DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kilencedik alkalommal, ha jól számolom, hozom ide a Ház elé (Dr. Bárándy Gergely: Tizedik.), de Bárándy képviselőtársam kijavít, tizedik alkalommal hozom ide a Ház elé az aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslatot. Ez a mostani javaslat abban tér el az elsőktől, hogy ez nem pusztán az aktanyilvánosságról szól, ez egyben egy lusztrációs törvényjavaslat is, ráadásul ennek van egy olyan része, ahol azt kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés kötelezze arra a kormányt, hogy azért járjon el Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnál, hogy az 1944-91, tehát a szovjet megszállás alatt keletkezett magyar vonatkozású titkosszolgálati iratok legyenek kutathatók a magyar kutatók, a magyar emberek számára. Utóbbival kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy 2015 Gulág-emlékév, tehát tartozunk azzal az áldozatoknak, azoknak is, akiket málenkij robotra vittek el, ott maradtak, azoknak is, akik hosszú időre magára hagyták a családjukat és azoknak is, akiket szovjet állambiztonsági segédlettel öltek meg a következő évtizedekben Magyarországon vagy éppen Magyarországtól távol, hogy legalább ezt a szimbolikus gesztust a magyar Országgyűlés megteszi. Azért hozom elő ezt a javaslatot folyamatosan, most már negyedik éve, mert tarthatatlan az a kettős játék, amit a Fidesz ebben a kérdésben művel. Régen nem arról van szó, hogy arra lennénk kíváncsiak, hogy különböző szerencsétlen emberek, akiket megzsaroltak, pontosan kikről jelentettek, jóllehet ezt is jogunk van tudni. Én ott vitatkozom önökkel, hogy természetesen szörnyű tragédia az, amikor valakit megzsarolnak, mondjuk, ’57-ben Kistarcsán és ezért kénytelen jelenteni, majd évtizedek elmúltával ez napvilágra került, hogy neki volt egy ilyen titkos élete. Én viszont szemben önökkel bízom a magyar emberek józan erkölcsi ítéletében, hogy az ilyen nyilvánosságra került tényeket a magyar emberek józanul értékelni tudják. Viszont nem ez az igazán érdekes.
Az igazán érdekes az, hogy kik azok, akik a parancsnoki hídon álltak, kik azok, akiket nem bezsaroltak, hanem önként, dalolva léptek a kommunista állambiztonság kötelékébe, adott esetben a pártközpont adminisztratív osztályáról irányították a szolgálatokat vagy a Belügyminisztérium vezető posztjairól, és kik azok a fejesek, akik a ’80-as években ott szolgáltak az állambiztonsági hálózatokban, majd lássunk csodát, őbelőlük lett az első privatizációs tanácsadó, ők azok, akik széthordták az állami vagyont, és az elmúlt 25 év nem volt elég arra, hogy a magyar választópolgár, amikor bemegy a szavazófülkébe, pontosan átláthassa azt, hogy az egyes politikai erők és politikai szereplők között pontosan milyen hatalmi, gazdasági érdekháló húzódik. Na, ezért hozom ide unos-untalan ezt az ügyet.
Nagyon kérem előre Vas képviselőtársamat, ne azzal hozakodjon elő, mert ismerjük már ezt a nótát, hogy a szegény szerencsétlen bezsarolt spicliket meg kell védenie a Fidesznek. A Fidesznek kedves egészségére, hogyha meg akarja védeni őket. Elmondtam az előbb is, nyilván vannak jó érvek amellett, hogy ezeknek az embereknek a személyiségi jogait tartsuk tiszteletben; a törvényjavaslatom, jelzem, a személyiségi jogokat tiszteletben tartja.
Magyarországnak, a magyar embereknek joguk van megismerni természetesen az eltitkolt félmúltat. Jogunk van pontosan látni azt, hogy a kommunista állambiztonság hogyan működött, de még inkább jogunk látni azt, hogy a jelen hogy működik. Jogunk látni azt, hogy hogyan működött a politikai, gazdasági, médiabeli rendszerváltás 1989-1990 zavaros éveiben, hogy a miniszterelnöküket idézzem. Pontosan jogunkban áll látni azt, hogy azok, akik beültek a politikai elitbe 1989-et követően, kik közülük a küldött emberek, kik azok, akik manipulálták a politikai folyamatokat, kik azok, akik azt az információs előnyt váltották át anyagi tőkévé 1989-et követően, hogy ők a titkosszolgálatok különböző megbízottjai voltak, hírszerző tisztek voltak, mondjuk, kiváló külföldi kapcsolatokkal. Eltelt 25 év, miért nem áll jogunkban tudni?
És még valamit: ez a törvényjavaslat is, mint a megelőző kettő, tartalmaz arra is rendelkezést, hogy az önök által kiválasztott, csak a Fidesz-elven kiválasztott Nemzeti Emlékezet Bizottsága záros határidőn belül tegyen le egy jelentést arról, hogy a politikai elit tagjai közül, tehát akik ’89. október 23-ától képviselők, miniszterek, polgármesterek voltak, kik azok, akiknek van állambiztonsági érintettségük.
(19.10)
Ezzel a kezdeményezéssel önöknek mi a problémájuk? És mi a problémájuk azzal, hogy 25 év után legalább szimbolikusan húzzunk meg egy cezúrát a demokrácia és a nem demokrácia között, és mondjuk ki azt, hogy a demokrácia előtti időszak vezető tisztviselői nem lehetnek a demokrácia tisztviselői? A változás annyi, hogy mi ezt a szabályt most már a miniszterelnöki, miniszteri tanácsadókra is szeretnénk kiterjeszteni. Nem véletlenül. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
