TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiacok fejlődése és a pénzügyi globalizáció következményeként a vállalkozások jelentős része a világon leginkább elterjedt egységes számviteli rendszer, a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek vagy más néven az IFRS-ek alkalmazásával teljesíti pénzügyi beszámolási kötelezettségét. Ezen új előírások alkalmazásával nemzetközi szinten válnak elérhetővé és összehasonlíthatóvá a céges adatok, a gazdálkodásra vonatkozó információk. Ez minden olyan vállalkozás számára fontos, amely több országgal tart fenn üzleti kapcsolatot.
Magyarországon jelenleg csak nagyon szűk körben, a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált éves beszámolójára kötelező a nemzetközi sztenderdek alkalmazása. Emellett a számviteli törvény a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára is lehetővé teszi azok alkalmazását a konszolidált éves beszámolóra vonatkozóan. Ugyanakkor egyedi éves beszámolók tekintetében ma nincs lehetőség arra, hogy a hazai számviteli előírások helyett a sztenderdeket alkalmazza egy vállalkozás.
A hazai vállalkozás versenyképességének a javítása, továbbá az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyre erőteljesebb az igény arra, hogy a sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása is lehetővé váljon hazánkban. Különösen erőteljes ez az igény a külföldi tulajdonú vállalkozások, valamint a külföldön tevékenységet végző vállalkozások esetében, mivel az IFRS-ek rendszerére alapvetően jellemző a pénzügyi szemlélet és a befektetők igényeire épülő információszolgáltatás.
Az egyedi beszámolási célú alkalmazással a hazai vállalkozások éves beszámolói közvetlenül összehasonlíthatók lesznek a külföldi versenytársak, üzleti partnerek számviteli beszámolóival, a külföldi anyavállalattal rendelkező vállalkozásoknak pedig a jövőben nem kell dupla nyilvántartást vezetniük ahhoz, hogy megfelelő adatokat tudjanak szolgáltatni anyavállalataik részére.
Az Európai Unió is lehetővé teszi az IFRS-ek alkalmazását, mégpedig oly módon, hogy a tagállamok bizonyos társaságok számára megengedhetik vagy kötelezően előírhatják, hogy az egyedi éves beszámolójukat vagy konszolidált éves beszámolójukat ez alapján állítsák össze. A tagállamok gyakorlata e tekintetben jelentősen eltérő. Összességében azonban elmondható, hogy egyre több tagállamban teszik lehetővé, illetve egyes esetekben kötelezővé a sztenderdek alkalmazását mind a konszolidált éves beszámolóra, mind az egyedi éves beszámolóra vonatkozóan.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány megértette a vállalkozások és a befektetők igényét, és támogatja a nemzetközi előírások minél szélesebb körű alkalmazását. Ennek érdekében kidolgozta az ehhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatokat. Jelen törvényjavaslat tartalmazza mindazon törvényi módosításokat, amelyek az egyedi beszámolási célú alkalmazáshoz szükségesek.
Az IFRS-ek bevezetéséről szóló kormánydöntés meghozatalát széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg. Ennek során teljes egyetértés volt a magyarországi bevezetésben és abban, hogy annak alkalmazását nem szabad kiterjeszteni a legkisebb vállalkozásokra. Ennek megfelelően a javaslat szerint a sztenderdeket nem alkalmazhatják a könyvvizsgálati kötelezettségi értékhatárt el nem érő vállalkozások esetében.
A bevezetést több lépcsőben, fokozatosan indokolt megvalósítani 2016-2018 között. A fokozatos bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosít mind a vállalkozások, mind az érintett hatóságok számára. A szakmai előkészítés során is egyértelművé vált, hogy a vállalkozások számára elsősorban a választás lehetőségét kell biztosítani, és a kötelező alkalmazást csak bizonyos kiemelt jelentőségű szektorokban szabad előírni. Az utóbbiak körébe tartoznak a tőzsdei cégek, a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások. A kötelező alkalmazás során fokozottan figyelembe kell venni a szükséges felkészülési időt. Ezért a kötelező alkalmazásra a törvényjavaslat szerint csak 2017-től, illetve egyes esetekben 2018-tól kerül sor.
Tisztelt Ház! Az IFRS-ek rendszere egy olyan önálló számviteli szabályozási rendszer, amely teljeskörűen meghatározza az alkalmazás alapelveit és az értékelés szabályait. Ebből következően a számviteli törvény javasolt módosítása csak azokat a kiegészítő rendelkezéseket fogalmazza meg, amelyekre a sztenderdek nem térnek ki. Ilyen a hazai szabályozási sajátosságból következően például a leltározás, a bizonylatolás, a könyvvizsgálati kötelezettség, a letétbe helyezés és a közzététel.
A törvényjavaslat a hazai gazdasági és cégjogi környezettel való összhang megteremtése érdekében külön rendelkezéseket fogalmaz meg a törvényjavaslat szerinti beszámolásra történő áttérésre, illetve a hazai szabályozás alá történő visszatérésre, továbbá a speciális cégjogi helyzetekre, így az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra, valamint a végelszámolásra, felszámolásra vonatkozóan.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A helyi iparűzési adó és a társasági adó fogalmi rendszere szoros kapcsolatban van a számviteli elszámolási szabályokkal. Ezért a bevezetéssel párhuzamosan szükséges a nyilvántartásaikat az IFRS-ek szerint vezető adózók számára speciális adóalap-megállapítási szabályokat alkotni. Az új kiegészítő szabályrendszer célja, hogy a vállalkozók adópozíciója ne változzék attól függően, hogy egyedi éves beszámolójukat a magyar számviteli szabályok vagy a sztenderdek szerint készítik el.
Fontos, hogy az áttérés a helyi iparűzési adó és a társasági adó szempontjából is semleges maradjon. Azon kérdésekben, melyekben ilyen speciális szabály nincs, például az adó alanyára, az adókötelezettség keletkezésére vonatkozó rendelkezések, ott a helyi iparűzési adó általános, jelenleg is hatályos szabályait kell alkalmazniuk. Ehhez hasonlóan a társasági-adó-törvény is új fejezetben rendelkezik az IFRS-eket alkalmazó adózókra vonatkozó különös szabályokról.
A magyar számviteli szabályok és a nemzetközi szabályok adóalapokra gyakorolt eltérése miatt a törvényjavaslat fontos garanciális szabályokat is megfogalmaz annak érdekében, hogy az átállás miatt az egyes adónemekben átmeneti likviditáscsökkenés se következzék be. E garanciális szabályok körében a törvényjavaslat a helyi iparűzési adó vonatkozásában mintegy minimum adóalapként rögzíti, hogy az áttérés adóévének adóalapja és az áttérés adóévét követő adóév adóalapja nem lehet kisebb, mint az áttérés évét megelőző adóév adóalapja.
(18.40)
Ehhez hasonló követelményt fogalmaz meg a törvényjavaslat a társasági adó vonatkozásában is azzal az eltéréssel, hogy a két adónemben az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben az áttérést megelőző adóév fizetendő adója és nem az adó alapja kerül meghatározásra viszonyítási alapként, mintegy minimumadóként.
Tisztelt Ház! A számviteli törvény és az adótörvények javasolt módosítása mellett néhány egyéb jogszabályt is pontosítani szükséges. Ezek közül megemlítendő a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény módosítása. Ezekben a Magyar Nemzeti Bank elnöke felhatalmazást kap olyan rendeletek kibocsátására, amelyekben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva prudenciális követelményeket határoz meg. Ezeket a követelményeket jelenleg a sajátos számviteli szabályokat tartalmazó külön kormányrendeletek határozzák meg, amelyek hatálya az új szabályok szerint beszámolót készítőkre nem fog kiterjedni. Ez indokolja a rendeletalkotási felhatalmazás megadását. A prudenciális szabályokat rögzítő rendeletekben minden vállalkozásra ugyanazon előírások fognak vonatkozni.
Tisztelt Ház! Az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása növelni fogja a vállalkozások számviteli beszámolóinak átláthatóságát, az üzleti információk összehasonlíthatóságát. Mindez pedig közvetlenül is elősegíti az érintett vállalkozások versenyképességének növekedését és adminisztrációs terheinek csökkentését. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
