog tudni rendelkezni az orvos, ami a számára egyébként nem állna rendelkezésre.
Fontos elmondanom, hogy ez a rendszer ötös biztonsági szintű rendszer lesz, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb besorolást kapja. Ebben én nem vagyok szakember, a kollégák nekem azt mondták el, hogy a magyar banki rendszer nagy többsége hármas szinten van besorolva. Azt is szeretném megemlíteni, hogy a szabályozás megfelel az Európai Parlament és a Tanács 96/46-os adatvédelmi irányelveinek.
Azért, hogy ez a rendszer működésbe állhasson, ahhoz azonban a működtetőt is fel kell ruháznunk jogkörökkel, ezért annak az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, amely korábban ezt a projektet sikerre vitte, szükséges kapnia új jogköröket, és ehhez az 1996. évi XX. törvényt és az 1997. évi LXXX. törvényt is módosítani kell. (Iratai között lapozva:) Elnézést kérek, egy pillanat és folytatom.
A jogszabály másik eleme a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály módosítása. Azt gondolom, talán emlékeznek rá, amikor utoljára ez módosításra került, milyen sikere volt itt a parlamentben, hiszen az ellenzék nagy része is támogatta, és azt gondolom, önök is emlékeznek rá, hogy a társadalmi befogadottsága is igen nagy volt ennek a jogszabálynak; ezt szeretnénk továbbvinni.
(17.40)
Az utóbbi években megjelentek olyan eszközök, amelyek a hagyományos dohányzástól eltérő módon tartalmaznak nikotint vagy egyéb anyagokat, és ennek a termékkörnek a szabályozására eddig nem került sor. Erre teszünk most kísérletet ezzel a jogszabállyal, és ugyanolyan célok vezérelnek most is bennünket, mint annak idején, azaz szeretnénk a fiatalságot megvédeni attól, hogy rászokjanak a dohányzásra, és szeretnénk megóvni minden passzívan dohányos embert attól, hogy kitegye magát az elektromos cigaretta és azok anyagai hatásainak.
Miről van szó? Arról van szó, hogy ebben az új jogszabályban végre tisztázásra kerül az, hogy mi az, hogy elektromos cigaretta, és mi a dohányzást imitáló eszköz. Tisztázásra kerül az, hogy milyen lesz a szabálya a forgalomba hozatalnak, a reklámozásnak, a fogyasztásnak és az árusításnak. Egyszerű a mi gondolatmenetünk: szeretnénk egy szintre hozni a hagyományos dohánytermékekkel ezt a termékkört.
Miért van erre szükség? Azért van erre szükség, mert az EU 2014/40-es irányelve kötelezi a tagállamokat a tekintetben, hogy 2016. május 20-áig a szabályozást meghozzák. El kell ismernem, a miénk proaktívabb, hiszen ez az irányelv csak arra kötelezi Magyarországot, hogy a nikotint tartalmazó termékeknél kötelező a szabályozás létrehozása. Mi túlmentünk ezen, az összes egyéb eszközt is a szabályozás körébe vettük.
Mint említettem, mind a négy körben, tehát a forgalmazás, a forgalomba hozatal, az árusítás, a reklámozás és a fogyasztás körében is azonos lesz a szabályozás, ami azt jelenti, hogy csak ott lehet majd elektromos cigarettát használni, ahol egyébként is lehetne dohányozni, ami azt jelenti, hogy reklámozni ugyanúgy tilos lesz a termékeket, mint ahogy egyébként tilos egyéb dohányterméknél is, és ami azt jelenti, hogy csak meghatározott helyeken lehet majd hozzájutni ehhez a tárgykörhöz. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy nem lehet majd interneten keresztül vásárolni ezeket a termékeket. Megkérdeztük ennek kapcsán egyébként az összes, általunk véleményformálónak gondolt szakmai testületet, érdekes módon az egészségügyi oldalról csak támogató véleményeket kaptunk.
A harmadik eleme ennek a jogszabálynak a dolgozók bérét érinti. Már említettem, hogy a respekt, ami a legfontosabb számunkra. Ha visszaemlékeznek rá, ’12-ben és ’13-ban volt egyszer már - nem egyszer, elnézést, több lépcsőben történt - béremelés, azonban ennek kapcsán az alapbérhez kapcsolódó egyéb változó bérelemek, úgymint az ügyeleti díj, a készenléti díj vagy a túlmunka nem került emelésre. Ez év júliusától van lehetőség már arra, hogy kormányrendelettel ez újra megemelésre kerüljön, és most szeretnénk visszaadni ezt törvényi szinten is, azaz annak a közel 13 milliárd forintnak, amelyet erre a bérelemre szeretnénk költeni, megteremtjük a törvényi garanciáját.
A következő elem pedig talán a legtöbbet, az elmúlt napokban szerintem álhírekkel gerjesztett témakör, ez pedig az egyedi gyógyszerméltányossági rendszer. Nem tudom, mennyire vannak tisztában ezzel, tehát van olyan gyógyszerkör, amely nem kapott korábban Magyarországon forgalmazási engedélyt, és emiatt nincs is támogatva. Ekkor van lehetőség a pénztárat megkeresni a tekintetben, hogy betegigény esetén ezeket a gyógyszereket méltányossági alapon támogassa a pénztár.
Nem tudom, mennyire világos az önök előtt, hogy az elmúlt két évben ez a terület volt a legdinamikusabban fejlődő kasszarészlet, hiszen 2 milliárdról majdnem a nyolcszorosára szaladt fel ez a költségnem az OEP-en belül. Azt gondolom, ez azért történt, mert nem volt meg a rendes szabályozása ennek a területnek. Reményeink szerint az új jogszabály-módosítás arra ad lehetőséget, hogy az az egyébként a világ minden országában működő technika, hogy megosztják a rizikóját a finanszírozásnak a gyógyszergyártók és -forgalmazók, valamint a finanszírozók között, az végre működésbe fog lépni.
Hozzá kell tegyem, hogy az elmúlt héten is volt a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal párbeszéd, az a tapasztalatom, az az érzésem, hogy olyan felvetés a részükről, amelyet ne lehetne majd a rendeletekben számukra is és a finanszírozó számára is rendezni, olyat én ma nem ismerek. Mert miről van most szó? Arról van szó, hogy ha egy új terápiás eszköz, egy gyógyszer bekerül Magyarországra, és ennek az értéke magasabb, mint havi 450 ezer forint, és hogyha várhatóan éves szinten több mint 15 betegnek lesz rá szüksége, akkor az Országos Gyógyszerterápiás Tanácsnál kell kezdeményeznie a gyógyszerforgalmazónak, hogy a hatásosságát igazolja. Amennyiben ez az igazolás megtörténik, akkor az OEP-nek lesz lehetősége a tekintetben dönteni, hogy méltányossági alapon adja meg majd a támogatást a gyógyszerhez, vagy pedig a többi gyógyszerhez hasonlóan bekerül az egyéb támogatási körbe. Tehát szó sincs arról, hogy a betegek bármilyen terápiás lehetősége ezzel szűkülne.
Van még sok egyéb olyan módosítás, amelyről kellene beszélnem. Szeretnék néhányat azért ezek közül még kiemelni. Szeretnénk módosítani a várólisták nyilvántartási rendszerét is, szeretnénk ezt tovább egyszerűsíteni, azonban hadd mondjam el pozitív kommunikációként, hogy ennek köszönhetően az elmúlt évben a korábbi 44 ezerhez képest már csak 35 ezer beteget lehet találni a várólistáinkon. Ez részben a szabályozásnak köszönhető, részben pedig annak a 6 milliárd forintnak, amit erre a magyar kormány biztosított.
Ugyancsak tisztázásra kerül az, hogy a betegeknek a rendelőben hogyan kell megadni a kellő dokumentációt, ami azt jelenti, hogy az ambuláns lapok rendjét is szabályozza egy új jogszabály. Arról is lehet esetleg beszélnünk, hogy hogyan lesz majd kialakítva az egészségterv a különböző járásokban, azonban ezekre én most nem szánnék több időt, a vita során majd gondolom, úgyis lesz erre kérdés. Ugyancsak el kell mondjam, hogy ezeken túlmenően számos felhatalmazó, pontosító és egyéb, a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz a jogszabály.
Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném megismételni magamat: ennek a saláta jogszabálynak van három-négy olyan eleme, amely talán nem a saláta melléknevet vagy jelzőt érdemli meg, hiszen azt gondolom, hogy ezek a szabályozások életünk mindennapjait fogják befolyásolni a jövőben. Arra szeretném önöket kérni, hogy ha van kedvük az alkotó vitában részt venni, akkor nyitottak vagyunk erre. Azt gondolom, hogy minden módosítót meg fogunk hallgatni, és arra szeretném önöket kérni, hogy támogassák a jogszabályokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
