SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A termőföldprivatizációról viszonylag sok szó esik mostanság a közéletben, és a mai nap folyamán itt a parlamentben is volt erről élénk vita. A saját véleményemet nyilvánvalóan már próbáltam kommunikálni, hogy szerintem egy agyament idiótaság, és nem volt egy korrekt javaslat a Magosz részéről az, hogy ezt egyáltalán felvetette. De mondom, ez a saját véleményem. Ugyanakkor tudomásul kell vennem, hogy az országot kormányzó erők, a Fidesz és a KDNP politikai erői azok, akiknek számos dologban döntést kell hozni és felelősséget kell vállalni.
Tudomásul véve azt, hogy az állami termőföldek értékesítésére van igény, szerettem volna egy konstruktív javaslattal élni, amely talán elfogadható a Fidesz és a KDNP frakciói részére is. Az a határozott véleményem, nem ördögtől való az, ha az állam ad el földet. Szerintem azt nem szabad felvállalni, hogy az összes érdemi szántójától - ahol mezőgazdasági termelés zajlik, ahol az ország élelmiszer-biztonságát meg tudja teremteni - megszabadul. Emiatt az NFA-törvény módosítása kapcsán arra tettem javaslatot az előttünk lévő törvénytervezetben, hogy korlátozzuk az eladás lehetőségét azzal, hogy meghatározzuk, mit adjunk el. Elsőként is nem tartottam korrekt dolognak azt, hogy a kormány rohamtempóban úgy tette meg ezeket a lépéseket és úgy hozta meg a döntéseket, hogy a helyi önkormányzatokat, ahol ezek a földek vannak, jóformán meg sem kérdezte. Nem kérdezte meg, hogy van-e szükségük földre, tudnának-e azzal valamit kezdeni, lehetne-e helyi foglalkoztatásra használni ezeket a termőföldeket. Ezért nyilvánvalóan azt gondoltam, hogy ne lehessen eladni olyan földet, ahol helyi önkormányzat egy adott földterületre bármilyen igényt támaszt, és azt mondja, hogy tudná azt foglalkoztatási célokra használni.
A második ötlet az volt, a kormány részéről bizony nem az a legjobb stratégia, hogy elveri ezeket a földeket, hanem azt javaslom, először nézze meg, hogy bérleti jogon, bérbeadóként mit tud kicsikarni a magyar termelőktől.
(18.00)
Mi az, amit a magyar termelőktől el tud várni kérésként? Tulajdonosként elvárhatja-e azt, hogy magasabb foglalkoztatás legyen, hogy növekedjen a bioélelmiszerek mennyisége, hogy a helyi élelmiszerláncok rövidüljenek, és nagyobb legyen az élelmiszer-biztonság? Ugye, most a hétvégén, az uborkabotrány kapcsán sok szó esett az élelmiszer-biztonságról és a biotermékekről. Tehát ha mindezeket megnézzük, akkor ne adjuk el azokat a földeket, amire van helyi jelentkező, aki bérlőként vállalja azt, hogy egy magasabb élelmiszer-biztonsággal, magasabb foglalkoztatással tudja hasznosítani ezeket a földeket. Ez nem egy bölcs döntés, ha ilyeneket elad.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
És akkor felmerül, hogy mi az, amit eladjon ez a kormány, ha mindenképpen szeretne privatizációs buliban részt venni, mint az előző kormányok is. Nyilvánvalóan vannak azok a földek, amiket nem tud önállóan hasznosítani a kormány. Minden évben tízezer hektáros nagyságrendben van olyan területe a kormányzatnak, amit nem tud hirdetmény útján sem bérbe adni, hanem valamilyen megbízási szerződéssel kell hasznosítani. Ezek a hasznosítási lehetőségek, csak az idei évben is több mint 10 ezer hektár terület van, amelyek 3 hektár alattiak, osztatlan közös tulajdonban vannak, tehát nem lehet nagyon könnyen hasznosítani, és valóban azzal segítséget tud nyújtani a helyben élő gazdálkodóknak, hogy az osztatlan közös kálváriája mellett legalább valamilyen birtokkoncentrációt tud teremteni azokban a helyrajzi számokban, ahol nem tudták megteremteni a földek kimérését.
Miért ne lehetne azt eladni? Miért ne lehetne azt eladni, ami 3 hektár alatti, nem kell az önkormányzatnak, és nem lehet bérbe adni? Gyakorlatilag, ha csak ezeket értékesítené a kormányzat, akkor szerintem nem lenne ez a heves politikai vita, mint amit ma is láttunk, mint amit az elmúlt egy hónapban tapasztaltunk. Mert ezzel a lehetőséggel megmaradna az, hogy bármilyen kormány következik, az vidékfejlesztési célokból tudja hasznosítani az állam megmaradt természetierőforrás-tartalékát, és meglenne az a lehetősége a kormánynak, hogy a „földet a gazdáknak” program keretében tud eladni ezekből a földekből olyan kis területeket, amelyeknek a gazdák esetleg örülnek, hogy hozzá tudnak jutni.
Ez egy folyamatos jelensége a következő időszaknak is, az NFA-törvény állandóságot jelent, hiszen öröklés útján és egyéb utakon az állam tesz szert úgy földtulajdonokra, amelyek egy része, mondjuk, 1/1-es tulajdon, tehát lehet hasznosítani önállóan, és nem 1/1-es tulajdon, hanem valamilyen kis tört részét szerzi meg a helyrajzi számoknak, amit sokkal praktikusabb, ha értékesít.
Az NFA-törvénymódosítási javaslatom erről szól. Azokat a földeket adjuk el, amelyek nem 1/1-es tulajdonai az államnak, amelyeket nem lehet bérleti úton hasznosítani, és nem kell a helyi önkormányzatnak. Három hektár alatti, kicsi, osztatlan közösben lévő földeket minden további nélkül lehessen értékesíteni, és adja meg a felhatalmazást a parlament ezek értékesítéséhez. A törvényjavaslat ehhez kérne felhatalmazást a parlamenttől, és azt kérné, hogy a kormánypárti képviselők támogatásával egy ésszerű kompromisszum szülessék ebben a kérdésben. Ehhez kérem a segítségüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Ikotity István tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
