DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Előzetesen szeretném a köszönetemet kifejezni azért, hogy itt a jelen törvényjavaslatot megelőzően is a belügyi tárca ötpárti egyeztetéseket kezdeményezett. Szeretnék bízni abban, hogy ez nem pusztán az egyes kétharmados rendelkezéseknek szól, hanem gyakorlattá is válik a Belügyminisztérium részéről, legalább annyira, mint ahogy az ellenzék felől beérkező módosító javaslatokat nem előítélettel, hanem tárgyszerűen, adott esetben a korrekcióra nyitottan fogja fogadni a későbbiekben is a Belügyminisztérium.
Szeretném azt mondani, hogy vélhetően előbbre tartana az ország, és nyugodtabb hangulat uralkodna Magyarországon, hogyha már korábban is és más minisztériumok is az egyeztetések - a nemzeti konzultáció helyett -, az érdemi pártközi egyeztetések gyakorlatát folytatták volna.
Tisztelt Országgyűlés! A többi ellenzéki párthoz hasonlóan az LMP is támogatta pár hónappal ezelőtt az új szolgálati törvényt, igen súlyos kompromisszumokkal és alapvetően a rendőri állomány illetményemelése érdekében. Ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy az illetményemelés sem úgy valósult meg, ahogy azt mi magunk is, illetve a hivatásos állomány tagjai várták, ráadásul a törvényjavaslatban a túlórát az uniós maximumra emelik, és emelkedik a készenléti idő. Úgy foglalható össze a történet, hogy a túlóra, illetve a készenléti idő emelésével próbálja meg a belügyi kormányzat palástolni a súlyos létszámhiányt.
Elöljáróban szeretnék arra is utalni, amit már más, hasonló tárgyú törvényjavaslatoknál is elmondtunk az utóbbi hónapokban, hogy egészen kritikus a dolgozói szegénység aránya a közszférában, több mint 30 százalékos, és akkor, amikor a rendvédelmi szervekről beszélünk, nem csak a hivatásos állományra kell gondolnunk, hiszen azok, akik nem szolgálati viszonyban állnak, azoknak a munkája is elengedhetetlen a szakszerű, pontos és törvényes munkavégzéshez, és az ő esetükben pedig különösen kirívó a szegénységi küszöb alatt élők aránya.
Azt is szeretném felemlíteni - bár ebben állandó vitában állunk belügyminiszter úrral is -, hogy ha és amennyiben a szakszervezetek, a rendvédelmi szakszervezetek visszakapnák a jogosítványaikat, akkor azt gondolom, hogy a szegénységi küszöb alatt élő vagy egyébként megalázó, különösen megterhelő munkafeltételek között dolgozó szolgálati viszonyban állók és egyéb alkalmazottai a rendvédelmi szerveknek könnyebben tudnák érvényesíteni az érdekeiket, és azt gondolom, hogy jó néhány probléma, panasz hatékonyabban kerülne el a Belügyminisztérium felső vezetése szintjére, ha és amennyiben engednék a szakszervezetek működését a rendvédelmen belül a rendvédelmi kar helyett, ha és amennyiben a belügyi tárca korrekt egyeztetéseket folytatna a rendvédelmi szakszervezetekkel.
Különösen hasznos lett volna most is például, hogyha a tárca már az egyeztetések során bevonja, mondjuk, a Független Rendőr Szakszervezetet, meghallgatja a véleményüket. Egész egyszerűen azt kell látni, hogy bárhol a világon bármelyik szektort megnézzük, ott, ahol vannak erős, működő szakszervezetek, ott egész egyszerűen a dolgozók különböző szociális munkavégzési problémái hamarabb kerülnek el döntéshozói szintre és hamarabb nyernek megoldást.
Azokra a felvetésekre, amik arra vonatkoznak, hogy a rendőrség, egyáltalán a rendvédelmi szervek pártatlan működése szempontjából aggályos lehet vagy aggályos lehetett a múltban néhány szakszervezet működése, én azt gondolom, hogy a meglévő különböző összeférhetetlenségi szabályok csiszolásával ezeknek a problémáknak korrektül elejét lehetne venni.
(11.20)
De amíg nincsenek korrekt szakszervezeti jogosítványok, amíg nincsen szakszervezeti érdekegyeztetés a rendvédelmi szférán belül, addig az akut szociális problémák nem fognak megoldást nyerni. És szeretnék arra is utalni, hogy a migrációs krízis kapcsán az LMP letett egy 24 pontos intézkedéscsomagot, és benyújtott egy törvényjavaslatot is annak érdekében, hogy többek között a rendőrség költségvetési helyzetét 2015-2016-ra is nagymértékben javítsa az Országgyűlés. Ezeket a javaslatokat lesöpörték az asztalról, jóllehet az LMP-nek ez a költségvetési módosítása éppen a létszámhiány megoldását szolgálta volna.
A beterjesztett törvényjavaslat szerint az elrendelhető készenlét jelenleg havi 168 óra időtartamát 84 órával emelnék meg, a túlórák vonatkozásában pedig eltörölnék azt a korlátozást, amely szerint 4 hónap alatt legfeljebb 120 óra túlszolgálatot lehet elrendelni. Emellett a javaslat rendezi az illetményemelés kapcsán azt a hiányosságot - és ez pozitívum -, hogy a változtatás nélkül az illetmények 2016-ra befagynának és nem lennének emelhetők. Az LMP már az új szolgálati törvény elfogadása előtti egyeztetések során is jelezte, hogy a rendőrség súlyos létszámhiánnyal küzd. Ennek okait abban láttuk, hogy ez a szolgálat rendkívül igénybe veszi az állomány tagjait, amelyet immár nem kompenzál a szolgálati nyugdíj intézménye, továbbá erősíti a pályaelhagyást a méltatlanul alacsony bérezés is.
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a létszámhiány miatt rendkívül kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a rendőrök azzal, hogy részükre a túlszolgálatot csak szabadidőben lehet megváltani, a bérben történő megváltást a jogszabály eltörölte. A BM válasza erre az volt, hogy éppen azért töltik fel a létszámot további 3 ezer fővel, hogy az ne okozzon gondot, de a létszámbővítés még nem történt meg, annak a szükséges képzések ideje miatt hosszabb átfutása van.
Jelenleg a létszámhiány miatt gyakorlatilag teljesíthetetlenné válik a törvény, és még szabadidőben sem tudják megváltani a túlszolgálatot, vagy ha megteszik, akkor nem lesz elég rendőr az alapvető feladatok ellátásához. A migrációs krízis megmutatta a rendszer rendkívüli sebezhetőségét, és rámutatott arra, hogy a rendkívüli helyzeteket a rendszer csak a hivatásosok teljes kizsigerelésével tudja, úgy-ahogy kezelni, de ahhoz, hogy ez valamelyest törvényes lehessen, szükség van a Hszt., a szolgálati törvény módosítására is, amiben a fentiek szerint bővítik a túlszolgálat elrendelésének lehetőségét.
Szeretném itt megjegyezni, hogy államtitkár úr, a migrációs krízist - nem csak azért, mert egyáltalán nem vagyunk ezen túl, még ha egy tűzoltás jellegű cselekedet történt is a határainknál - ne mint egy egyszeri vis maiort fogjuk föl. Egy ország életében sajnos bármikor történhetnek olyan haváriák, amelyek a rendőri állománytól, a rendvédelmi szervektől ilyen rendkívüli erőfeszítést kívánnak. Amikor azt mondjuk, hogy a migrációs krízis előhozta azt, hogy milyen létszámgondokkal küzd a rendőrség, akkor nem elégséges azt mutatni, hogy azért nem töltjük föl az állományt, mert levonul ez a krízis és utána nem fogjuk tudni mire használni ezt az állományt. Nem így van. Egyébként is van létszámhiány, és bármikor, sajnálatos módon bármely országban következhetnek be a rendvédelmi szervek számára fokozott terhelést jelentő krízishelyzetek. Az ország közbiztonságát veszélyezteti az, hogy az egyébként is létszámhiányos rendőrség alapfeladatai ellátásától további erőket kellett elvonni a határrendészeti igazgatósághoz.
Mi úgy látjuk, az LMP azt látja, hogy az életpályamodell másik két ága - a biztosítási rendszer, ami a szolgálati nyugdíjrendszer hiányát lenne hivatott pótolni, illetve a lakástámogatási rendszer - továbbra is hiányzik. Összességében is a kiszámítható életpályamodellhez hozzátartozik az is, hogy a vonatkozó szabályok ne változzanak túl gyakran, tehát valóban legyen egy kiszámítható életpályamodell, hangsúlyozom még egyszer: ehhez hozzátartozik egy biztosítási rendszer is, ami kiváltja a korábban önök által megszüntetett szolgálatinyugdíj-rendszert, és egy lakástámogatási rendszer is.
Egyre súlyosabb gond a létszámhiány. Magas a pályaelhagyók száma. Jellemzően a leszerelés után nincs visszaút a szervezetbe, ennek kezelésére nem elegendőek a belügyi kormányzat eddigi tervei szerinti intézkedések végrehajtása, tehát a 3 ezer új rendőr szolgálatba állítása három éven belül. Itt jegyezném meg, hogy az LMP-nek korábban a polgárőrökkel kapcsolatban voltak olyan javaslatai, amelyek a leszerelt rendvédelmisek tudását próbálták volna meg kerülő úton becsatornázni a rendszerbe.
A jogállási törvény mindennapos módosítgatása nem szolgálja az életpálya kiszámíthatóságát, nem lehet kizsigerelni a hivatásos állományban lévőket, mert az eddigi rendelkezések alapján is súlyosan korlátozódik a magánélethez való joguk, a javaslat szerinti túlmunka lehetőségével gyakorlatilag meg is szűnik.
A létszámhiány természetesen hirtelen nem megoldható, de a tartalékállományt mozgósítani kellene, lehetne. Fontos lenne a korábban leszerelt kollégák újrafelvételének megkönnyítése, továbbá a kapitányságokra történő felvételt gátló központi bérgazdálkodás helyett a meglévő, de betöltetlen státusokhoz megfelelő jelentkező esetén biztosítani kellene a bérkeretet. Ha például gyesen van egy rendőr, a státusa ugyan megvan, de a bérfedezetet elvonja a megye. A túlszolgálat pénzbeni megváltásának lehetőségét vissza kellene állítani, hogy ne maradjanak a rendőrök ellenszolgáltatás nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! Ezeket a kritikákat természetesen az ötpárti egyeztetések során is megfogalmaztuk, és továbbra is szeretném aláhúzni, hogy túl azon, hogy a hivatásos állományúak között is egész egyszerűen az emberek mindennapi biztonságérzetét is közvetlenül veszélyezteti az, ha nem megfelelő körülmények között dolgoznak, ha kizsigerelik őket, ha nem működik az a jelzőrendszer, amit a szakszervezetek jelenthetnek pontosan a munkavégzés körülményei kapcsán, de legalább ennyire fontos, hogy a nem szolgálati viszonyban lévő rendvédelmi alkalmazottak között ma egészen tragikus méreteket ölt a szegénység.
Szeretném nagy tisztelettel arra kérni államtitkár urat, hogy a belügyi tárca haladéktalanul terjesszen a Ház elé arra is javaslatot, hogy a nem szolgálati viszonyban lévő rendvédelmi alkalmazottak bérezését miként tudjuk rendezni. Nem elfogadható az a politika, amit a kormányzat általában véve is folytat, hogy elsősorban a közszférában dolgozók bérezésére próbál nyomást helyezni annak érdekében, hogy a bérszínvonalat az egész országban lejjebb szorítsa, hiszen a kormányzati politika pontosan arra fut ki, hogy alacsony bérezésű, kiszolgáltatott munkaerőt tud fölkínálni az ország, és akkor jó sok összeszerelő üzemet fognak nyitni Magyarországon. Ez nem szolgálja Magyarország felemelkedését. Ráadásul a rendvédelmi szektorban a krónikus szegénység, a rendvédelmi állomány kizsigerelése, a méltatlan munkakörülmények az emberek mindennapi biztonságérzetét is veszélyeztetik.
Éppen ezért szeretném arra kérni a kormányzatot, hogy amellett, hogy a nem hivatásos állományúak, a nem szolgálati viszonyban lévők bérezésével kapcsolatban is haladéktalanul terjesszen elő javaslatot, állítsa vissza a szakszervezetek jogosítványait, kezdjen érdemi érdekegyeztetést a rendvédelmi szakszervezetekkel. Mindannyiunk biztonságát szolgálja az, ha a rendvédelmi dolgozók emberhez méltó körülmények és technikai feltételek között dolgoznak, és veszélyesnek tartjuk azt a politikát, ami ebben a törvényjavaslatban is megnyilvánul akkor, amikor a túlórát az uniós maximumra emelik.
Itt szeretném nagy tisztelettel azt is megkérdezni államtitkár úrtól, hogy a törvényjavaslat előkészítése során végeztek-e bármilyen összehasonlító elemzést az Unión belül, hogy hány országban maxolják ki úgymond a túlóraidőt. Hány ország van az Unión belül, ahol a maximumra emelik a túlóraidőt, és ha ezt esetleg - nem feltételezem, de ha esetleg - mégis megvizsgálták, van-e arról információjuk, hogy ezekben az országokban mi vezette az egyes kormányokat, illetve volt-e ország, ahol legfeljebb csak átmenetileg éltek azzal a lehetőséggel, hogy az uniós maximumra emelik a túlóraidőt.
Ezt fontos lenne látni, mint ahogy fontos lenne, hogy megfogadva azt a javaslatunkat, amit még tavasszal tettünk le a Ház asztalára, a rendvédelmi szervekben is, de a polgárőrségben is könnyítsék meg a korábban leszerelt, nyugdíjba vonult rendvédelmisek továbbfoglalkoztatását, illetve a tovább-szolgálatát. Egész egyszerűen az ország veszít azzal, ha egyébként életerős emberek a szaktudásukat, a szakértelmüket nem tudják a köz javára kamatoztatni, ráadásul azt gondoljuk itt a konkrét törvényjavaslat kapcsán is, hogy a krónikus létszámhiányt enyhítheti az, ha a korábban leszerelt rendőrök visszafoglalkoztatását, újrafelvételét megkönnyítené a törvényhozás.
Úgyhogy ennek alapján meglehetős kétségek között fogadjuk ezt a törvényjavaslatot.
(11.30)
Arra szeretném kérni a kormányt, hogy a korábbi ígéreteket teljesítsék, ne csapják be a rendvédelmi dolgozókat, és végezzenek világos felmérést arra, hogy milyen következményekkel jár, ha a túlórát az uniós maximumra emelik. Terjessze az államtitkár úr még ebben a vitában a Ház elé, hogy egyébként az Európai Unión belül milyen gyakorlat vonatkozik az uniós maximum alkalmazására, ezt mikor, milyen következményekkel, illetve mennyi ideig alkalmazzák más uniós tagországok.
Egy ilyen törvényjavaslatot akkor lehet támogatni jó szívvel, ha hozzájárul egyrészt az emberek biztonságérzetének növekedéséhez, másrészt viszont a dolgozói szegénység felszámolásához a közszférában. Ez a javaslat nem ilyen. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
