DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP 2015 áprilisában megszavazta az új szolgálati törvényt. Ugyan a kormány által előterjesztett javaslatnak több súlyos hibája is volt, azonban fizetésemelést, kiszámítható, folyamatos előrelépést biztosító életpályát ígért a rendvédelmi dolgozóknak. Az MSZP erre az új előmeneteli és illetményrendszerre mondott igent szavazatával.
Szomorú, hogy ugyan még fél éve sem fogadtuk el az új törvényt, azonban már másodszorra nyújt be hozzá módosítást a kormány. A most benyújtott módosítás egyaránt tartalmaz előremutató, támogatható elemeket, és sajnos található benne számos súlyosan aggályos rendelkezés is. Több módosítás kifejezetten a rendvédelmi dolgozók kötelezettségeinek további növelését célozza. Szeretném határozottan leszögezni, hogy az MSZP semmilyen módosítást nem támogat, ami a rendvédelmi dolgozók terheit tovább növeli, a hosszas, intenzív egyeztetések eredményeként kialakított új szolgálati törvény a munkavállalói jogok tekintetében már így is meglehetősen sok, talán túlságosan is sok kompromisszumot tartalmazott.
(10.50)
Ezért a rendvédelmi dolgozók terheit növelő rendelkezések elhagyására ma már délelőtt benyújtottunk módosító javaslatokat. Az MSZP a törvényjavaslatot csak abban az esetben fogja támogatni, ha a munkavállalókat sújtó rendelkezések kikerülnek belőle, illetve ha a felvetett kérdéseinkre megnyugtató válaszokat kapunk.
Ami a törvényjavaslat részleteit illeti: először az előremutató, általunk is támogatható elemekre szeretném felhívni a figyelmet. Először is elismerés illeti a Belügyminisztériumot, hogy csakúgy, mint tavasszal a szolgálati törvény esetében, ezúttal is még a törvényjavaslat benyújtását megelőzően érdemi ötpárti egyeztetést hívtak össze. Előremutató, hogy a rendvédelmi dolgozók élet- és munkakörülményeit alapjaiban meghatározó szabályok elfogadásakor a Belügyminisztérium az ellenzéki pártok érdemi bevonásával a lehető legszélesebb körű parlamenti támogatás biztosítására törekszik.
Üdvözöljük, hogy folytatódik a rendvédelmi dolgozók illetményfejlesztése. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az emlegetett 5 százalék nem a jövő évi emelés átlagos, hanem annak maximális mértéke lesz. A július 1-je óta hatályos új illetménytábla szerinti besorolástól függően többen lesznek olyanok is, akik nem részesülnek majd fizetésemelésben.
Úgyszintén üdvözöljük, hogy a törvényjavaslat visszaállítja a szolgálati törvény eredeti, áprilisi szövegét, amely szerint már a jövő évtől lehetővé válik a teljesítményjuttatás fizetése az állománynak. Ezt a rendelkezést a szolgálati törvény júniusban elfogadott első módosításával változtatták meg akként, hogy teljesítményjuttatásra először csak 2017-ben kerülhetett volna sor. Akkor ezt a módosítást az MSZP élesen kritizálta. Örömmel látjuk, hogy a kormány most e tekintetben visszakozik.
Mindezek mellett a törvényjavaslat több olyan módosítást is tartalmaz, ami a szolgálati törvény jelenlegi szövegének hibáit korrigálja, alkalmazhatóságát javítja. Ezek a módosítások úgyszintén támogathatók.
Ugyanakkor ezen előremutató elemek mellett - mint azt már jeleztem - a törvényjavaslat számos, a hivatásos állomány jogait tovább korlátozó és kötelezettségeit tovább növelő rendelkezéseket tartalmaz. Nem támogatható az elrendelhető túlszolgálat maximális időtartamának további emelése. A túlszolgálat lehetséges mértékét a szolgálati törvény már most is rendkívül magasan állapítja meg. Eszerint évente akár 350 óra túlóra is elrendelhető. Továbbá a hivatásos állomány tagjai önkéntes vállalással további 60 óra túlszolgálatot teljesíthetnek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat csupán egyetlen korlátot szab a túlóra elrendelésére: a heti szolgálati idő mértéke nem haladhatja meg a vonatkozó európai uniós irányelvben foglaltakat, azaz a heti szolgálatteljesítési idő nem haladhatja meg a 48 órát. Azonban a heti maximális túlórát akár az év minden hetében elrendelhetik, vagyis az éves szinten elrendelhető túlórák száma akár a 400 órát is meghaladhatja. Ennél már csak a készenlét havi maximális időtartamának megemelése elképesztőbb, ennek mértéke a törvényjavaslat szerint 168 óráról 260 órára növekszik, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Itt szeretnék reagálni a Fidesz vezérszónokának azokra a mondataira, amelyek elismerően szóltak a magyar rendvédelmi szervek legutóbbi időben történő helytállásáért, amit természetesen mi is szeretnénk itt megerősíteni és megismételni. Azonban elég furcsa köszönet a kormány és a Fidesz részéről irányukban, hogy az elmúlt időszakban bizonyított teljesítményüket úgy kívánják meghálálni, hogy mind a készenlétük, mind pedig a túlórájuk időtartamát gyakorlatilag az elfogadhatatlan szintig emelik, és ha így nézzük, további ingyenmunkára kívánják kötelezni az állományt.
Sajnálatos, hogy a kormány kitart a mellett az elképzelése mellett, miszerint a szolgálati törvényben meghatározott új illetményrendszer teljes egészében csak 2019. január 1-jétől lesz alkalmazandó. Emlékeztetőül jelzem, hogy az áprilisban óriási többséggel elfogadott törvény eredeti szövege szerint az új illetményrendszert már 2016. január 1-jétől alkalmazni kellett volna. A törvény csupán a 2015. július 1. és december 31. közti időszakra állapított meg átmeneti szabályokat. Ezek az átmeneti szabályok voltak hivatottak biztosítani a beígért 30 százalékos illetményemelést. Azonban óriási megdöbbenésre a hosszú hónapok tárgyalása eredményeként megalkotott szolgálati törvényt még a hatálybalépése előtt, júniusban módosították. Ebben rendelkeztek úgy, hogy az új illetményrendszer a maga teljességében csak 2019. január 1-jétől fog érvényesülni.
Az előttünk fekvő törvényjavaslatot többek között éppen azért kell benyújtaniuk, hogy a 2016. évre is megállapítsák az illetmények kifizetésére vonatkozó átmeneti szabályokat. Eszerint lesznek olyanok, akiknek ugyan az új illetményrendszer szerint magasabb illetmény járna, mégsem kapnak jövőre 5 százaléknál nagyobb emelést. Szomorú, hogy az illetményemelés módját és a további átmeneti szabályokat 2017-ben és 2018-ban is hasonlóképpen eseti jelleggel akarják majd megoldani. Véleményünk szerint ez az évről évre történő eseti törvényalkotás igen messze van attól, amit egy kiszámíthatóságot, stabilitást nyújtó életpályamodellnek kínálnia kéne. Nem vitatjuk, hogy a több tízezer rendvédelmi dolgozó életpályájának kialakítása és bevezetése rendkívül összetett, nehéz feladat. Ugyanakkor az is tény, hogy a katonai életpályamodell esetében képesek voltak már 2015. július 1-jétől az új illetményrendszer maradéktalan bevezetésére. Sajnálatos, hogy a rendvédelmi dolgozók esetében ennek a feltételeit nem biztosítja a kormány.
Az állomány munkaterhei növelésének elutasítása és az új illetményrendszer bevezetésének általános kritikája mellett a törvényjavaslat számos, a szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezésével nem értünk egyet. Az MSZP eddig képviselt álláspontja alapján nem támogatható a Magyar Rendvédelmi Kar jogkörét bővítő rendelkezés. Eszerint a Magyar Rendvédelmi Kar jogosult lesz arra, hogy etikai eljárás eredménye alapján a hivatásos állomány tagjaival szemben figyelmeztetést vagy megrovást alkalmazzon. Álláspontunk szerint fenn kell tartani azt a szabályozást, miszerint a hivatásos állománnyal szembeni szankciót csak és kizárólag fegyelmi eljárás keretében a fegyelmi jogkör gyakorlója szabhat ki. A rendvédelmi ágazat szakmai köztestületét ilyen jogkörrel nem indokolt felhatalmazni, hiszen a rendészeti ágazat nem önkormányzati önigazgatás alapján, hanem kormányzati irányítás mellett, szigorú függelmi viszonyok mellett működik.
Ellenezzük, hogy a törvényjavaslat lehetővé tenné a fegyelmi fenyítésekkel szembeni panaszjogról való lemondást. A jogorvoslati jogról való lemondás lehetővé tétele gyakori az eljárási törvényekben. Ugyanakkor figyelemmel a rendvédelmi szervek jellemző szigorú parancsuralmi rendjére, a szolgálati törvény esetében indokolt kizárni annak kockázatát, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személyt a fenyítés kiszabásával egyidejűleg akár ott helyben lemondassák a panaszjogáról.
A törvényjavaslat szerint írásbelinek kell tekinteni azokat a nyilatkozatokat is, amelyek közlésére elektronikus dokumentumban kerül sor. Az MSZP álláspontja szerint garanciális okokból fontos rendelkezés, hogy a szolgálati viszonyra vonatkozó egyes jognyilatkozatok megtételét a hatályos törvény írásbeli formához köti. A nagy jelentőségű és gyakran jogvitákra okot adó nyilatkozatok esetében - mint a szolgálati jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése, valamint a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési ügyekben hozott határozatok - álláspontunk szerint továbbra is indokolt, hogy a kiadmányozásra ne elektronikus formában, hanem papír alapon kerüljön sor. Annál is inkább, tisztelt képviselőtársaim, mert az önök által elfogadott új munka törvénykönyvének a hatálybalépése után számtalan olyan ügy került napvilágra, ahol az elektronikus formához kötés alapján a munkáltatók, igaz, piaci alapon, de egyszerűen visszaélve ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag egy e-mail formájában rúgtak ki embereket. Ezek az ügyek napvilágra kerültek, ezek az ügyek óriási botrányt okoztak. Képzeljék el azt az állapotot, ha ilyen fenyegetettség mellett kéne egy rendvédelmi szervezetben, egy parancsuralmi rendszerben dolgozó, hivatásos szolgálati jogviszonyát töltő munkatársnak a munkáját végeznie. Szerintünk ez elfogadhatatlan, még akkor is, ha a jelen módosítási javaslat nem feltétlenül ebből a célból született, de lehetőséget ad akár visszaélésekre is. Azt gondoljuk, hogy valakinek a kirúgását, munkaviszonyának a megszüntetését és a legalapvetőbb fegyelmi és méltatlansági eljárásokat továbbra is indokolt írásbeli formához kötni.
Fel kell hívjam a figyelmet arra a fontos tényre, hogy a törvényjavaslat nem csupán a rendvédelmi dolgozók szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A törvényjavaslat leginkább kérdéses eleme a kétharmados nemzetbiztonsági törvény módosítása. A módosítás szerint kiegészül azon szervek köre, amelyeknek a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak kérésére kötelező fedő állásban alkalmazniuk a szolgálatok munkatársait. Ilyen kötelezettség fogja terhelni „a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra-, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat, a postai szolgáltatókat és a kormányhatározatban kijelölt nemzetbiztonsági védelem alá eső szerveket és létesítményeket”. Ez a felsorolás számos kérdést vet fel. Az „infrastruktúra-, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók” meghatározása a magyar jogrendszerben sehol nincs definiálva.
(11.00)
Hasonló fogalmat a sajtótörvény tartalmaz, nevezetesen a médiatartalom-szolgáltató fogalmát. Eszerint médiatartalom-szolgáltató a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. Nagyon reméljük, hogy az előterjesztő nem erre gondolt. A lényeg, pontos definíció nélkül félő, hogy a nemzetbiztonsági törvény javasolt módosítása akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek. Teljesen elfogadhatatlan lenne, ha például az internetes hírportálok mint tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kötelező lenne felvenni a nemzetbiztonsági szolgálatok fedett munkatársait.
Aggályosnak tűnik továbbá, hogy a törvényjavaslat szerint a jövőben kormányhatározattal is korlátlanul bővíthető lesz azon szervek köre, amelyek felkérés esetén kötelesek lesznek alkalmazni a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait. A hivatkozott kormányhatározat alapján már most is ebbe a körbe tartozik többek között az összes polgármesteri hivatal. Szeretném emlékezetükbe idézni, hogy 2008-ban Kósa Lajos és Demeter Ervin akkor még ellenzéki képviselőkként már azt a demokrácia elleni hallatlan támadásként értékelték, amikor az akkori kormány az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelem alá helyezéséről döntött. Most furcsa mód egyikük sem emeli fel a szavát, holott a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak kötelező önkormányzati foglalkoztatása jóval több lehetőséget ad a nemzetbiztonsági szolgálatoknak annál, mint amit 2008-ban még hevesen bíráltak.
Mindezek fényében az MSZP álláspontja összegezve: a törvényjavaslat több előremutató rendelkezése ellenére jelenlegi formájában nem támogatható. A rendvédelmi szervek állományának további terhelése az MSZP számára elfogadhatatlan, miközben a nemzetbiztonsági törvény módosítása több problémát vet fel, mint amennyit megold. Reméljük, a részletes vitaszakasz alkalmas lesz a fennmaradt nyitott kérdések tisztázására és egy, a rendvédelmi állomány számára is elfogadható törvény megalkotására. Utóbbi esetben az MSZP támogatni fogja a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
