TÓBIÁS JÓZSEF
TÓBIÁS JÓZSEF
TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Elnökünk, Göncz Árpád, az 1956-os forradalom hősének ötletére készült el Lugossy Mária gyönyörű alkotása, A forradalom lángja, amely itt állt a Kossuth téren majdnem két évtizeden át. Évközben őrizte a lángot, de október 23-a és november 4-e között fellobogott, jelezte, hogy a nemzet főterének és vele együtt minden magyarnak a szívében 1956 hogyan szerepel.
Itt lobogna ma is, ha lehetne. De nincs itt, mert amikor önök átalakították a Kossuth teret, bár ígérték, mégis az 1944 előtti állapotot kívánták rekonstruálni, és A forradalom lángját elvitték, amelyet szégyenszemre egy vidéki kőfaragó telepen tárolnak - nem tudjuk, mi lesz a sorsa -, itt lelte fel Göncz Árpád egykori társa a forradalomban és a rabságban, Mécs Imre.
Értjük, hogy önök nagyon messze kerültek ’56 ethoszától, a forradalométól, amelyben munkástanácsok alakultak, a forradalomtól, amelyben a nép hallatta a hangját, ahol a Petőfi-kör értelmisége, a pesti srácok, a munkások fogtak össze; a forradalométól, amely azt kívánta, hogy hazánk legyen független, az orosz katonák hagyják el hazánkat, legyünk szuverén ország, amelyben ma Magyarországon a közmédia úgy viselkedik, mint egy moszkvai rádió hangja, ahol homályos üzleti ügyek vannak Moszkva és a magyar kormány körei között. A nemzet számára azonban a forradalom szent, és a nemzet elsöprő többségének Göncz Árpád marad ma is „a” köztársasági elnök.
Arra kérem a tisztelt miniszter urat, legyen annyi tisztesség és jóakarat önökben, hogy A forradalom lángját helyezzék vissza oda, ahová való, a Kossuth térre. Önök szeretik úgy hívni, hogy a Nemzet Főtere, töltsék meg ezt némi tartalommal, állítsák helyére A forradalom lángját! Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
