TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány október 13-án nyújtotta be az Országgyűléshez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat elsősorban az adóhatóság és az adózók kapcsolatrendszerét szabályozó eljárási szabályok és az anyagi jogi szabályok ehhez kapcsolódó módosítására tesz javaslatot, de egyes törvények kisebb változását is kezdeményezi.
Az adózás rendje az adózó és az adóhatóság kapcsolatrendszerét szabályozza. Bár az elmúlt évtizedben a lakosság és a vállalkozások számára egyaránt történt pozitív elmozdulás e téren, további intézkedésekre van szükség. Ennek indokoltságát az ország versenyképességének javítása is adja.
Kiemelt szempont, hogy olyan beavatkozások valósuljanak meg, amelyek a gazdaság fejlődése és a mindennapi életünk szempontjából nem visszafogó, hanem ösztönző hatásúak. A hatékonyság növelésének érvényesülnie kell mind a hatóság, mind az adózók oldalán az önkéntes jogkövetés minél szélesebb támogatásával.
Az adózók újonnan bevezetendő, kizárólag objektív feltételek vizsgálatán alapuló minősítési rendszere mintegy 525 ezer cégbejegyzett és körülbelül 3 ezer áfaregisztrált adózóra kerül bevezetésre.
Jó adózónak azok az adózók tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők, adókötelezettségeiket teljesítik. A rendelkezésre álló adatok alapján az adózók körülbelül 25 százaléka, azaz 140 ezer adózó fog ebbe a körbe tartozni. Jó, más néven megbízható adózó az a cégjegyzékbe bejegyzett adózó, aki legalább három éve folyamatosan működik, a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözetet, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, felszámolási, kényszertörlési eljárás vagy fokozott adóhatósági felügyelet alatt, nem függesztették fel az adószámát, és adószámtörlés hatálya alatt sem állt, mulasztási bírságot legfeljebb kétszer szabott ki terhére a tárgyévben és az azt megelőző két évben az állami adóhatóság. Szükséges még, hogy a negyedév első napján nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással. Ezek a feltételei a jó, megbízható adózói körbe való besorolásnak.
Ezek az adózók a kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint kedvezményekben részesülnek, amely vonzóvá teszi a jó adózói minőséget, illetve támogatja őket kötelezettségeik teljesítésében. E körben kiemelendő az ellenőrzési határidő maximalizálása 180 napban, valamint az általános forgalmi adó kiutalási határidejének rövidítése 75 napról 2017-től 45 napra, illetve 2018-tól 30 napra.
Emellett a megbízható adózói minősítés következménye az automatikus részletfizetési kedvezmény biztosítása 500 ezer forint tartozásig, valamint a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határának felére csökkenése.
Ezzel szemben rossz, más néven kockázatos adózóknak minősíthetők azok az adózók, akiknek a működése kimutathatóan sérti az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Az előzetes becslések alapján a számuk 10-20 ezerre tehető. Őket szigorúbb szabályozás alá vonja a törvényjavaslat, rászorítandó a jogsértőket a jogszabály betartására. Rossz adózó az a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó, aki szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, illetve szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, vagy egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárási intézkedést alkalmazott vele szemben. Nagy összegű adóhiánynak, illetve adótartozásnak magánszemély esetében 10 millió, míg más adózó esetében 100 millió forint minősül.
A kockázatos adózói minősítés következménye, hogy ezen adózóknál minden esetben 75 napos lesz az áfakiutalási határidő, magasabb a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság mértéke is, és az ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik.
Megvalósul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adó- és vámág által eddig külön vezetett folyószámla-integrációja, amely az adózók számára is kezelhetőbb, áttekinthetőbb folyószámlarendszert eredményez.
Tisztelt Országgyűlés! Amint az ismeretes, 2012 óta adóregisztrációs eljárásban előírt feltételek mentén vizsgálja a NAV, hogy egy-egy cég kaphat-e adószámot, azaz 50 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkező tagja vagy vezetője nem halmozott-e fel nagy összegű adótartozást, vagy nem volt, illetve jelenleg nem tagja, vezetője olyan társaságnak, amely nagy összegű adótartozással rendelkezett, illetve rendelkezik.
A rendszerrel kapcsolatosan számos tapasztalattal rendelkezünk, csak 2015 első háromnegyed évében 19 132 új cég esett át adóregisztrációs eljáráshoz kötődő adóhatósági szűrővizsgálaton, és ennek eredményeként ebben az évben 731 adózó nem kezdhette meg tevékenységét. A működő cégek vezetői, tisztségviselői, illetve tagjai személyében bekövetkezett változások körét illetően pedig 7936 esetben merült fel olyan akadály, amelynek következtében az állami adóhatóságnak az eljárást le kellett folytatnia.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az újabb visszaélések elkerülése végett jövőre az adótartozás értékhatárának csökkentésével szigorodna ez a szabályozás. 15-ről 5 millió, illetve a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózóknál 30 millióról 10 millió forintra csökkenne a kizárást jelentő adótartozás összege. A vizsgálat emellett a jövőben kiterjedne a cégvezetőkre is, mivel jelenleg ezen pozíció megjelölésével próbálják a cégek kijátszani a szabályt. Ezen túlmenően új feltételként vizsgálná az adóhatóság, hogy a megjelölt vezetői, tisztségviselői pozíciótól, illetve a foglalkozástól nincs-e eltiltva az érintett személy.
Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadó-bevallás elkészítése és benyújtása az egyik legnagyobb adminisztrációs terhet jelenti a magánszemély adózók számára. Annak érdekében, hogy ez a kötelezettség csak az adózók egyre szűkebb köre számára jelentsen tényleges adminisztratív nehézséget, az önök előtt fekvő törvényjavaslat két új bevallási forma bevezetésére tesz javaslatot. Ha a magánszemély csak munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik, továbbá nem számol el költséget, nem érvényesít semmiféle kedvezményt, és az 1 százalékos felajánlások kivételével nem rendelkezik az adójáról sem, úgy első ízben 2016-ban a 2015. évi jövedelméről a munkáltatója felé bevallási nyilatkozatot tehet, és ezzel teljesítheti adóbevallási kötelezettségét. Az adóhatóság csak akkor keresi meg a nyilatkozatot tevő magánszemélyt, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az évközben levont adóelőleg és a tényleges kötelezettség között különbség mutatkozik. 2017-től kezdődően az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból külön kérelem nélkül is bevallási ajánlatot készít és küld azoknak a magánszemélyeknek, akik ügyfélkapuval vagy erre a célra létrehozott elektronikus hozzáféréssel rendelkeznek. Az ajánlat akkor válik a magánszemély bevallásává, ha azt változatlan formában vagy kiegészítésekkel, módosításokkal ellátva igazolható módon elfogadja.
(16.30)
Tisztelt Ház! Jelen esetben az adminisztrációs tehercsökkenés nagyságát szemlélteti az az adat, miszerint az új lehetőségeknek köszönhetően jövőre több mint 1,5 millió magánszemélynek, 2017-től már akár 3,8 millió magánszemély adózónak nem kell adóbevallást benyújtania, helyettük a dokumentumot az adóhatóság készíti el.
A személyijövedelemadó-törvényt érintő többi módosítás célja egyrészt a kormány által határozatában előírt feladat végrehajtásának jogszabályi megfogalmazása, másrészt más jogszabályok módosítása miatt szükséges változások átvezetése, a jogszabályok közötti összhang megteremtése. Az általános-forgalmiadó-törvényt érintő módosítások célja a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése. Ennek érdekében a javaslat értelmében a nemzetközi légi személyszállítást nyújtó vállalkozások számlaadási kötelezettségüknek a jövő évben egyéb számviteli bizonylattal is eleget tehetnek, amennyiben a fogyasztó nem kér számlát. Ezen túlmenően a szükségtelen önellenőrzések elkerülése végett a módosítás 30 nappal kitolja azt a végső időpontot, amikor az időszakos elszámolási ügyletek után az áfafizetési kötelezettség beáll. A módosítás a jogalkalmazás egysze-rű-sítése érdekében elhárítja azt a gyakorlati akadályt, amely az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégeket gátolja a csoportos áfaalany megalakításában.
Tisztelt Képviselők! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a kormány hosszas tárgyalások után megvédte Brüsszelben a házi pálinkafőzést, így a Magyarország ellen indított uniós eljárás rövidesen lezárul. Ennek érdekében kismértékben módosulnak a magánfőzés részletszabályai, de változatlanul minimális költséggel és adminisztrációval végezhető el ez a tevékenység. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) A pálinkafőzéshez párlatadójegyet kell januártól a vámhatóságtól beszerezni literenként 700 forintért. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Minimálisan 5, legfeljebb 86 párlatadójegyet lehet beszerezni, amelyet a vámhatóság az igénylő választása szerint papír alapon vagy elektronikusan bocsát rendelkezésre. A párlat előállítására használt desztilláló-berendezést továbbra is az önkormányzati adóhatósághoz kell bejelenteni, és ugyanezen adóhatóság ellenőrzi a jogszabályi rendelkezések betartását is.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékról szóló törvény módosításai nyelvhelyességi és jogtechnikai jellegű pontosításokat szolgálnak, koncepcionális változtatásra e törvények vonatkozásában nem kerül sor.
A helyi adók tekintetében a javaslat a fuvarozók versenyhelyzetének javítása érdekében a helyi iparűzési adóból levonhatóvá teszi a külföldön és belföldön megfizetett útdíjat és úthasználati díjnak a 7,5 százalékát. Az adózók adminisztrációs teher-csökkentését szolgálja a javaslatnak a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó két módosítása is. Egyfelől a helyi-adó-rendelet alapján adófizetésre nem kötelezett adózóknak nem kell adóbevallást benyújtaniuk 2016-tól. Másfelől 2017-től a vállalkozók számára lehetővé teszi, hogy az adóévi bevallási kötelezettségüket az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával az állami adóhatósághoz is benyújthassák. Ez utóbbi változás az önkormányzati adóhatóság adóigazgatási hatáskörét és a bevétel jogosultságának személyét, tehát a települési önkormányzatot nem érinti. Az önkormányzatok adómegállapító jogosultságára sincs kihatással.
A javaslat szerint a Jedlik Ányos-terv végrehajtása érdekében a gépjárműadóban, a cégautóadóban és a regisztrációs adóban nem kell adót fizetni a környezetkímélő gépkocsik, azaz a jelenleg is adómentes, tisztán elektromos személygép-kocsi-kon túlmenően a külső töltésű, a növelt ható-távolságú hibrid elektromos, valamint a nulla-emissziós gépkocsik után sem. E gépkocsik meg-szerzése továbbá mentessé válik a gépjárműszerzési illeték megfizetése alól. Ezen adóelőnyök de minimis kedvezményeknek minősülnek. Jelenleg Magyarországon mindössze néhány száz környezetkímélő gépkocsi van forgalomban, azonban a Jedlik Ányos-terv ösztönzőinek hatására várhatóan 2020-ra az összes elektromos személygépkocsi száma mintegy 54 ezer darabra bővül, amely szám előreláthatóan meredeken növekszik tovább a 2020 és 2030 közötti időszakban.
A javaslat a nyerges vontatók és félpótkocsik úgynevezett szerelvényadóztatására tartalmaz szabályozást. A jövő évtől a nyerges vontató adóalapjába beleszámít az általa vontatható vontatmány legnagyobb össztömege, ennek következtében a vontatmány után már nem kell adót fizetni. E változtatás előnyös mindazon fuvarozó vállalkozások számára, amelyeknél a félpótkocsik száma meghaladja a nyerges vontatók számát.
Az illetéktörvény módosítása révén illetékmentessé válik az autóbuszok, a nyerges vontatók, a tehergépjárművek gazdálkodó szervezetek általi megszerzése. Utóbbi de minimis kedvezménynek minősül. Emellett nem kell illetéket fizetni a megbízhatónak minősített gazdálkodó szervezet által kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárásért sem. A személyes mentességre jogosultak köre pedig kiegészül a szanálási vagyonkezelővel. A módosításnak köszönhetően a műemlék épületek felújítása esetén visszatéríthetővé válik az öröklési és visszterhes vagyonátruházási illeték, a hallgatói hitelből eredő követeléssel kapcsolatos bírság előtti érvényesítés pedig könnyebbé, egyszerűbbé válik.
A népegészségügyi termékadó szabályozásának módosítása által a biztosítottak adópozíciója azáltal javul, hogy a visszajáró baleseti adó összegét a jelenlegi időponthoz képest hamarabb is visszakaphatják a biztosítójuktól.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, hogy a törvényjavaslatot tárgyalják meg, vitassák meg és a végén fogadják el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
