APÁTI ISTVÁN,
APÁTI ISTVÁN,
APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban mindent elárul a néhány hete elfogadott közbeszerzési törvényről, hogy már a hatálybalépés előtt benyújtották a módosítását, a hatálybalépéshez képest eltelt négy munkanap és már rögtön tárgyalni is kell, hiszen ennyire sürgős toldozni-foldozni azt a közbeszerzési törvényt, amely elvileg széles körű társadalmi egyeztetések, szakmai konszenzusok, a szakmai szervezetek véleményének kikérése útján jött létre, de ez alapjaiban kérdőjelezi meg a néhány hete elfogadott törvény helyességét szinte teljes egészében.
Sokszor az az ember érzése egyébként, engedjenek meg rögtön egy erős kritikát, hogy nyilván a Jobbik nem támogatna egy olyan rendszert, egy olyan jogrendszert, ahol nem lenne közbeszerzési törvény, de akár egyébként, ha a teljes törvényt hatályon kívül helyeznénk és nem lenne Magyarországon közbeszerzésekről szóló törvény, akkor is tökéletesen elműködne a Fidesz által az elmúlt öt évben felépített rendszer, hiszen a jelenlegi közbeszerzési törvény és azok módosításainak jelen állás szerint - tisztelet a kivételnek - az a tétje vagy az múlik rajta, hogy könnyebben vagy nehezebben papírozzák-e le a mutyit.
Gyakorlatilag adminisztratív akadályokat tudunk állítani, azt is csak csekély mértékben - hogy Lázár miniszter urat mint nagy klasszikust idézzem - a lopások megakadályozása érdekében. Lázár miniszter úrnak 2013. december 16-án Balmazújvárosban volt egy merész kijelentése, miszerint a következő esztendőkben 7500 milliárd forintnyi EU-s forrás érkezik Magyarországra, és az a cél - idézem szó szerint -, hogy abból lehetőség szerint minél kevesebbet lopjanak el, ő ezt mondta, és ami a lopások után megmaradt, az lehetőség szerint az ország és a nemzet javát szolgálja. Tehát neki a mezőgazdasági albizottságban tett - a lopásokkal, az állami agrárcégekkel kapcsolatos - kijelentése nem egyedüli, hanem csak folytatta a 2013. decemberi kijelentéseit, és valószínűleg nem a második és nem az utolsó kijelentése volt az sem, amit a bizottság előtt tett.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Visszatérve a törvényre és meg nem ismételve az előttem szóló vagy az előttem szólók által megfogalmazott kritikai észrevételeket, most csak néhányat emelnék ki ezek közül. Az egyik, amely talán kevésbé érint húsbavágó forintokat, az a régi kifejezéssel élve a hivatalos közbeszerzési tanácsadók helyzete, új kifejezéssel élve pedig a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók rendszere. Az ügyvédek is elláthatják ezt a tevékenységet. Jelzem azt, hogy ebben a tekintetben a régi szabályozás sokkal jobb volt, hiszen ha visszaemlékezünk arra, hogy a 2004. május 1-jétől hatályos Kbt. szerint milyen szigorú feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, milyen komoly referenciákat kellett felmutatni ahhoz, hogy valaki hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet végezzen, külön szakmai felelősségbiztosítás birtokában, az egy meglehetősen szigorú és egyértelmű szabályrendszer volt. Ahhoz képest a teljes fellazítás történt meg az elmúlt öt évben.
Attól, hogy valaki ügyvéd és rendelkezik jogi szakvizsgával, még egyáltalán nem biztos, hogy a közbeszerzési törvényt és az egyéb kapcsolódó jogszabályokat, a teljes joganyagot ismeri, hiszen túlzás nélkül kijelenthető, ez most már külön jogággá nőtte ki magát, a közbeszerzés egy külön jogterület, és aki általában kiismeri magát a magyar jogrendszerben mint ügyvéd, az nem tud feltétlenül megfelelni a közbeszerzési kívánalmaknak mint sokkal speciálisabb szakterületnek.
Ez tehát az egyik probléma. Itt egyébként el kellene gondolkodni azon, hogy sokkal szigorúbb feltételeket teremtünk. Egyrészt azok számára is igazságosabb lenne, akik 2004-10 között vért izzadva megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyek révén tanácsadóvá válhattak, most pedig azt látják, hogy gyakorlatilag ez az ott megszerzett tudás, szakmai tapasztalat, a rengeteg leigazolt, akkor még a régi rendszerben egyszerű nemzeti és uniós eljárás gyakorlatilag ilyen értelemben mehet a kukába.
(15.00)
Hiszen most már gyakorlatilag ezen szabályok fellazításával is akkreditált szaktanácsadóvá lehet válni. Egyébként sokkal egyszerűbb volt a régi elnevezés. Nem attól lesz valami jobb, hogy átnevezzük, meg hosszabb, bonyolultabb nevet adunk neki.
Ami nagyon érdekes, a bevándorlással kapcsolatos esetleges eljárások körüli titkosítás meg zártkörű tárgyalás, zárt adatkezelés. Ez egyébként nagyobb részben összevág valószínűleg azzal, amit tegnap jómagam hoztam nyilvánosságra egy hosszú kutatás, adatgyűjtés után, miszerint elképesztő túlárazásokat hajtottak önök végre, illetőleg a kerítésépítésben részt vevők hajtottak végre a fizikai határzár megterem-tése során, és ennél gusztustalanabbat, közbeszerzéssel vagy közbeszerzés nélkül, el sem lehet képzelni.
Gondoljanak bele abba, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha egy tolvaj közveszély helyszínén lop, akkor erre való tekintettel, az elkövetés helyére való tekintettel lényegesen súlyosabb büntetésre számíthat, miután a közveszély helyszínén történő elkövetés minősítő körülménynek számít a lopás büntető törvénykönyvi tényállásánál.
Akik pedig lebonyolították a kerítésépítéssel kapcsolatos közbeszerzéseket, egy civilizációs vagy humanitárius katasztrófahelyzet, egy nemzeti, nemzetközi veszélyhelyzet kellős közepén hajtottak végre túlárazásokkal minimum hűtlenkezelés-gyanús eseteket, de természetesen magát a klasszikus korrupciót sem lehet kizárni - mi más oka van az ötszörös, nyolcszoros túlárazásoknak?
Hadd mondjak néhány példát ezzel kapcsolatosan, kerüljön be a jegyzőkönyvekbe, hangozzék el itt a Ház falai között is, hogy milyen munkát végez az önök kormánya vagy végrehajtó személyzete a fizikai határzár építése környékén. És előrebocsátom, hogy a Jobbik álláspontja nem változott a kerítést illetően.
Az utóbbi hetekben a Jobbikkal kapcsolatban hol simicskázások, oligarcházások meg kovács-bélá-zások közepette nagyon óvatosan kell bánnunk a szavakkal.
A kerítést támogattuk, a kerítés fontos, szükséges, ha most kellene szavazni, most is támogatná a Jobbik frakciója. Nem a kerítés meglétével van bajunk, hanem a költségvetésével, a közpénzek pazarló felhasználásával. Ugyanis ez nem azt jelenti, hogy a szükséges költségek sokszorosát felemésztheti egy ilyen beruházás, ez pedig egy ilyen dögkeselyű-, hiéna-, gátlástalan mentalitás, hogy az emberek bizalmával, a nemzeti, adott esetben a nemzetközi bizalommal, ha nem is a nemzetközi politikai szereplők, de több más ország választópolgárainak, emberi közösségeinek növekvő bizalmával visszaélve herdálják el tízmilliárd szám az adófizetők pénzét. Három hónap titkolózás után - közbeszerzési törvény nélkül is megy ez a titkolózás - adták ki azokat az adatokat, azokat az elszámolásokat, tisztelt képviselőtársaim, amiből vagy a lopásgyanús túlárazások, vagy a teljes káosz bontakozik ki. Hogy mire vezet az, ha közbeszerzési eljárások nélkül szereznek be anyagokat, még egy ilyen fontos beruházásnál is, mint a kerítésépítés, arra hangozzék el itt néhány példa.
A körülbelül bruttó 600 forintos NATO pengés drótot 2800 forintért is meg tudták venni. Az egyébként 300-400 forintos láthatósági mellényeket 2400 forintért is meg tudták venni. Képesek voltak 350 darab lakatra 1 millió 200 ezret kifizetni. Előre nem tervezett költségekre - hogy egy nagyobb tételt is mondjak - 500 milliót, egészen elképesztő gyenge alábontással. Egy korábbi kérdésemre azt válaszolták, hogy katonai sátrakat nem kell beszerezni, mert a honvédség raktáraiban rendelkezésre áll. Aztán kiderült, hogy 84 milliót erre is sikerült valahogy eltapsolni. A legjobbkocsma.hu-ról rendeltek 5,5 millió forintért szervizautót. Tetszik érteni? A legjobb-kocsma.hu-ról.
Aztán tovább is van, mondom még. Vezeték nélküli távközléssel foglalkozó cégtől rendeltek segédanyagokat, eszközöket. A drótfonat, dróthuzal, illetőleg a pengés drót mennyiségét hol tonnában, hol folyóméterben vagy kilométerben, hol pedig tekercs-darabszámban határozták meg, hogy az egyszerű ellenzéki képviselő a lehető legnehezebben tudja követni ezeket az elszámolásokat.
Sok helyen nem írták oda, hogy pontosan milyen mennyiségről volt szó. Bérleti konstrukció után nem írták oda a bérlet időtartamát, a hónapra, napra levetített pontos bérleti időszakot. Maximum 5-6 millió forintért megvásárolható cölöpverő gépeket megvettek 30 millió forintos darabáron. Hármat megvettek 90 millióért, majd egy másik tételsoron lehet látni, hogy hatot béreltek 30 millióért. Hát akkor most a bérlet érte volna meg jobban, vagy az adásvétel érte volna meg jobban? Valószínűleg egyébként a bérlet, hiszen aligha hiszem, hogy kerítésépítésen túl tömegesen kell cölöpverő gépeket használni. Látják, tisztelt képviselőtársaim? Idevezet az, ha törvényi vagy parlamenti bizottsági felhatalmazással nem kell közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, ezért vannak nagyon súlyos kétségeink a kivételi köröket illetően.
Megjegyzem, tekintettel arra, hogy a Jobbik számára is fontos az innováció és a kutatás-fejlesztés, ezért az erre vonatkozó kivételi körbe sorolást, minden rossz érzésünk, rossz tapasztalatunk, az előbb említett kerítésépítéssel kapcsolatos nagyon súlyos, sokmilliárdos visszaélések ellenére el tudjuk fogadni, nem akarunk a kutatás-fejlesztés és az innováció kerékkötőjévé válni.
El tudjuk azt is fogadni, hogy bizonyos uniós forrásokat költsünk el értelmes célokra, ne kössük meg a kezünket, ne váljunk saját magunk ellenségévé a tekintetben, hogy ezek a pénzek beragadjanak. Bár attól tartok, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy hívjuk le maximálisan, amennyire csak lehet, ezeket a forrásokat, hanem félünk, hogy ez sok esetben megint lopásokkal, köztörvényes bűncselekményekkel fog járni.
De hogy egy nagyon fontos kivételi szabályt is említsek, háttérbeszélgetések során itt az ülésteremben pár perccel ezelőtt már említettem államtitkár úrnak és szakértő uraknak is, ami viszont nagyon fontos a magyar agrárium számára, az a vidékfejlesztési program 50 százalékos mértéket nem meghaladó pályázataival kapcsolatos. Jelen pillanatban úgy néz ki a helyzet, hogy nettó 25 millió forintos - nevezzük csak így egyszerűen - agrártámogatás esetén nincs közbeszerzési kötelezettség. 25 és 100 millió forint között most már a négy ajánlattevős közvetlen meghívásos rendszer van - pontosabban szólva, ugye, ez nem meghívásos eljárás, az teljesen más -, az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével induló eljárás, korábban három, most már négy ajánlattevő részére kell azt november 1-jétől megküldeni, és 100 millió forint fölött van a nyílt hirdetményes eljárás, ha jól értelmezem a jelenlegi jogszabályrengeteget.
Egyrészt ezt egyszerűsíteni kellene, másrészt pedig gondoljanak bele abba, hogy ha ezt így hagyjuk, és a kivételeket ilyen irányban, ilyen értelemben teljesen életszerűen, ésszerűen nem bővítjük és nem módosítjuk így a törvényt, akkor, ha most egy egyszerű parasztgazda, egy mezőgazdasági kis- vagy közepes vállalkozó, mert róluk beszélek - nem a simicskákról, nem az oligarchákról, a mezőgazdasági kkv-król, ha úgy tetszik -, megnyernek 25 millió 200 ezer forint nettó értéken, mondjuk, egy gépbeszerzést, esetleg egy telepítési pályázatot vagy bármilyen árubeszerzést vagy szolgáltatás megrendelését, ne adj’ isten, építési beruházással kapcsolatos támogatási pénzt, akkor közbeszerzési kötelezettségük keletkezik. Ez még az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével induló eljárásoknál is problémás, mert szakértelmük nyilván nincs, nem ez a dolga egy mezőgazdasági vállalkozónak, egy parasztembernek, hogy papírokat tologasson, meg közbeszerzési eljárásokat folytasson le, hanem hogy termeljen, dolgozzon - ebben nem akadályozni, hanem segíteni kellene őt -, ha pedig még hirdetményes eljárási kötelezettség merül fel, az annál rosszabb, mert számos pluszköltséggel és pluszadminisztrációval is jár.
Éppen ezért azt javaslom, hogy fontoljuk meg - fontolják meg önök, hiszen önöknél van jelen pillanatban a parlamenti többség -, hogy a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások esetében a vidékfejlesztési program forrásainál kizárólag csak az 50 százalékot meghaladó mértékű támogatási intenzitás esetén legyen bármifajta közbeszerzési kötelezettség. Tehát nemcsak azért fontos, mert ez kivételesen ritka, hanem azért is, mert gondoljanak abba bele, ha valaki fele vagy több mint fele mértékben a saját pénzét teszi bele egy fejlesztésbe, akkor könnyen belátható, hogy nem jogszerű és nem okszerű az, hogy ő még közbeszerzési eljárást is folytasson le felerészt vagy nagyobb részt a saját pénzének az elköltése érdekében, hiszen ezen felállásban a támogatás mértéke legjobb esetben 50 százalék, leggyakrabban pedig 50 százalék alatti. Tehát vagy a támogatás intenzitásához, a támogatás mértékéhez kössük a közbeszerzési kötelezettséget - eddig ez egyébként jól működött. Tehát nem mindig kellene a szemétbe dobni a régi szabályokat, mert ez eddig megnyugtatóan működött, nem váltott ki semmilyen felháborodást vagy nagyobb mértékű felháborodást a mezőgazdasági vállalkozások körében.
Adott esetben azon is el lehet gondolkodni, hogy ha önök kötik az ebet a karóhoz - bár remélem, hogy ezúttal nem fogják, és győzedelmeskedik a józan ész -, hogy bizonyos értékhatárhoz kötjük mindezt, és nemcsak a támogatás intenzitása, hanem, ha önök ragaszkodnak hozzá, akkor az értékhatár is számít, ez esetben a 25 milliósnál lényegesen magasabb értékhatárt javaslok. De ha egy csapásra, egy tollvonással, egy huszárvágással ezt meg akarjuk oldani, akkor sokkal jobb lenne, sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lenne a támogatás intenzitásához, a támogatás mértékéhez kötni a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások ez irányú közbeszerzési kötelezettségét. És nemcsak azért használom a „mezőgazdasági kis- és középvállalkozás” kifejezést, mert az én választókerületem egy tradicionális agrárvidék, az emberek nagy része a földből, a mezőgazdaságból él, hanem azért is, mert a vidékfejlesztési programon belül természetesen vannak másfajta pályázatok is.
(15.10)
Hangsúlyozom ezúttal is, hogy e tekintetben nem az önkormányzati vagy egyéb ajánlatkérőkről, hanem az uniós forrásokat megnyert mezőgazdasági vállalkozókról, a szó klasszikus és nemes értelmében vett parasztemberekről beszélek, akik vért fognak izzadni e közbeszerzési kötelezettséggel, sőt, a leggyakrabban ebben az esetben már pályázni sem fognak, vagy a meglévő pályázati összeget nem fogják lehívni, mert nem fognak tudni eligazodni ebben a jogszabályerdőben, és jogosan fognak felháborodni azon, hogy ha ők teszik bele a források nagyobb részét egy fejlesztésbe, akkor miért kötelezik őket plusz egy ilyen rendkívül nehéz, számukra átláthatatlan eljárásra vagy eljárási rendbe.
Éppen ezért annak a megfontolását kérem önöktől, hogy ebben a tekintetben egy kizárólag a támogatás intenzitásán, a támogatás mértékén alapuló kivételi szabályt állítsunk fel. Megint hangsúlyozom, és ezt húzzuk alá két vonallal a ferdítések meg a butaságok elkerülése végett, hogy ezzel nem az oligarchákat, nem a nagybirtokosokat, hanem döntő mértékben a mezőgazdasági kis- és középvállalkozókat kívánja kedvező helyzetbe hozni a Jobbik. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
