BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy noha néhány parlamenti vitát végigkövettem, mindig nehéz megszólalnom, amikor az ellenzék a 2014-es gazdasági évet az elhangzott szavakkal jellemzi. Akkor nem dicshimnuszokat, hanem tényeket nézzünk! A legújabb, az Eurostat által visszaigazolt adatok alapján 3,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2014-ben, Európában a harmadik legnagyobb növekedési ütem volt. (Gúr Nándor közbeszól.)
A foglalkoztatottak száma 208 ezer fővel volt nagyobb 2014-ben, mint a megelőző évben (Gúr Nándor, a jegyzői székhez vezető lépcsőről: A köz…? - Németh Szilárd István: Onnan ne! Onnan ne! - Közbeszólások.), külön felhívom a Szocialista Párt képviselőinek a figyelmét, hogy a versenyszférában 4,5 százalékos bővülés volt, 4,5 százalék!
(21.40)
A reálbérek 3 százalék fölött bővültek. A folyó fizetési mérleg, a GDP 4,1 százalékos többletet mutatott. Az államadósság 2011 óta minden évben, így 2014-ben is csökkent. Az államháztartási hiány nem a 3 százalékos érték alatt, nem az előzetesen kitűzött 2,9 százalékos szinten, hanem a legújabb adatok alapján 2,5 százalékon teljesült. Hadd mondjam azt, idézve Szakács képviselő urat, igen, egy olyan évben, amikor három választás volt.
Képviselő úr, tudja, a szakirodalomban a magyar költségvetési politikát hogyan jellemezték, hogy mondjak itt egy-két szakmai dolgot? Nem olyan gazdaságpolitika, amit prociklikusság vagy anticik-likus-ság vagy keynesi gazdaságpolitika jellemzett, hanem azt mondták, hogy parlamenti ciklikusság van a magyar költségvetésben, mert amikor választási év van, akkor a hiány elszáll. 2006-ban 9,3 százalék volt GDP-arányosan. Kérem szépen, ehhez tessenek viszonyítani!
Úgy jellemezte ezt a gazdaságpolitikát Szakács képviselő úr, mint ami dilettáns és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika. Kérem, képviselő úr, engedje meg, hogy igen nehéz lehetett az ön helyzete, amikor 2010 előtti gazdaságpolitikát kellett jellemezni. Bármelyik mutatót a magyar reálgazdaságból kiemelhette volna és összehasonlíthatta volna azzal a gazdaságpolitikával. Azt mondom, hogy ha feleennyire lett volna dilettáns a gazdaságpolitika 2010 előtt, akkor sokkal jobban állnánk. Ezt nemcsak én mondom, hanem az Eurostat adatai mondják.
Hogy létezik az, hogy amikor az államadósság jelentősen növekedett, köszönhetően az igen fegyelmezetlen államháztartási hiánynak, akkor mellette semmilyen reálfölzárkózás nem volt a magyar gazdaságban? Eurostat-számok alapján 2004-2009 között 2 százalékponttal tudtunk közelíteni az Európai Unió átlagához. Ezzel szemben 2009-2014 között 4 százalékpontos volt a fölzárkózás úgy, hogy mellette az államadósságot csökkentettük, fegyelmezett államháztartási gazdálkodás volt. És igen, ez a gazdaságpolitika a mindennapokban is éreztette a hatását a reálbérek érdemi növekedése által, a foglalkoztatás érdemi bővülése által.
Ami itt a tervezési hibákat és az átláthatatlan költségvetést illeti: képviselő úr, nézzük meg, hogy kitől származik a magyar költségvetés átláthatatlanságára vonatkozó információ. Egy olyan nonprofit kft.-től, aminek a finanszírozása elég érdekes, ellenzéki pártokhoz köthető finanszírozást is talál benne, és egy olyan hivatkozásra utal képviselő úr, amelyben az Európai Unió tagállamainak a döntő része részt sem vesz. És mit mond ezzel együtt ez a nonprofit kft.? Azt mondja, hogy a magyar költségvetés átláthatósága javult. Mi lett volna a vélemény a 2010 előtti időszakról?
Képviselő úr három konkrétumot említett. Nincs féléves jelentés. Igen, havi jelentések vannak. Havi jelentések vannak a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján. A képviselő úr azt mondta, hogy nincsenek irányelvek. Tessék megnézni a konvergenciaprogramot, amelyben több évre előre a költségvetési irányokról van szó. Tessenek megnézni a tervezési köriratot, ami nyilvános, képviselő úr, tessék megnézni! (Gúr Nándor: Igen, ismerem. Ez a baj, hogy ismerem.) Nincs funkcionális tábla. Kérem szépen, ha a 2014-es zárszámadásnak a 260. oldalát meg tetszenek nézni, és utána néhány tíz oldalt végiglapoznak, akkor a funkcionális kiadások szerepelnek ilyen-olyan bontásban, központi alrendszer, államháztartási alrendszer s a többi. De hát nemcsak a 2014-es költségvetésben meg zárszámadásban van így, hanem az előző években is.
Tehát tisztelettel azt kérem a képviselőktől, hogy mielőtt szólnak, nézzék meg azokat a hivatalos dokumentumokat, amelyekről a vita folyik, és annak ismeretében állítsanak különböző dolgokat.
Visszatérve a 2014-es folyamatokra: nem fenntartható, igen, jó év volt, nem fenntartható - ez az állítás ellenzéki oldalról. Akkor megint nézzük kicsit gazdaságpolitikai szemmel, közgazdasági szemmel azt, hogy mikor nem fenntartható egy gazdaságpolitika, mikor nem fenntartható egy költségvetéspolitika, ha már a költségvetés végrehajtásáról beszélünk. Akkor, hogyha az az egyensúlyi mutatók felborulásával jár.
Sajnos, a magyar gazdaságpolitikából több olyan időszakot is mondhatunk, amikor együtt járt az államháztartás hiánya az államadósság elszaladásával, vagy amikor fegyelmezett volt ugyan az államháztartási gazdálkodás, de nem volt növekedés. Megint a közgazdasági irodalomban, szakirodalomban növekedés vagy egyensúly kérdéseként aposztrofálják ezeket az időszakokat.
Jelentem, a 2014. évi zárszámadás arról számol be, hogy az elmúlt évben Magyarországot egyszerre jellemezte a növekedés és az egyensúly, és ilyen szempontból igenis ez a gazdaságpolitika, ez a költségvetéspolitika fenntartható. Igazolják ezt a 2014-es számok mellett a már említett reálkonvergencia-számsorok, vagy igazolja az, hogy az államadósság folyamatosan csökken. Igen, úgy is, hogy mellette az állami vagyon bővül. Például a 2014-es költségvetés módosításával lehetőség nyílt a Főgáz részvényeinek megvásárlására vagy az AVE hulladékgazdálkodási cég megvásárlására. Volt annyi pénz a magyar gazdaságban, hogy ezeket a felvásárlásokat meg lehetett valósítani. És igen, a rezsicsökkentés értékeit meg lehet őrizni.
Szakács képviselő úr csupa olyan tételt mondott, amit egyszerinek minősít. Én nem kétlem azt, hogy az intézkedésekben voltak egyszeri jellegűek is. De az a felsorolás, amit képviselő úr említett, szerintem nem egyszeri.
Európai uniós támogatások. 2004 óta vagyunk uniós tagállam. Hogy létezik az, hogy előtte az uniós támogatások felhasználásával nem sikerült ilyen eredményt elérni? Azt cáfolom, hogy csökkenne az uniós támogatásoknak a programokra szánt összege. 2014-20 között elég határozott kormányzati álláspontnak köszönhetően is az egyik legjobb, emlékeim szerint a harmadik legjobb nettó pozíciót jelentő támogatási összegeket sikerült elérni az Európai Unió szerveivel folytatott tárgyalásokon. Tehát az európai uniós támogatások velünk vannak a következő években is.
Igen, van egy kétségtelen ciklikusság, a 2014-20 közötti időszak forrásait tudjuk csak 2016-ban már felhasználni, a 2007-13-as forrásoknál maximális forrásfelhasználásra törekszünk és 2015 végével a kedvezményezetteknek kifizetni mindent. Kétségtelen, van egy ciklikus folyamat, de az európai uniós támogatások velünk vannak. Ami az agrárgazdaságot illeti, kétségtelen, hogy az időjárást egyikünk sem tudja befolyásolni, de azt igen, hogy a mezőgazdaságban dolgozók milyen feltételek mellett dolgoznak. Azt igen, hogy a foglalkoztatást leginkább segítő állattartás támogatása vagy a családi gazdaság támogatása kiemelt szerephez jut. Azt igen, hogy a mezőgazdaságban is él a munkahelyvédelmi akció kibővítése, és ezáltal sokkal olcsóbb a munkáltatók számára a foglalkoztatás. (Dr. Szakács László: Úristen!)
Az összes mutató tekintetében, képviselő úr, azt gondolom, hogy szakmai vitát kellene lefolytatni. Én, amint tudja, állok rendelkezésre mindig ezeknek a szakmai vitáknak a lefolytatásában. Azt gondolom, hogy nehéz fogást találni a 2014. évi számokon.
Végül engedjék meg, hogy néhány szót arról szóljak, hogy mit jelentett ez a gazdaságpolitika 2014-ben és az elmúlt években a mindennapok szempontjából. Említettem, hogy a foglalkoztatás jelentősen bővült. A 2014-es számon túl 2010-15 között, öt év alatt több mint 500 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a reálbérek folyamatosan nőttek. (Gúr Nándor: Külföldön!) Tóth Bertalan képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2014-ben 3,5, illetve 3,6 százalékkal bővült. Felhívom a figyelmét arra, hogy mellette mínusz 0,2 százalék volt az infláció. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a csoportoknál a reálbér növekedése nagyobb volt, mint az átlagos. És felhívom a figyelmét arra, hogy a családi kedvezmény kibővítésével az egyéni járulékokból pont azok a személyek tudták érvényesíteni az adókedvezményt, akiknek az adóalapja nem tette lehetővé az szja-ból történő teljes érvényesítést. Ennek is köszönhető az, hogy a jóléti kiadásoknál ma nem azt látjuk, mint néhány évvel ezelőtt, hogy a munkanélküli-ellátások összege bővül, hanem azt látjuk, hogy egyre több embernek sikerült 2014-ben is munkából élnie.
Mindezek alapján tisztelettel a törvényjavaslat elfogadását ajánlom az Országgyűlésnek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
