SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon fontos törvényről tárgyalunk ismételten, és óhatatlanul is az általános vita során itt most felmerülnek és a képviselőtársaim felszólalásában is felmerülnek azok az anomáliák, amelyek a közbeszerzést sajnos körüllengik Magyarországon. 2010 óta önöktől folyamatosan azt hallhatjuk, és én még el is hiszem esetleg, hogy önök jó szándékkal azt a helyzetet is próbálták Magyarországon előteremteni, megvalósítani, hogy átlátható, minden lobbitól mentes közbeszerzési eljárások és közbeszerzési közeg legyen ma Magyarországon. A probléma csak az, hogy önök ezt 2010 óta ígérik.
Kezdődött ez az ígérgetés anno Orbán Viktornak azon híres mondatával, hogy itt lejárt az offshore-lovagok kora és hasonló mondatokkal, aztán azt vesszük észre, hogy ezekből nem lesz semmi. Hiszen az elmúlt 25 évben sem volt Magyarországon semmi rendben szinte a közbeszerzésekkel, de azt lehet mondani, 2010-től, a második Orbán-kormánytól kezdve az az egész közvélekedés az önök hathatós munkájának köszönhetően, hogy amikor valaki azt hallja, hogy közbeszerzés, akkor rögtön a mutyiról, a lopásról és a kiskapukról kezd el beszélni, mert ez jut az eszébe.
Itt sorolhatnánk azt a nagyon-nagyon sok ügyet, ami idehozható akár csak példának is. Beszélhetünk itt az NFÜ bukásától kezdve azon keresztül, hogy itt különböző oligarchák attól függően, hogy éppen mennyire álltak közel az Orbán-kormányhoz, hogy nyertek közbeszerzési eljárásokat, aztán utána hogyan estek ki ebből a pikszisből, aztán utána hogy nem nyertek közbeszerzési eljárásokat, érkeztek újak helyettük, ezt mind-mind elmondhatnánk, de egy biztos, hogy az okoskodások és az ügyeskedések színterévé vált Magyarországon sajnos a közbeszerzési eljárások köre.
Itt említhetnénk azokat a közbeszerzési értékhatár alatti megbízásokat, amik épphogy csak alatta voltak, aztán mégsem kellett volna, egy csomó olyan ügy, ami szerintem egyébként köztörvényes bűncselekmény is, de hiába tettünk az elmúlt években számtalan feljelentést az ügyészség felé, ezekben az ügyekben valahogy mindig megakadt a nyomozás, és valahogy mindig az derült ki, hogy itt nem is történtek szinte bűncselekmények.
Hogy mi támasztja alá? Alátámasztja az is, gondoljanak bele, hogy ezek az ügyek talán nincsenek annyira szem előtt. Ahogy Apáti István képviselőtársam elmondta, ha egy ennyire szem előtt lévő ügynél, mint a déli határunk megvédésénél, amire egész Európa, egész Magyarország figyel, ilyen túlárazások történhetnek, mint amiket ő folyamatosan felsorolt, önök megengedik maguknak azt, hogy mondjuk, egy ilyen beruházásnál, egy ilyen projektnél is mutyizásra alkalmas gyanú merülhessen fel, akkor már nagyon nagy gond van. Akkor mi van azoknál az ügyeknél, amelyek nincsenek ennyire előtérben?
Arra szeretném felhívni kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, hogy mi ennél a kérdésnél, a kerítésépítésnél nem fogunk megállni, mert nem ment el a fülünk mellett egy ilyen elég kicsinek tűnő hír az elmúlt napokban, nevezetesen az, hogy Szlovénia is gondolkodik azon, hogy kerítést épít a határára, a horvát-szlovén határra, ami egyébként véleményünk szerint helyes lenne, hiszen a schengeni határt próbálná megvédeni Szlovénia.
(15.40)
De hogy még azért nem kezdték el, szólnak róla a hírek, a kerítésépítést, mert nem érkeztek meg még ezek az úgynevezett NATO pengés szögesdrótok, és a hírek arról szólnak, két variációt említenek, az egyik az, hogy Lengyelországból szerzik be ezeket a NATO szögesdrótokat, a másik az, hogy Magyarországtól vásárolják.
És itt ismét fel fog merülni az a kérdés, hogy vajon ki fogja eladni a szlovénoknak ezeket a NATO-drótokat, ha van, vajon a beszerzés és az eladás között lesz-e bármilyen árrés, és vajon keresni fog-e ezen valaki. Tehát azért szólok csak előre, hogy felkészülhessenek arra, hogy ebből ne legyen nagyobb botrány, hogy mi nyomon fogjuk követni, és igen, megpróbáljuk majd kideríteni azt, hogy vajon Szlovénia tényleg tőlünk szerzi-e be a kerítéséhez a létesítményeket. És kérdés az is, az is felmerül, és jogosan merül fel, hogy vajon működhet-e Magyarországon normálisan a közbeszerzés ilyen előzményekkel kapcsolatosan. És azt kell mondanom, hogy működhetne, és egyértelműen tudok rá példát is mondani önöknek.
Tehát lehet törvényeket változtatni, lehet új szabályokat előírni, a lényeg mindig az, hogy ezekből a törvényekből és ezekből a szabályokból mi mennyit tartunk be. És még egyszer mondom, jóindulatom jeléül fejezem ki: én elképzelhetőnek tartom azt, hogy mondjuk, Lázár János azokat a kijelentéseit, amik arról szóltak, hogy itt egy átlátható, tiszta, lobbimentes közbeszerzést szeretne Magyarországon megvalósítani, ő komolyan is gondolta. A probléma csak az, hogy önök annyira el vannak kötelezve bizonyos emberek, bizonyos nagyhatalmú emberek felé, akik mondjuk, ezekben a közbeszerzési eljárásokban részt vesznek, vagy annyira el vannak kötelezve bizonyos offshore-cégek felé, akik szintén szeretnének ezekből a pénzekből elrakni valamennyit a saját zsebükbe, hogy nem tudnak ellenállni ezeknek a dolgoknak, és nem tudnak ennek a lobbitevékenységnek ellenállni, éppen ezért van ennyi probléma a közbeszerzések környékén.
És akkor engedjék meg, hogy felhozzam azt a példát, amire azt mondom, hogy működhetnének Magyarországon normálisan is a közbeszerzések. Ha megnézik, és nyugodtan vissza lehet nézni, 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés teljesen hivatalosan, tehát bíróságok által megítélten a közbeszerzési eljárásokon elindult és a közbeszerzési eljárások során úgymond kárt szenvedett cégeknek kártérítésként 6, azaz 6 milliárd forintot fizetett ki. Tehát négy év alatt olyan cégeknek, akik csak elindultak közbeszerzési eljárásokon, de valami oknál fogva ők kárt szenvedtek, 6 milliárd forintot fizetett ki az akkori, ugye, tudjuk, SZDSZ közeli főpolgármester vezetése alatt lévő önkormányzat.
Aztán a fővárosi közbeszerzési bizottságnak 2010-ben egy jobbikos elnöke lett. Ennek a jobbikos elnöknek - csak két rövid történetet mondok el - az első ténykedése az volt, hogy egy beruházásnál ő is elment a legelső ilyen megbeszélésre, beült és végighallgatta, ült egy asztalnál, ahol éppen arról egyezkedtek a különböző fővállalkozók és alvállalkozók, hogy ki mennyiért mit fog csinálni, azt hogy fogja túlszámlázni és kinek fog számlázni. És mikor elérkezett hozzá a kör, és megkérdezték, hogy melyik cégtől jött, mondta, hogy nem cégtől jött, hanem ő az új közbeszerzési bizottsági elnök, és amit itt hallott, egyszerűen felháborító. Hozzáteszem, utána új közbeszerzési eljárást indítottak el erre a projektre, mert természetesen itt is túlárazások lettek volna. És akkor itt jön a példa, amit mondtam, tehát még egyszer mondom, 2006-2010 között 6 milliárd forintot fizet ki közpénzből a fővárosi önkormányzat, és vajon mennyit fizet ki 2010 és 2014 között, amikor egy jobbikos elnöke van a közbeszerzési bizottságnak? Nulla, azaz nulla forintot. Nulla forintot.
Tehát négy éven keresztül a fővárosban normálisan tudtak menni a közbeszerzési eljárások. Miért tudtak normálisan menni? Azért, mert mi senkinek nem vagyunk elkötelezve, hozzánk nem lehetett odajönni, és azt mondani, hogy ezt így kellene csinálni vagy úgy kellene csinálni, ennek kellene kedvezményt adni vagy annak kellene kedvezményt adni, ennek kellene kedvezményes eljárásban történnie - vagy ennek kellene nyernie. Úgy mentek le a közbeszerzési eljárások minden egyes esetben, hogy az abszolút megfelelt a hatályos jogszabályoknak és törvényeknek. Hát ez az alapja Magyarországon annak, hogy egyébként normálisan működhetnének a közbeszerzési eljárások, hogy meg kellene felelnie a törvényeknek és a szabályoknak. Hiszen hiába hozunk mi itt törvényeket, hiába hozunk mi itt különböző szabályokat, ha azokat nem tartjuk be.
És erre az utolsó példa, amit el szeretnék mondani, önök hozták, tudják nagyon jól, 2012. január 1-jétől életbe lépett az, hogy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore-cégek Magyarországon nem juthatnak állami pénzekhez, nem juthatnak hozzá közpénzekhez. Tehát ez azt jelentette, hogy az uniós pályázati forrásoknál sem pályázhattak, hiszen ez egy vita mindig, hogy ez közpénznek számít-e Magyarországon. Véleményünk szerint közpénznek számít. Főleg abban az esetben számít közpénznek, amikor tudjuk nagyon jól, hogy az uniós pályázatoknál 15 százalék magyar közpénz is benne van. Mégis mi történt, mikor megnéztük 2012. január 1-je után fél évvel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vajon milyen pénzeket adott ki? Az történt, hogy 37 milliárd forint értékben találtunk olyan kifizetéseket, amely átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore-cégekhez vándorolt.
Hát hiába van rá egy törvény, ha nem tartják be! És ebből a 37 milliárd forintból az én saját tudtommal egy fillért eddig nem pereltünk vissza, és egy fillért nem kaptunk vissza. Ez mind közpénz volt. Tehát még egyszer mondom: mi azt szeretnénk, ha Magyarországon valóban az valósulna meg, amit önök szavakban és retorikában folyamatosan mondanak, amikor majd Jobbik-kormány lesz ebben az országban, akkor ahogy a példa is elmondta, a Fővárosi Közgyűlésnél említett példám meg is fog valósulni, a Jobbik-kormánynál, higgyék el nekem, átlátható, mindenki által normálisan ellenőrizhető és normális közbeszerzési eljárások fognak lefolytatódni, és csak úgy fog közpénz elköltésre kerülni, ha arról mindenki normálisan tud, és azok a cégek fognak nyerni, azok a cégek fognak helyzetbe kerülni, amely cégek a legjobban megérdemlik egy-egy közbeszerzési eljárás alapján. És nem az fogja eldönteni nálunk, hogy ki nyer, nem a fogja eldönteni nálunk, hogy ki végezhet el különböző munkákat, különböző beszerzéseket, hogy az kinek a barátja, a rokona, a sógora vagy éppen a veje.
Tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amikor hatalomra kerül, akkor meg fog valósulni Magyarországon az, hogy normálisan működjenek a közbeszerzések, addig viszont csak reménykedni tudunk abban, hogy ha hozunk is törvényeket, és ezeket a törvényeket annak érdekében hozzuk, hogy esetleg normálisabbak legyenek a közbeszerzési eljárások Magyarországon vagy az egész közbeszerzéshez kapcsolódó légkör Magyarországon, ez csak akkor valósulhat meg, ha valóban mindenki szeretné, mindenki komolyan gondolja, és függetleníteni tudja magát azoktól az elvárásoktól, amely elvárások sajnos az elmúlt 25 évben jellemezték Magyarországot és jellemezték a XX. századi pártokat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
