FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 2014. (XII. 30.) kormányhatározattal a közszolgálati rendszerek átalakítása, rendészeti, honvédelmi és közigazgatási életpályák megteremtése érdekében elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepciót, amelynek részeként a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében az Országgyűlés elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt, a Hszt.-t.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat történelmi léptékű. Olyan jogszabály megalkotását tűztük ki célul a 2015. évi XLII. törvény megalkotásakor, amelynek alapelve az volt, hogy a hivatásos állomány megbecsülését, a közbiztonság javítását szolgálja. Nemzeti érdekünk, hogy olyan törvényben rögzítsük a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyát, amely a pálya vonzerejét növeli, ugyanakkor megteremti azokat az optimális feltételeket, amelyek között úgy teljesíthetik szolgálatukat a hivatásos állomány tagjai, hogy az a rend, a közbiztonság betartatását és betartását maradéktalanul biztosítsa és biztosíthatjuk. Ez az állampolgárok jogos elvárása, ez szolgálja a lakosság biztonságérzetét.
Általánosságban az új közszolgálati életpálya alapelvei között az elvi megalapozottság, a jogi megalapozottság és a komplexitás szerepel. Kiszámítható és motiváló előmeneteli és új illetményrendszer kialakítása volt az egyik célja a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát újraszabályozó törvénynek. És azt tapasztaljuk, hogy ezt a célt a törvény betölti. Arra is szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy a javaslat előkészítésébe bevontuk a hivatásos állomány és az érintett érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezeteket, a Magyar Rendvédelmi Kart.
Az állomány tagjai kérdőívet töltöttek ki, javaslatot tettek a törvényalkotói munka során. A megfogalmazott javaslatok beépültek az új törvénybe. Amint az köztudott, a legfontosabb változások között megszűnt az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak, a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejött a tartalékos állomány. Egyébként a törvénymódosítást megelőzően az állomány tagjai közül szinte mindenki az új illetményrendszer kidolgozását kérte. Mint már említettem, 2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében.
Hosszú évek várakozását követően az új, 2002 óta nem tapasztalt illetményemelés jelentős változást hozott a hivatásos állomány anyagi megbecsülése érdekében, amely mellett egy új elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került. Az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a célunk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozó megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt. Ez utóbbi azonban nem épült be a bérbe. 2019. január 1-ig többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés valósul meg. A javaslat elindítja a közigazgatási reform egyik alapgondolata, a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhang és az átjárhatóság megteremtését is.
A törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára. A bérfejlesztés több lépcsőben valósul meg. Ennek első üteme már megtörtént 2015. július 1-jével. Az új előmeneteli rendszer szerinti besorolással és szükség szerinti további egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére állománykategóriánként differenciált mértékű, 30-25, illetve 15 százalékos illetményemelésre kerül sor, amit az elkövetkező négy évben további, átlagosan 5-5 százalékos béremelés fog követni.
A Hszt. módosításának fő célja, hogy a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása megtörténjen. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó hivatásosok szolgálata iránti megbecsülésünk és elismerésünk jeléül, továbbá az ország, az állampolgárok biztonsága iránti kellő felelősséggel döntve támogassák a törvénymódosítást, mint ahogy azt a KDNP-frakció támogatja az elkövetkező időben.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)